Mindenki vastagon vésse be most a naptárába a hétvégét: július 12-14. Akkor jön majd az életre szóló élmény, aki nem lesz ott, annak a lelke pedig a pokolra kerül.
Olyan volt kicsit ez a verseny, mint amikor a 61-es úton felborul egy huszonegy éves single malt whiskyket szállító kamion - aki épp ott van, és hozzáfér, telepakolja a csomagtartót épen maradt üvegekkel, elhúz, és onnantól végtelenül boldog alkoholistaként tengeti napjait.
Ilyen egy életben egyszer történhet meg, mert kilóg az általunk felfogható dimenziókból.
Csak sajnos, két év után egy alkesznél akármennyi szesz a végét járja, tehát kellene az utánpótlás. Olyan szerencse pedig, hogy egy csúcswhiskyket szállító kamion még egyszer felboruljon, ráadásul pont ott, ahol ő jár (ami lehetetlen, hiszen már ki se mozdul a házból), szóval olyan szerencse nincs.
Ezért jobb autóbuzinak lenni, mint alkesznek, mert a) egy autóbuzi például nagyon is tud közlekedni, mondjuk oda, ahol a szerencsék történnek; b) neki, a mázlistának, a kamion képes megint felborulni.
Feloldom a rébuszt: egy év kihagyás után idén megint lesz Hungaroring Classic hétvége, ugyanott, ahol volt, a nemzeti versenypályánkon. Aki 2017-ben kint járt, még most sem tudott felocsúdni. Összességében nagyjából százmilliárd forint értékű, 1950-2000 között készült versenyautómassza körözött két és fél napon át a mogyoródi aszfalton, hét különböző kategóriában, felfoghatatlan szín-, szag- és zajskálán játszva. Akinek megvan a világ legrangosabb veteránautós fesztiválja, az angliai Goodwoodban tartott két nagy esemény, annak elég, ha annyit mondok - mi is szinte azt kaptuk itt, a küszöbünkön.
Hasonló se volt még Magyarországon, hiszen a 2017-es Hungaroring Classicnak a farzsebében elfért volna az a két, hatvanas évekbeli népligeti futam, aminek emlékén magyar versenyautó-imádók tízezrei vegetáltak ötven éven át. Mondom, felfoghatatlan volt, és mivel egy ilyen pici országban, mint a miénk, ritkán történnek felfoghatatlanul nagy dolgok, ezért szerintem mindenki el is könyvelte 2017-et piros betűs évnek, amikor megnyílt az ég és a föld, s hihetetlen autókat ontott ránk mindkettő, erős sugárban.
Szóval az a helyzet, hogy idén megint lesz Hungaroring Classic. És nem akármilyen Hungaroring Classic lesz az, hanem sokkal színesebb, szagosabb, dimenziósabb, mint a 2017-es volt. Nemrég, egy zártkörű találkozón már kaptunk egy kis ízelítőt abból, mit akar idén Szalay Balázs és a szervezőcsapat: a kategóriák nagyjából maradnak a 2017-esek - ezeket a tavalyelőtt ajánlóban részletesen is felsoroltuk -, csak a hatvanas évek csodasportkocsijait tömörítő verseny neve lett Trofeo Nastro Rosso helyett a beszédesebb Greatest's Trophy (nem eggyel odébb kellene az aposztróf, ha már többes? - alapvetően mindegy).
Nem ez a lényeg, hiszen az a hét versenyszám, ami volt, elegendőnek bizonyult már két éve is arra, hogy mindenkinél leolvassza a biztosítékot, akár három napon át. Tudom, ott voltam mindegyiken, azóta úgy villannak be véletlenszerűen a képek az agyamba, mint valami LSD-trip utáni hallucinációban - csak ez jó.
Hanem az a lényeg, hogy a köztes akció jobban ki lesz töltve matériával. Már tavalyelőtt is volt veteránoknak fenntartott parkoló (önmagában elég egy közepes programnak), tűzoltóbemutató, kajás szekció, miegymás, de most ebből sokkal több lesz, hogy ne csak a família alfa- és bétahímjei, hanem a nők, lányok és autóktól kevésbé izgalomba jövők is megtalálják a számításukat. Azaz - családiasabb lesz a program.
