2019.12.19. 06:05 Módosítva: 2019.12.19. 10:13

Volna megoldás, de ehhez először tisztázni kéne, milyen motorteljesítménytől tekintjük őket járműnek, el kéne dönteni, hol közlekedhetnek és hol nem, illetve hogy milyen szabályok szerint lehet őket forgalomba hozni, kell-e rájuk biztosítás, bukósisak és más tartozékok, vagy sem.

Az elektromos rollerekkel kapcsoltban az utóbbi időben egyre több híradást olvashatunk, és valószínű, hogy csak a hullámokban érkező tél miatt fog átmenetileg lekerülni a kérdés a napirendről, hogy aztán tavasszal még intenzívebben bukkanjon fel ismét. A kérdés fontossága miatt önálló epizódot készítettem a KreszTV-n ezekről az alternatív közlekedési eszközökről, melyeket a folytatásában csak rollerként emlegetek majd. Fontos kérdés például, hogy segédmotoros kerékpárnak tekintjük-e őket, vagy sem.

Mivel a videó nagy részét én forgattam, több órát figyeltem a forgalmat Budapest utcáin, és a valós vagy vélt konfliktusokat a következőképpen foglalhatom össze:

  • A járdán és egyéb közterületen elég sok magára hagyott, álló roller van, akadályozva a gyalogosforgalmat. Az egyik bejátszásnál látható, ahogy egy gyalogos elbotlik egy ilyen eszközben, majd az felborul, az illető pedig továbbsétál.
  • A járdán sokszor rollereznek csoportosan is, elsősorban turisták, de nem mennek túl gyorsan, és szépen kikerülgetik a gyalogosokat.
  • Az úttesten és annak szélén nagyon ritkán látni rollerezőket, ilyenkor a többi  jármű beljebb húzódással alkalmazkodik hozzájuk.
  • Többször láttam akár a Blaha Lujza téren, akár az Astoriánál, hogy a piros lámpánál álló autók előtt mennek át a rolisok. A gyalogosok ezen a helyen az aluljárót használják.
  • A legtöbb rollerező megsaccolt átlagsebessége 10-15 km/óra volt, nem láttam ennél gyorsabban közlekedőket.

Összességében nem tapasztaltam sem balesetveszélyes helyzetet, sem említésre méltó konfliktust akár a gyalogosok, akár a járművezetők irányából. Illetve nem láttam rendőri intézkedést sem a rollerezőkkel szemben, pedig több helyen voltak rendőrök. Ennek ellenére továbbra is úgy gondolom, hogy elengedhetetlen a pontos jogi szabályozás, mert egy baleset esetén nagyon nehéz helyzetben lenne, aki el akarná dönteni, ki milyen mértékben felelős a történtekért.

Ha megnézzük a jelenleg hatályos, 1975-ben megalapozott KRESZ-t, az elektromos rollerrel kapcsoltban nem leszünk okosabbak. Ezek a szabályok alapvetően a járművekre, illetve azok vezetőire vonatkoznak. Ezen felül érvényes néhány paragrafus a gyalogosokra is, de a kettő között nincs más.

Tehát az első, amit el kell dönteni, hogy az elektromos rollerek járműnek számítanak-e, vagy gyalogosoknak.

A KRESZ ennyit mond:

„Jármű: közúti szállító- vagy vontatóeszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék - ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska - azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek.”

rehab

A meghatározásban találunk egy érdekes kitételt, amely alapján a mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló gépi meghajtású kerekes szék 10 km/óra sebesség alatt gyalogosnak minősül, efelett pedig jármű. Tehát nem igaz az a többször hallott vélekedés, hogy ha motor van egy járműben, amit emberi erő nem hajt, az mindenképpen járműnek tekinthető.

Ennél a gondolatsornál muszáj egy kicsit tovább menni az elektromos rollerek esetében, mert nagyon hasonló vita kezd kibontakozni az elektromos kerékpárokkal kapcsolatban is. A legutóbbi híradást Kiskunhalasról kaptuk, amely itt tekinthető meg 1:53-tól.

