Oszlop vágta ketté a BMW-t a Soroksári úton

Magyarországon minden harmadik közlekedési balesetnek a túl nagy sebesség az oka. Ez évi tizenhatezer személyi sérüléses esetből nagyjából ötezret jelent. A gyorshajtásos balesetek zömét nem abszolút, hanem relatív sebességtúllépés okozza, vagyis amikor az érintett nem az útviszonyoknak megfelelően vezet, de nem lépi át a legnagyobb megengedett sebességet. Máskor viszont egyértelmű az ügy: sokan egyáltalán nem foglalkoznak semmilyen korlátozással. Róluk lesz szó.

Most, hogy társadalmi vita zajlik a budapesti sebességhatárok átgondolásáról, illetve csökkentéséről és egyéb közlekedésszervezési kérdésekről, még dermesztőbb látni, a június 17-én, a Soroksári út és a Kén utca találkozásánál történt súlyos baleset következményeit. Már az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság felvételei alapján is klasszikus gyorshajtásnak tűnik, pontosítok: nagyon gyors hajtásnak. A Soroksári úton általában maximum hetvennel szabad menni, ezen a szakaszon viszont csak ötvennel. Aki járt már erre, tudja, hogy ez senkit nem érdekel.

Aznap, mint mostanában mindig, esett az eső. Egy fiatal lány és egy fiú a vakszerencsének köszönheti az életét, miután autójukkal, egy 2004-es évjáratú BMW 530d-vel frontálisan az út menti óriásplakát tartóoszlopának ütköztek. Az acéloszlop állva maradt, az autó viszont úgy összetört, hogy ahhoz hasonlót városi balesetnél nagyon ritkán látni. A motor is kiszakadt és messze repült a kasznitól, amely viszont kettényílt egészen a B oszlopig, éppen a két utas közt.

Kétszer három sávos a Soroksári út, szinte végig egyenes és napközben nagy itt a forgalom. Ahogy nézem a kettévágott BMW roncsait, még akkor is biztosra veszem, hogy az autó bőven száz fölött ment az ütközés előtt, ha egyébként evidens, hogy oszlopnak ütközésre nem méreteznek semmilyen autót. Kicsi a felület, az acéloszlop merev, ezúttal szinte el sem deformálódott, az autó passzív és aktív védelmi elemei viszont nem vezetik el a koncentrált ütközési energiát. Ide fér még, hogy az oszlop finoman szólva gyilkos helyen van, de régóta ott van és nem hiszen, hogy szerencsés ezúttal innen közelíteni az ügyet, mert akkor lesznek majd, akik szerint nem az a gond, hogy valaki száz fölött élményautózik Budapesten, hanem, hogy nincs kellő bukótér a mutatványhoz.

Az újabb gyorshajtási baleset érintettjeivel megtörtént az a csoda, ami például elmaradt Janza Richárd fiatal élsportoló és barátja esetében, akiknek a piros lámpánál álló autójába három éve 180-nal rohant bele egy Mercedes a Szentendrei úton. Ott hetvenes korlátozás van, egyébként. A Soroksári úti ügyben szereplő fiatalok élete megváltozott, nem fognak többé száguldani, ahogy más sem, akinek a környezetében bárki megsérül, esetleg meghal egy balesetben.

Az ilyesmi közérthető és személyre szabott lecke, az esetek mégis szinte mindig ugyanúgy történnek a tipikus helyeken, és nem csak Budapesten, nem csak autósokkal, hanem motorosokkal, ritkábban teherautókkal is. Bárhogy igyekszik a rendőrség ezekkel az ellenőrzésekről szóló videókkal tematizálni a közbeszéd ezen részét, valahogy mégsem képződik kollektív tudás okról és okozatról, vagyis a sebességről és a halálos következményeiről, illetve a 30-tól 300 ezer forintig terjedő pénzbírságról, ami a gyorshajtásért jár. Mellékes, ahogy a büntetőpontok is. Ezek itt nem érdekelnek senkit, mert az esetekből az autósoknak egy részében csak annyi marad meg, hogy

"nem adta ki a srácnak, de nekem mindig kiadja, mert ösztönös zseni vagyok az autóban."

Vannak ebben az országban városi bekötőutak. Minden éjjel versenypályaként működnek és létezik egy szubkultúra, amelyben teljesen mindegy, hogy 50-es vagy 70-es szám szerepel-e az út menti táblán, a piros körbe írva. A tagok általában a szorzás műveletét választják, duplázzák az előírt maximumot. Nem, nem az autóbolondokról van szó, hanem azokról, akik dominálni szeretnek és mindig nyerni akarnak.

A Soroksári úti baleset előtti perc eseményeit mutatja egy olvasónktól érkezett videó: úgy tűnik, a szürke BMW egy fekete Mercedes E270 CDI-vel versenyzett. Hogy ez utóbbi vezetője látta-e a balesetet, esetleg előbb lekanyarodott, vagy egyszerűen nem nézett oldalra/tükörbe, vagy talán cserbenhagyta a baleset áldozatait, azt a rendőrségnek kell eldöntenie. A dashcam nem látott mindent, de sok szemtanú van, sokan meg is álltak a roncsnál, ahogy a felvételt készítő olvasónk is, csak a fekete Mercedest nem látni sehol a felvétel végén.

Egy héttel a BMW balesete előtt tartott nagy ellenőrzést a Budapesti Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztálya. A megállított autók műszaki állapotát is átnézték, ismét keresték a nem bepapírozott tuningot, de alapvetően gyorshajtókra és illegális gyorsulási versenyek résztvevőire vadásztak. 

A június 11. és 13. közt tartott ellenőrzéseken huszonnégy gyorshajtót találtak. Volt, aki 70 km/h óra helyett 126-tal ment a Soroksári úton, egy 18 éves autósról pedig kiderült, hogy soha nem volt jogosítványa. Őt a Nagykőrösi úton állították meg, amikor 50 km/h óra helyett 106-tal száguldott. Nekik szerencséjük volt, kifizetik a bírságot és élnek tovább.

Azok pedig, akik rendőrrel sem találkoztak, összerakhatnák lassan a képet, hogy magát számolja fel az autós közösség, ha nem próbál meg másfajta szabályok szerint létezni, esetleg kicsit közelebb húzódni a KRESZ kereteihez és nem abból megformálni az identitását, hogy fellázad a fizika törvényei ellen fogalmatlanul, a forgalomban. 

Ezek a próbálkozások nem mindig járnak olyan visszafordítható következményekkel, mint egy rommá tört autó, esetleg a bírság. 2019. áprilisában, Cegléd belvárosában egy fiatal párt gázolt el egy 400 lóerőre tuningolt BMW. Vezetője most bíróság előtt áll (olvassátok el az Index cikkét a tárgyalásról), de a baleset előtt is büntették már meg gyorshajtásért és korábban többször volt dolga a rendőrökkel a vezetési szokásai miatt. Egy 22 éves srác ölt meg a kocsijával, egy fiatal lányt akinek a barátja súlyosan megsérült. Több mint száz kilométeres sebességgel gázolta el őket az autó, amely a szakértő szerint 140-150 körüli tempóról fékezett amikor meglátta a gyalogosokat.