Így végzik ki a benzines és dízelautókat

Egy nyolc európai uniós ország, köztük Magyarország részvételével végzett on-line felmérés eredménye szerint a nagyvárosokban élők többsége azt szeretné, hogy 2030 után csak (helyi) emissziómentes új autók kerüljenek forgalomba és tiltsák meg a benzines, illetve dízelmotoros modellek eladását, sőt a hibridekét is. 

A tízezer fős mintán végzett reprezentatív felmérésbe összesen nyolc nyugat- és kelet-európai ország tizenöt nagyvárosának felnőtt lakosságát vonták be, vagyis bár a felmérést on-line végezték, a válaszok közül kiszűrték a 18 év alattiakat. A listán Párizs, Hamburg, Barcelona, London és Milánó mellett Varsót, illetve Budapestet is megtaláljuk.

Az összes válaszadó hatvanhárom százaléka végezné ki a hagyományos autókat, a Rómában 77%, Barcelonában 74%, Milánóban 73% támogatja az ötletet, míg Budapesten 72% támogatók aránya, ami kimagasló eredmény. Egyre többen érzékelnek közvetlen kapcsolatot a levegő rossz minősége és a légúti megbetegedések közt, és igazuk is van.

Uniós átlagban az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátásának negyede a közúti közlekedésből, főként a szállítmányozásból adódik, bár mindez csupán egy a befolyásoló tényezők sorában, az ipar és az elavult fűtési rendszerek mellett.

Különösen azok közt vannak sokan a dízel- és benzines autók betiltását támogatók, akik korábban megfertőződtek a Covid-19-cel, esetleg ismernek olyat, aki átesett a fertőzésen. 66%-uk 2030-ra betiltaná az új dízelek és benzinmotoros autók árusítását, szemben a betegség által nem érintettek csoportját, akiknek szintén több mint fele támogatja az ötletet.

A felmérés eredményének óvatos realizmusára utal, hogy a résztvevők első helyen (55%) a villanyautók árát, másodikon a töltőhálózat lefedettségét (51%), harmadik legfontosabb szempontként pedig az emissziómentes autók hatótávolságát jelölte meg a technológiai váltást érdemben befolyásoló körülményként. 

Korábban a Totalcaron is olvashatták a hírt, hogy kilenc európai uniós tagország (Dánia, Hollandia, Ausztria, Belgium, Görögország, Írország, Litvánia, Luxemburg és Málta) kezdeményezte, hogy a Bizottság tűzzön ki pontos határidőt az új dízelek és benzinesek kivezetésére. Kezdeményezésükhöz Nagy-Britannia korábbi elhatározása adta a lendületet, hiszen ott várhatóan 2030-tól valóban betiltják a kizárólag belső égésű motorral hajtott járművek forgalmazását, 2035-től a hibridekét, de Londonban sok éve kialakították a korlátozott behajtási zónákat, hogy így is támogassák az alacsony kibocsátású és villanyautók terjedését. Kilenc éven belül önként szüneti meg a nem kizárólag elektromos új autók forgalmazását a Bentley, a Jaugar, az európai Ford és a Volvo is és a hasonló lépést tervező gyártók köre gyorsan bővül. 

Hogy a budapestiek szándéka ezek szerint határozott, de a valóság közbeszól, hiszen a teljes magyar állomány átlagos kora 2019. december 31-től a tavaly év végéig 14,39 évről 14,68-ra emelkedett, az autók kétharmada több mint tíz, mintegy nyolcvan százalékuk legalább nyolcéves.