Mielőtt a híradásban szereplő gondolatokkal foglalkoznék, mindenképpen érdemes lenne egy másik jogszabályt is megemlíteni, amely szintén fontos. Az 5/1990-es Köhém rendelet önálló mellékletben foglalkozik a két- és háromkerekű gépjárművek típusjóváhagyási eljárásával. Ez a jogszabály meghatározza azon járművek körét, melyek segédmotoros kerékpárnak minősülnek, így azokat is, amelyek nem.

A rendelkezés nem érvényes azon pedálos rásegítéssel rendelkező kerékpárra, amely olyan külső, folyamatos 0,25 kW névleges teljesítményű elektromos motorral felszerelt, melynek teljesítményleadása fokozatosan csökken és megszűnik, amint a jármű eléri a 25 km/ó sebességet, vagy előbb, ha a kerékpáros abbahagyja a pedálozást.

Azt az Európai Uniós jogszabályt, amely ezzel a témával foglalkozik, 2016-ban nem emelték be az 5/1990-es magyar rendeletbe, pedig az EU-s szöveg már pontosítja azt is, hogy nem minősül segédmotoros kerékpárnak az önegyensúlyozó jármű (pl. segway, hoverboard stb.) illetve amelyen nincs legalább egy ülőhely, mint például a rollereken.

Persze jogos kérdés az is, hogy az említett 5/1990. rendelet és a KRESZ mennyire van pariban, illetve, hogy melyik a magasabb rendű jogszabály. Ez már alapvetően jogi probléma, de a lényeg, hogy a KRESZ-ben a kerékpár meghatározásánál már csak ennyi áll:

„Kerékpár: olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti.”

Azaz az egyik jogszabályban 0,25 kW, azaz 250 watt áll, míg a másikban már 300 watt. De mi van akkor, ha olyan kerékpárt vezetünk, amelyet nem kell tekerni, hanem azt csak egy kismotor hajtja. A rendőrség véleménye, hogy ez az eszköz segédmotoros kerékpárnak minősül, az összes jogkövetkezménnyel együtt. (jogosítvány, bukósisak, kötelező biztosítás, úttesten történő közlekedés stb...)

A KRESZ-ben szereplő mondat valóban felfogható így is, de szerintem ez csak értelmezés kérdése. A szabály így szól, a könnyebb érthetőség miatt lerövidítve:

„Kerékpár: olyan ... jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt ... motor segíti.”

Tehát ha nem hajtja emberi erő, akkor az állítás nem érvényes az „és” kapcsolat miatt, tehát nem kerékpár. Erre alapozzák a rendőrségi véleményt. Ez azért nem egészen jó érvelés, mert a logika visszafelé is él, azaz pont az „és” kapcsolat miatt, ha nem segíti motor az emberi hajtást, akkor az eszköz sem kerékpár.

Valószínűleg ezt az ellentmondást érezhette a halasi tévében nyilatkozó a rendőrségi szóvivő is, hiszen ő már azt mondta, hogy „... motor segítheti.” Ez már egy feltételes eset, az eredeti jogszabályban nem így szerepel a meghatározás, és persze ezért más értelmet kap.

Nem tudom érdemes-e így a szavakon lovagolni, és azt sem tudom, hogy feltétlenül muszáj-e a 10-15 éves gyakorlaton egy félig rossz értelmezéssel drasztikusan változtatni, és tévedésbe vinni olyan embereket, akik jóhiszeműen vették meg és használják az alternatív közlekedési eszközöket. Főleg, hogy például egy kerékpárúton szerintem nem igazán számít, hogy a kerékpár külsejű járművet csak emberi erő hajtja-e, illetve, hogy a tekerést a motor csak segíti-e, vagy tekerés helyett a motor viszi tovább a járművet. Ha a közlekedési szabályokat betartják, ha figyelnek és vigyáznak egymásra, akkor ennek abszolút semmi jelentősége nincs.

Azt csak halkan jegyzem meg, hogy mára a „segédmotoros” kerékpár kifejezés is idejétmúlt. Gondoljunk bele, mit jelent maga a fogalom: „segédmotoros”. Tehát motor segíti a közlekedését, ami ma már nem egészen így van, talán a Babetta és a hozzá hasonló pedálos mopedek voltak valóban olyan járművek, melyekre illeszkedett ez a meghatározás.

