A rendőrségen éjszakáztam a P-rendszám miatt

2017.12.09. 13:22

Tamás egyedi megrendelésre hoz be öreg autókat külföldről, de a szállítás örök probléma. A trélerezés egy távoli országból több százezer forintba kerül, ami még egy ritkaság esetében is szabad szemmel látható összeg. Van viszont egy másik, sokkal olcsóbb megoldás, amit nem csak az öregautósok használnak: a bérelt próbarendszám. Tamás bérelt egyet napi ötezerért és majdnem szerencséje volt...

flavia

Kilométerenként 100-120 forint nem tűnik soknak, ha autószállításról van szó, hiszen ehhez megfelelő eszközökre, minimum egy utánfutóra, erős autóra és rutinos sofőrre van szükség. Általában ezzel a tarifával kell számolnia annak, aki trélereztetne itthon, vagy külföldön. Olvasónk pontosan tudta ezt, ám amikor tavaly májusban megbízást kapott, hogy menjen ki Dániába, majd vásároljon meg és szállítson haza egy 1968-as évjáratú Lancia Flaviát, más megoldást választott: a próbarendszám-bérlést. Egyébként van saját zárt trélere is, de mint mondja, jó kalandnak tűnt hazavezetni egy ilyen régi autót és így olcsóbb is a szállítás.

Tamásnak tizenhárom éve van legális veteránautó-felújító műhelye. A rendszámbérlésről korábban csak azt tudta, sokan élnek a lehetőséggel, viszont a kockázatokkal nem volt tisztában. Felhívta a Racing-Bazáron található egyik hirdetést, ahol napi 5 ezer forintért kínáltak érvényes magyar P-t és hozzá kötelező biztosítást. Úgy számolt, legfeljebb három nap alatt megjárja Dániát oda-vissza, így útiköltséggel együtt nagyjából 100 ezer forintból itthon lesz a Lancia. Hogy lássuk, mi mindenben tévedett, és milyen kockázatokat vállal, aki ugyanezt az olcsó megoldást választja, lássuk, mi is az a próbarendszám.

Mit tud a próbarendszám?

Magyarországon sokan sajátos módon értelmezik az ideiglenes rendszámok használatának szabályait. Ilyen rendszámokat autóbehozatalhoz, autókivitelhez is igényelhetünk, de a legjobb példa a próbarendszámé, mert bár a P-kezdetű, egy évig érvényes hatósági jelzéshez legálisan csak bizonyos cégek juthatnak, gyakorlatilag boldog-boldogtalan megszerzi, majd felpattintja mindenféle autóra. 

prendszam

Próbarendszámot legálisan kaphatnak autókereskedések, autógyárak és járműfejlesztő cégek, illetve autószervizek, de hivatásos autórestaurátorok nem, így Tamás sem. A rendszámpár a kiváltástól számított egy évig érvényes, és az érvényességi ideje alatt a cégek szinte minden olyan járműre felszerelhetik, amely nincs forgalomban. Mivel a próbarendszámhoz kötelező biztosítás is tartozik, az ezzel felszerelt autók átmenetileg forgalomba kerülnek, tehát bárhová mehetnek. Indulás előtt az autó alvázszámát a próba időpontadataival és az útvonallal együtt meg kell adni az indítási naplóban, amely egy silány és elavult osztálynapló-szerű füzet.

A próbarendszám főként a kötelező biztosítás miatt drága, egy évre körülbelül 270 ezer forintba kerül, az érintett vállalkozások mégis sokat spórolhatnak vele, mert így nem kell mindegy egyes autót regisztráltatniuk és levizsgáztatniuk, amit használni szeretnének. 

Éppen a kiváltás szigorú feltételei, és a magas ár, illetve a P-rendszám jelentette tág lehetőségek miatt sok éve feketepiacon is lehet ilyen ideiglenes rendszámot szerezni. Bérelhetünk és vásárolhatunk is, pedig mindkettő tilos. Az egyik bérbeadással foglalkozó honlapra írtam is egy üzenetet, melyben árajánlatot kértem, de álnéven. Máig nem válaszoltak, valószínűleg lebuktam. 

Autószállítás harmadáron?

