Büntetés helyett humorral üldözik a mobilozva autózást

2019.04.17. 19:04

Rohadt egy dolog az evolúció. Amíg nekünk sok százezer év arra volt elég, hogy kiegyenesítsük a gerincünk és legyen befelé forduló hüvelykujjunk, a telefon 150 év alatt a semmiből befejlődte magát a zsebünkbe. Mialatt ez a kütyü kiszabadult Graham Bell nappalijából és beoptimalizálta magát az életünkbe, mi agyban, testben, szellemi határainkban tök ugyanazok a lények maradtunk: ugyanazok, akik szedték a bogyókat a szavannán húszezer éve.

Aztán mégis: a szavannán semmi szükség nem volt gyorsan guruló tárgyakat koordinálni, de erre optimalizált környezetben egész jól elterelünk egy ilyet. Ugyan meghalunk pár millióan minden évben autóbalesetben, de még mindig több esélyünk van a kormány mögött ülve a túlélésre, mint a szavannán a gepárd elől szaladva. Csak ne bonyolítanánk ennél jobban a dolgot! Mondjuk telefonozással, mert arra még nem vagyunk optimalizálva. Hogy ki mennyire nem, azt saját tapasztaltból mindenki sejtheti, aki már írt üzenetet utazótempónál. Hogy mint faj, az ember nagy általánosságban mennyire képes vagy nem képes együtt csinálni két ennyire természetellenes dolgot, statisztika nélkül sosem tudjuk meg pontosan. Viszont személetes példa van elég a nem képesre. Gondoljunk a 4-es úton Facebook élőző idiótára, aki nyolc embert vitt magával a halálba, mert nem ment neki a multitasking. Vagy a másikra. Vagy a harmadikra...

Van is statisztika meg nincs is

Miközben az Országos Rendőr-főkapitányság és az Aegon biztosító sajtótájékoztatója arra a megállapításra lett összerántva, hogy a digitális kor ittas vezetése az autóban mobilozás, kiderült, hogy sem az Aegon, sem az ORFK nem vezet statisztikát arról, hány balesetet okoz a vezetés közbeni telefonhasználat. Fura egy helyzet, de mindkét félnek van mentsége: az eszköztelenség. Amíg önbevalláson alapul a dolog, sosem lesznek erről számaik, máson viszont nem tud alapulni.

Óberling József rendőrezredes költői kérdéssel vezette rá a közönséget a helyzetükre: hogyan mehet neki valaki egy vasúti átjáróban a szerelvény tizenhetedik kocsijának, ha se nem lett rosszul, se nem halt meg a kormány mögött? Az efféle esetekből legalább sejtésük van arról, hogy a probléma mennyire lehet általános, de mivel ez egy nem szondázható dolog, bevallani pedig nem fogja senki a rendőrnek, hogy a mobiljába bambult, azért gázolt/ütközött, nem tudnak még csak kábéra se arányszámokat. Nagyjából ugyanezt mondja az Aegon vezérigazgató-helyettese, Szombat Tamás: mivel az ügyfelek úgysem vallanák be, hogy mobilozás miatt okoztak balesetet, nincs értelme statisztikát vezetni. Így jobb híján olyan felméréseket szponzorálnak, mint amilyenekből most ezt a statisztikát kiadták:

  •  Tízből négyen rendszeresen használnak mobilt vezetés közben.
  •  A jelenség a megkérdezett nők egyharmadára, míg a férfiak felére jellemző.
  •  A városban élők között gyakoribb, mint a kistelepülésen élők körében.
  •  A megkérdezettek közel kilencven százalékának lelkiismeret-furdalást okoz a vezetés közbeni telefonhasználat.
  •  Leginkább a budapesti férfiakra igaz, hogy vezetés közben telefont vesznek a kezükbe, közülük minden ötödik üzenetet vagy emailt ír, néz valamit a képernyőn, vagy posztol valamelyik közösségi oldalra. A döntő többségük telefonál (78%) és navigációs alkalmazást használ (59%).
  •  Az üzenetküldés és a közösségimédia-használat kiemelkedő gyakorisággal fordul elő a 18-39 éves korosztályban, míg a vezetés közbeni e-mailezés a 30-39 évesekre jellemző, elsősorban azokra, akik vidéki városokban élnek.
  •  A megkérdezettek fele úgy tudja, csupán a kézben tartott telefonon való beszélgetés tilos, pedig a törvény szerint járművezetés közben semmi olyat nem szabad a telefonnal tenni, amihez a sofőrnek a kezébe kell vennie azt.

Ha hozzásegítenéd a Totalcart egy saját, felületes statisztikához, itt szavazhatsz a témában:

Én vezetés közben...