Szintén az uniós jogszabály lehetővé teszi, hogy a tagállamokban úgynevezett L1e-A járművek, azaz motoros kerékpárok – motorral hajtott kerékpárok, amelyek nem segédmotoros kerékpárok közlekedjenek.

Pont ezek miatt hangsúlyozom továbbra is, hogy a minden közlekedőt érintő KRESZ-t kellene módosítani, többek között azért, hogy ne kelljen „és” kapcsolatokon vitatkozni amikor az e-rollerekről esik szó.

Jó példa is létezik a helyzet megoldására, hiszen Németországban idén emelték be a közlekedési szabályok közé a „kis elektromos járművek” -et. Erről itt olvashatnak a németül tudók. 

A németek megoldására jó alapot szolgáltat egyébként a már említett uniós jogszabály, illetve az úgynevezett bécsi egyezmény is, amely a csatlakozó európai országok KRESZ-szabályait hivatott összehangolni, és amely egyébként 1980. évi 3. törvényerejű rendeletként szerepel a magyar jogrendszerben is. Ebben a tagállamok felé ajánlásként ez szerepel:

„A Szerződő Felek azonban jogosultak arra, hogy nemzeti jogszabályaik szempontjából ne minősítsék segédmotoros kerékpárnak azokat a járműveket, amelyek alkalmazhatóságuk szempontjából nem rendelkeznek a kerékpárok jellemzőivel, nevezetesen nem hajthatók pedállal, vagy legnagyobb tervezési sebességük, súlyuk vagy motorjuk egyes jellemzői meghaladnak bizonyos értékhatárokat.”

Tehát ez alapján lehetne kerékpár az a jármű is, amely kerékpár formájú és amelyet nem pedál, hanem kis méretű motor hajt.

A német szabályozásban többek között ez áll:

„Kis méretű elektromos járművek”: legalább 6 km/óra és legfeljebb 20 km/óra legnagyobb tervezési sebességű gépjárművek, amelyek rendelkeznek a következő jellemzőkkel:

  • jármű ülés nélkül, vagy önkiegyensúlyozó jármű üléssel vagy ülés nélkül
  • legalább 500 mm kormány- vagy támasztórúd üléssel rendelkező és legalább 700 mm üléssel nem rendelkező járműveknél
  • névleges folyamatos motorteljesítmény legfeljebb 500 watt, vagy legfeljebb 1400 watt, ha az energia legalább 60% -át önelosztásra használják.
  • teljes szélessége legfeljebb 700 mm, teljes magassága legfeljebb 1400 mm, teljes hossza legfeljebb 2000 mm
  • a jármű legnagyobb tömege vezető nélkül legfeljebb 55 kg.

Szintén lényeges, hogy Németországban ezen eszközökhöz típusjóváhagyás szükséges, amit értelemszerűen a forgalmazóknak kell beszerezniük, illetve biztosítást is kell kötni rájuk. További követelmény a megfelelő fékrendszer, a világítás (az irányjelző is) és a hangjelző berendezés. Vezetői engedély ott nem szükséges, de 14 évnél fiatalabbak nem használhatnak ilyen járműveket. 

Úgy gondolom, hogy hasonló szabályozásra Magyarországon is szükség lenne, amely így egyértelműsítené a jelenlegi vitás helyzeteket. A KRESZ-ben a járművek közé betehetők a kis elektromos járművek. Ezzel máris járműrangra emelnénk őket, és ezután már csak az adott szabályokat kellene pontosítani. Néhány tisztázásra váró kérdés persze így is maradna:

Hol haladhat egy ilyen jármű? – járda, kerékpársáv, kerékpárút, úttest;

Hol nem? – itt elképzelhetőnek tartok egy ilyen járművekre érvényes behajtani tilos táblát;

Milyen sebességgel közlekedhetnek? – véleményem szerint szélesebb járdán is, 10 km/óra maximális sebességgel.

Milyen műszaki követelményeknek kell megfelelniük... stb.

Reméljük, a jogalkotók nem várnak már túl sokáig. Ugyan most tél távol tartja ezeket a járműszerű eszközöket a többi közlekedőtől, de biztos vagyok benne, hogy tavasztól az eddigieknél nagyságrenddel több elektromos rollert és hasonló kis elektromos járművet fogunk látni az utakon.