A piac átrendeződése máshogy látványos. Magyarországon, a 2020 első tíz hónapjában forgalomba helyezett 100 ezer új autó fele volt benzines, negyede hibrid és 22% a dízelek aránya, miközben mindössze két százaléknyi (2178 db) villanyautó kapott magyar rendszámot. Vagyis bár a dízelekből nálunk is démon lett, nem a villanyautókat veszik helyettük sokan, mert azok még mindig túl drágák a többség számára és még csak nem is a hibrideket, hanem a tisztán benzines modelleket. Ha kitekintünk az európai piacr, azt látjuk, hogy elsősorban ott vásárolnak sok villanyautót, ahol nagy a töltőhálózat lefedettsége, így például Norvégiában vagy Hollandiában. Miközben a teljes piac gyengélkedik a járvány miatt, egyúttal át is rendeződik. A dízelek iránti kereslet szinte mindenhol erősen csökkent, jellemzően villanyautók (10,5%) és hibridek lépnek (11,9%) a helyükre, ugyanakkor még mindig a benzinesekből fogy a legtöbb. 

A magyarországra kerülő használt autók hajtási módonkénti eloszlása is érdekes: a fenti időszakban honosított példányok több mint negyven százaléka volt dízel és mindössze négy százalék a hibridek aránya. Nem véletlen ez, a magyar és más kelet-európai vevők lecsapnak az egyre olcsóbban adott dízelekre és ez a folyamat aligha fog megállni. A benzinesek hasonlóan népszerűek voltak, mint az új autók közt, használt villanyautóból kevesebb mint ezerötszázat hoztak be az országba, ami szimbolikus mennyiség.

Az ügyben feltettük kérdéseinket az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak és bár a válaszokat a cikk megjelenéséig nem kaptuk meg, forrásaink szerint Magyarországon egyelőre nincs napirenden a dízel- és benzines autók forgalmazásának korlátozása.

Szinte biztosra vehető, hogy az évtized végére alaposan megváltozik az autóipar, és éppen a kutatásban résztvevők elvárásai felé billen a kínálat. Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) párbeszédet kezdeményez az Európai Bizottsággal, mielőtt idén nyáron ismertetik és az év végéig véglegesítik a következő környezetvédelmi norma, az Euro 7 részleteit. A szabvány 2025-től kötelező lesz minden Európában eladott új autóra.

Az eddig kiszivárgott, nem végleges határértékek gyakorlatilag megölnék a benzines és dízelmotoros autókat. Például a nitrogén-oxid-kibocsátási határértéket a jelenleg érvényes, szintén nagyon szigorú Euro 6d-ben szereplő 80 mg/km-ről mindössze 30 mg/km-re korlátoznák minden közlekedési szituációban, ami a belső égésű motorokkal elérhetetlen, ráadásul az autók lomhák, de drágák lennének a fejlesztések után.

Az autógyártók szerint ahhoz, hogy az európai Green Deal teljesüljön, vagyis 2050-re klímasemlegessé váljon a kontinens járműipara, először az infrastruktúrafejlesztés lemaradását kellene behozni, vagyis sokkal több nyilvános villanytöltőre van szükség.

Egy 2020 végén készített kimutatás szerint kevesebb mint 200 ezer e-töltőpont található az EU-ban, ezek negyede Hollandiában, ötöde Németországban. Magyarországon a felmérés készítésekor még csak kevesebb mint nyolcszáz nyilvános helyen lehetett elektromos- és plug-in hibrid autót tölteni, míg Ausztriában közel négyezerötszáz töltőpont volt. Szintén az ACEA és más piaci szereplők Bizottsághoz címzett közös levele szerint a villanyautók számának látványos növeléséhez, 2023-ra egymillió (!), 2029-re pedig hárommillió nyilvános töltőpontra és legalább ezer hidrogénkútra volna szükség az Európai Unióban.

A fentiek átalakulásból már most is érzékelhetjük, hogy drasztikusan drágulnak az új autók a környezetvédelmi előírások nyomására elszálló fejlesztési költségek miatt, és az sem túl jó hír, hogy az utóbbi tíz év nem villanyautói olyan bonyolultak lettek, annyira sok segédberendezéssel csökkentették a füstgázkibocsátást, hogy ezeknek 200 ezer kilométer környéki nagyobb javítása sokkal drágább lesz, mint a korábbi évtized, jóval egyszerűbb benzines és dízelautói, de szeretnénk tudni, hogy a Totalcar olvasói közül hányan örülnének, ha 2030-tól csak villanyautók szerepelnének az újautó-kínálatban.