  • 1544
    Mobilozom, de csak kihangosítón
  • 849
    Ha áll az autó, kezembe veszem/nyomkodom (lámpánál, dugóban)
  • 570
    Menet közben is nyomkodom, de még nem volt belőle baj
  • 512
    Semmilyen formában nem használom a telefont
  • 38
    Menet közben is nyomkodom, és már volt miatta balesetem

A fiatalokra megy rá a kampány

Az egész sajtótájékoztató egy most induló kampány bevezetése, amellyel leginkább a fiatalokat próbálják meggyőzni arról, hogy a telefonhasználat és az autóvezetés nem kompatibilisek. Persze nem gondolja senki, hogy csak a fiatalabb generációk érintettek, de van egy éles különbség. Most tart ott a világ, hogy az autót vezető korosztályban még mindig nagyobb arányban vannak a digitális bevándorlók, mint a digitális bennszülöttek. A 29 évemmel nagyjából a határon vagyok: aki nálam pár évvel idősebb, az nem úgy nőtt fel, hogy a technikai kütyük emlékezete óta vele voltak, nem természetes neki, hogy folyamatosan jelen van egy fizikailag nem megfogható térben is, ahol folyamatos a párbeszéd és az információáramlás, és emiatt talán könnyebben leválasztja magát erről a virtuális térről, ha a fizikaiban kell nagy figyelemmel jelen lennie. Aki fiatalabb, az már a digitális világba nőtt bele. Miért számít ez?

R. Csekeő Borbála pszichológus szerint lehet, hogy a fiatal generációnak rutinművelet megírni mondjuk egy hosszabb üzenetet, de ebből még nem következik, hogy biztonságosabb lesz, ha ők teszik ezt a kormány mögött, mintha más tenné. Sőt, könnyen lehet, hogy ez a rutin téves biztonságérzetet ad. És akkor itt vissza oda, hogy az evolúció üteme: attól, hogy valaki a digitális világban otthonosabban mozog, hiszen beleszületett, a figyelemmegosztási képességei még ugyanolyan határok között mozognak, mint a dédszüleié. És ha ez a természetes evolúción múlik, ezer év múlva sem leszünk ebben ügyesebbek.

A szervezők a kampány bejelentésére két pszichológust is meghívtak. Arról már Demetrovics Zsolt beszélt, hogy a mobilfüggőség tényleg egy függőség – ha nem is klinikai, mint mondjuk az alkoholizmus. Társadalmi osztálytól, műveltségtől függetlenül jelen van a teljes társadalomban, és emiatt különösen fontos a korán tudatos használatra nevelés. És ha rá lehet nevelni egy mobiljával összenőtt gyereket, hogy mondjuk egy színházban vagy egy családi eseményen ne keresse folyamatosan a telefonja társaságát, akkor rá lehet nevelni arra is, hogy az autó is legyen egy telefonmentes tér. Ehhez persze nélkülözhetetlen a pozitív példa, azaz, ha a szülő a gyereke társaságában telefonozik a kormány mögött, ne nagyon várjon mást a gyerekétől se, ha az a kormány mögé kerül.

Eszköztelen a rendőrség -> kampány humorból és VR-ból

A vezetés közbeni mobilozással szemben eszköztelen a rendőrség. Ezt nem én állapítom meg, Óberling ezredes fejtegette a sajtótájékoztatón, hogy nem csak statisztikázni nehéz ezt, de büntetni is. A szupertraffipaxnak beharangozott, horror áron telepített VÉDA a közhiedelemmel ellentétben ugyanis elismerten nem képes arra, hogy kiszűrje a kormány mögött mobilozókat, de hiába tudná, ha a hazai jogszabályi környezetben amúgy sem büntethető senki, akit a füléhez tartott telefonnal fotóznak. Büntetni így egyedül azt tudják, akit tetten ér a humán munkaerő, mert Óberling szerint a sofőr a lebukás után még őszinte és megbánó.

Mi marad a rendőrségnek a tetten ért sofőr lelkiismeretén túl? Képek alapján bírságolni jövedelmezőbb és hatékonyabb lenne, de mivel azt nem lehet, maradnak az olyan kampányok, mint amilyen ez az Aegonnal közösen indított. Ennek része egy virtuális valóság szimulátor (VR): egy szemüveget felhúzva kell vezetni és veszélyes helyzeteket megoldani telefont nyomogatva. Ezt hurcolják majd fesztiválokra, körbe az országon. Mert elmondhatják ezerszer, hogy hány métert tesz meg egy valamennyivel menő autó valamennyi másodperc alatt, de ha az ember nem matekszakos gimnazista, sokra nem mennek vele. És lesz a kampányban ez a videósorozat, amit a net fiatalok lakta oldalain futtatnak majd.

Hogy mennyire lettek viccesek és mennyire lehetnek hatásosak a videók, döntse el mindenki maga. Velem párszor már előfordult netes pályafutásom alatt, hogy a Google képkeresőjébe beütöttem a car crash, body és hasonló kulcsszavakat. Az A oszlopon szétnyílt koponyák és péppé préselt testek képtengere emlékeim szerint inkább meggyőzött, hogy az autózás veszélyes üzem, de nem vagyok jogsi előtt álló tizenhét éves Insta-függő, szóval simán lehet, hogy elég lesz a VR, meg a humoristák. A cél mindenképp nemes, drukkolunk!

A cikk megjelenését az Aegon támogatta.