Tamás ismerte a szabályokat, ugyanakkor kiszámolta, hogy több mint 350 ezer forintba kerülne a Dániában megvásárolt Lancia hazaszállítása, és így akart spórolni. A napi 5 ezer forintért bérelt rendszámot nem a hirdetőtől vette át, hanem egy másik bérlőtől, és bár mindez májusban történt, a viszonylag frissnek tűnő rendszám indítási naplójában már több mint 140 bejegyzés szerepelt. Tamás már nem tudja felidézni, mindez hány napra oszlott szét, de ha csak feleennyi nappal és napi ötezres bérleti díjjal számolunk, akkor is nagyjából 350 ezer forintot kereshetett már a bérbeadó a rendszámpárral, mire megtalálta a hirdetést.

A pérendszámot nemcsak bérbe adni és eladni tilos: a Belügyminisztérium Sajtóosztályának a kérdésemre adott válasza szerint más országban egyáltalán nem használható. Bár az indítási napló általános leírása szerint a rendszám az EGT (Európai Gazdasági Térség) területén érvényes, a szöveg szerint mindez csak arra az esetre értendő, ha Magyarország és a másik ország erről kétoldalú megállapodást kötött. Ilyen megállapodása Magyarországnak egyetlen EGT-országgal sincs, ezért akit nem kapcsolnak le a magyar P-vel, szerencsésnek érezheti magát. Az is, akit igazoltatás után továbbenged a rendőr. 

Tamás kiment az autóért, átnézte, beindította, felszerelte rá a bérelt rendszámokat, majd fiával elindultak Magyarország felé. Az út kalandos volt, mert komp késett, így csak éjfél táján jutott el Berlinig, ahol szállást kellett keresnie. Ez sem ment zökkenőmentesen, ugyanis kiderült, hogy az autó teljes kipufogórendszerét nem sokkal korábban cserélték, és a hozzá tartozó bilincseket nem húzták meg rendesen. Ezek sorra elengedtek, a hátsó kipufogódob le is esett, és bár sikerült összeszedni az útról, a Lancia ezután üvöltött menet közben, így a szállodakeresés közben megállította egy rendőr. 

Megnézte a Lancia régi olasz forgalmi engedélyét, a dán adásvételi szerződést, illetve a pérendszám magyar indítási naplóját. A rendőr továbbengedte őket, így másnap a kipufogó javítása után folytathatták útjukat. Legközelebb Prága után, egy benzinkút parkolójában szedték ki őket a sorból. Itt a közlekedési hatóság szakértője nézte át a papírokat és az autót, de pár perccel később mindent visszaadatott és továbbengedte a magyar pérendszámos autót. 

A harmadik rendőri igazoltatásra a hazaút legvégén, az M1-es és M7-es autópályák közös bevezető szakaszán került sor, ahol a Lancia mögött ismét felbukkant egy rendőrautó, és kiintette a forgalomból. Tamás ekkor arra gondolhatott, hogy ismét pár percig tart majd a procedúra, hiszen a magyar rendőrök látni fogják, hogy pontosan ki van töltve az indítási napló, és az autó sem lopott. 

Megkérdezték, hogy olvasónk milyen jogviszonyban áll a rendszámot bérbeadó céggel az Avan-Car Kft-vel, erre ő azt felelte, hogy megbízási szerződés alapján dolgozik nekik. Újabb tanakodás következett, majd azzal tértek vissza a rendőrök, hogy lefoglalják az autót, a rendszámot és az indítási naplót is, mert az utóbbiban korábban valaki hibásan töltött ki egy sort. Mivel leszerelte a rendszámokat, közben újabb rendőrautó érkezett, és így együtt várták a rendőrség trélerét éjszaka a szakadó esőben. Amikor a Lancia felkerült a szállítóautóra, Tamást őrizetbe vették, és bevitték a XI. kerületi rendőrkapitányságra, fiát pedig hazaengedték, de azt javasolták, minden értéktárgyát adja oda neki Tamás, mert úgy egyszerűbb lesz az ügymenet. 

A kerületi kapitányságon próbálták megnyugtatni, hogy csak formaságról van szó, de Tamás azt meséli, a szemüvegét és a cipőfűzőjét is elvették, majd bezárták őt az előállító helyiségbe. Itt töltötte az éjszakát, és csak reggel hatkor vitték el a kihallgatásra. Itt árulták el neki, hogy valójában nem az indítási napló hibás bejegyzése miatt vették őrizetbe, hanem mert a rendszám egyik karaktere, egészen pontosan a 7-es, nem a magyar szabványnak megfelelő, vagyis a bérelt próbarendszám valószínűleg hamisítvány. 