A korhű öltözet, ha nem is követelmény, de erősen díjazva lesz, márpedig az ilyet a csajok mindig szeretik, mert hirtelen értelmet nyer, miért is menjenek. Ha hozzáteszem, hogy ruhavetélkedőn indulhatnak majd, s a tervek között szerepel egy korabeli divatbemutató is, már végképp tisztán látszik a hétvége nőiprogram része. Válogatott zenék szólnak majd 40-estől 60-as évekig, s lesz dodzsem, ringlispíl, gokart, utóbbi elég komoly felhozatalban.
De a hímek is intenzívebben fürödhetnek az autós élvezetekben - a bécsi Dorotheum aukciós házzal már folynak a tágyalások, és nagyon úgy tűnik, az egyik autós-motoros-autóskegytárgyas árverésüket idehozzák Mogyoródra, a Hungaroring Classicre. Ilyen se volt még.
Maga a versenyszéria is több autót vonz majd, mint 2017-ben, pedig már akkor olyan sok volt a többség számára maximum hézagosan, drága magazinokból és ritka YouTube-felvételekből látható gépekből, hogy mire a bokszok egyik felén végigért az ember, és elkezdte volna a másik oldalt, már elfelejtette, miket látott az imént, odaát. És közben alaposan odébb ment a nap az égen.
Ezen túlmenően jóval testesebb szerephez jutnak majd Kelet-Európa csodái - akár a historic versenyautók formájában, akár a felénk épített különlegességek képében. Ezek az autók aztán time attack-futamon (egyéni időmérő) támadják majd a Hungaroringet. Nagyon úgy néz ki, hogy Karotta Hangyásza is indul ebben a versenyszámban. Persze ha addig egyben marad. És nem gyullad ki. És a motorvezérlés nem felejti el az egyedi mappinget. Meg ami még szokott lenni. Reménykedjünk, mert tavaly már megtudtuk - ha megy, nagyon megy.
Ez itt még csak egy nagyon távoli beharangozó a július 12-14. közötti eseményről, sok szándékkal, sok színfal mögé tekintéssel, de még erősen a körvonalazódás fázisában levő végső programmal. A központi attrakciót jelentő autómasszát és a versenytechnikát idehozó Peter Auto már aláírta az idei részvételt, rajtuk nem múlik, a kocsik itt lesznek. Balázsék is jóval hamarabb és a múltkori esemény tapasztalatainak felhasználásával tudtak nekilátni a szervezésnek - nincs rá látható ok, ami miatt nem kéne a gatyánkat is lefosnunk attól, amit kapunk. Én már most előre üríteni kezdem a helyet az agyamban és az SD-kártyáimon.
Zúzós progam? Csilliárdos gépek? Veteránautó- és -motorparkoló? Dorotheum? Divatbemutató? KORHŰ RUHÁZAT?! Ehh, csak ékszercsörgetés lesz ez gazdagoknak - mondhatná bárki, és az anyagilag és társadalmilag mind furcsábban széttagozódó Magyarországon jogos lehet az aggály.
Erre csak annyit tudok mondani, hogy a 2017-es rendezvény végtelenül családias, nyitott, barátságos volt, feszélyezettségnek a nyomát se láthatta, aki eljött akkor, s még a kajaárak se voltak vészesek. A mostani pedig még demokratikusabbnak ígérkezik - legalább is nézői oldalról. Ezt különösen aláhúzzák a jegyárak - a mostani tervezet (attól függően, hogy kér-e valaki helyet a kiemelt lelátón, vagy sem) 7900-9900 forint/kopf - az egész hétvégére, ráadásul 14 év alatt ingyenes a belépő. Azt hiszem, manapság az ilyen ajánlatot szokás csodának nevezni mifelénk.
A részletek amúgy a Hungaroring Classic weboldalán már vázolódnak.