Tamást rabosították, ujjlenyomatot vettek tőle, és fényképeket készítettek róla, végül hazaengedték. Elmesélte, hogy jutott a rendszámhoz, ez szerepel a nálam lévő jegyzőkönyvben is, és kiderült, hogy egyedi azonosító meghamisítása miatt indult eljárás. Azon a június eleji reggelen, amikor ismét szabad emberként lépett ki a kapitányság kapuján, végtelenül hosszú eljárás vette kezdetét, melyben máig ő az egyetlen érintett, akit azonosítottak. 

A következő hónapokban újabb egyeztetésekre hívták be Tamást, mivel otthon megnézte a telefonját, meg tudta mondani a rendőröknek, hogy kitől vette át a rendszámot, sőt még az apróhirdetés is fent volt a neten. A nyomozást többször meghosszabbították, és egy sokadik kihallgatáson fotókat is mutogattak a lehetséges gyanúsítottakról, ám ő többször is elmondta a rendőröknek, hogy nem személyesen a hirdetőtől vette át a rendszámot, hanem egy másik bérlőtől, így nem tudja azonosítani a tulajdonost. 

Közben az igazságügyi szakértő megállapította, hogy nemcsak magyartól jelentősen eltérő német számsablonokkal készített próbarendszám volt hamis, hanem az indítási napló és a biztosítási kötvény is. Az Avan-Car Kft.-t 2014-ben alapították, valóban járműkereskedelem volt a főtevékenysége, ám a vállalkozás adószámát már 2015 októberében törölték, és a vállalkozás kényszertörlési eljárással megszűnt, ráadásul az erről szóló határozat 2016 áprilisában jogerőre emelkedett. 

Vagyis Tamás olyan próbarendszámmal autózott végig fél Európán, amelyet nemcsak nem vehetett volna bérbe, de hamis is volt, és egy, már a bérbeadás előtt hónapokkal megszüntetett vállalkozás nevére szóltak a szintén hamis papírjai. Amikor a rendőrség szakértője elkészítette jelentését, egy újabb kihallgatáson elárulták, hogy az ügyészség újra és újra elrendeli a nyomozás meghosszabbítását. Idén szeptemberben viszont már azt mondták a rendőrségen Tamásnak, hogy a nyomozást várhatóan megszüntetik.

A próbarendszámokkal kapcsolatos visszaélésekről szóló általános kérdéseimet pár napja elküldtem az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs osztályának is, de eddig nem kaptam válaszokat. Látva Tamás ügyének lassú folyását, nagyon úgy tűnik, a hamis próbarendszám bérbeadása biztonságos bűncselekmény, a más országban használt számsablonok az ottani rendszámgyártó vállalkozásoktól leselejtezett darabok lehetnek, a présgép nem túl speciális eszköz, az üres tábla pedig nem hatósági jelzés, így könnyebben beszerezhető. 

Ha a Tamás által kibérelt próbarendszám nem lett volna hamis, talán nem is állították volna meg tavaly június 2-án éjjel, a hazaérkezés előtt nem sokkal a Dániában vásárolt Lanciát. Most már úgy látja, a rendőrök nem hülyék, és ha egy indítási naplóban időarányosan túl sok a bejegyzés, sokféle autóhoz tartoznak, és sok különböző vezetőhöz, az illető hasonlóan kellemes órákra számíthat mint ő.

Így már nem biztos, hogy megéri a pérendszámozás, a trélerezés árának harmadáért. Próbarendszámot viszont szintén nem érdemes kiváltania egy olyan vállalkozásnak, amely Tamás műhelyéhez hasonlóan hosszan pepecsel egy-egy autó felújításával, így évente két-három alkalommal lehet csak szüksége a bármilyen autóra feltehető rendszámokra. 

Hasonló a helyzet a hobbiautósok egy részével is, akik szintén nem akarnak forgalomban tartani, illetve rendszeresen kivonatni és ismét forgalomba helyeztetni egy ritkán használt járművet. Tökéletes megoldás tehát nincs, így az illegálisan bérelhető magyar próbarendszámok, a bérbeadó és a bérlő közt erre az időszakra kötött "munkaszerződések", és persze a hamisítványok piaca továbbra is virágozni fog, de a magyar jogszabályalkotót ez a probléma valószínűleg nem érdekli.

Tamás esetét azért mutattam be, hogy aki a cikk után felüti a Racing-Bazárt, gondolja át a kockázatokat, mielőtt felhívja a hirdetőt.