A magyar kamionsofőr külföldön egy körforgalomba készült behajtani. Amint megkezdte a kanyarodást, észlelte, hogy egy biciklis a kamionja alá került – nem képletesen, szó szerint. A sofőr és a szemtanúk elmondása szerint a kerékpáros a kamion holtterében volt, és a szerencsének köszönhető, hogy könnyebb sérülésekkel megúszta a balesetet. Ki ilyenkor a felelős?
A kamionostól a rendőrök a nyomozás kapcsán a helyszínen elvették a fedélzeti kameráját és a két mobiltelefonját – a sofőr ezért felvette a DAS Jogvédelmi Biztosítóval a kapcsolatot, elsősorban azért, hogy az említett három eszközt visszaszerezze, ugyanis ezek a mindennapi életéhez nélkülözhetetlenek. A sofőr ellen a külföldi bíróságon közben vádat emeltek, gondatlanságból elkövetett közúti baleset okozásáért.
A gondatlanság fontos kitétel, enyhébb büntetési tétele van, mint azon közlekedési bűncselekményeknek, amelyeket szándékosan követnek el. Alapvetően egyéves szabadságvesztés a büntetési tétel, Magyarországon legalábbis, és kb. 2-3 év, ha halált okozott volna. Számít az is, hogy a biciklista könnyű sérüléseket szenved, az anyagi kár mértéke viszont független az ítélettől, azt ún. polgári jogi igényként tudják érvényesíteni.
Mivel a baleset külföldön történt, a tárgyalás is ott zajlott, amin a sofőrt a DAS ottani ügyvédpartnere védte a kamionost. Büntetőeljárásban a vádlottat megilleti a képviselethez való jog; meghatalmazott jogi képviselő hiányában pedig az állam rendel ki jogi képviselőt. Az első tárgyaláson a sofőrt személyesen is meghallgatták, ismertette az általa észlelt tényeket, a baleset körülményeit. Idézték továbbá a büntetőeljárás sértettjét, valamint egy szemtanút is.
Mind a bíróság döntése, mind a vádlott érdekében fontos, hogy a tárgyaláson személyesen is nyilatkozatot tegyen a vádlott, ne csak a jogi képviselő. Alapvetően az első tárgyalásra szokták idézni személyesen a vádlottat is – ez ebben az ügyben is így volt. A bíróság ezután szakértőt rendelt ki, a második tárgyaláson ismertette szakvéleményét, amelyet követően döntött is a bíróság. A vádlottnak ezen a tárgyaláson már nem kellett jelen lennie, csak a jogi képviselőnek. Sok esetben engedik a vádlott kamerán keresztüli meghallgatását, természetesen ez bűncselekménytől függ, és hogy letartóztatás szükséges-e a tárgyalások előtt/között. A mi ügyünkben a bíróság ragaszkodott a személyes meghallgatáshoz, így a sofőrnek külföldre kellett utaznia. Amennyiben elítélik, a nemzetközi jognak köszönhetően itthon is végrehajthatóvá válik az ítélet, így itthon is leülheti. Ez csak lehetőség, tájékoztatja a bíróság az elítéltet arról, hogy a büntetés végrehajtása hol történik. A vezetéstől eltiltást szintén alkalmazhatják ellene az ítéletben, olyankor a hatóság bevonja a jogosítványt, és csak az ítéletben megállapított időtartam után jár vissza. Lehetőség van arra is európai országokban, hogy csak az adott országban tiltják meg a járművezetést. Ilyenkor nyilvántartásba veszik kint az érintettet, de másik országban szabadon közlekedhet tovább.
A vádirat alapján a biciklis a kamionnal együtt fordult be a körforgalomba, ahol a szűk hely miatt a kamion alá csúszott. A sofőr idejében megállította a járművet, így a biciklis könnyű sérüléseket szenvedett. A kamionos az elmondása alapján a kanyarodás megkezdése előtt a visszapillantóba nézett, és nem észlelt a forgalomban közlekedő semmilyen egyéb járművet, így nyugodtan hajtott be a körforgalomba. A biciklis akként nyilatkozott, hogy szabályosan közlekedett, és éppen kezdte volna meg a kanyarodást a körforgalomban, amikor mellékeveredett a kamion.
Ahhoz, hogy a balesetet rekonstruálni lehessen, és megállapítható legyen, hogy ki volt a felelős, egy szakértőt rendeltek ki. Mivel az európai jogrendszerekben az ártatlanság vélelme alapelv érvényesül, azaz csak akkor ítélhető el a bárki, ha kétséget kizáróan bizonyított a bűnössége. A szakértő asztala annak megítélése, hogy az egyes járművek milyen sebességgel érkeztek a körforgalomhoz, illetve hogy a baleset más sebességnél és más körülmények (pl. időjárás) között is bekövetkezett-e volna.
A szakértő az ún. baleseti mechanizmust vizsgálja és ezen keresztül próbálja rekonstruálni pontosan a balesetet. Számításba veszi az időjárást is, ha pl. esett az eső, összehasonlítja, hogy ugyanez az eset ugyanazon sebesség mellett száraz időben is bekövetkezett-e volna, vagy a sofőrt mulasztás (gondatlanság) terheli a sebesség megválasztásában. Jelen ügyben száraz idő volt, így elsősorban a sebesség megválasztására helyezett nagy hangsúlyt a szakértő mindkét közlekedő szemszögéből.
A kamionos védője szerint a féknyomok és a fedélzeti kamera felvételei alapján a sofőr szabályosan közlekedett és hajtott be a körforgalomba, és a kirendelt szakértő is ezt erősítette meg, vagyis hogy a körülményeknek megfelelően, kellő körültekintéssel vezetett. A szakértői vizsgálat szerint a biciklis nagy sebességgel érkezett a kamion holtterébe, ami miatt nem volt elvárható a sofőrtől, hogy időben észlelje – ez utóbbi azért fontos, mert így még a gondatlanság esete sem áll fenn. A kamionost a bíróság ezért felmentette, és határozott az ügyben is, hogy a sértett biciklis a baleset miatt polgári perben sem követelhet az eset miatt kártérítést vagy sérelemdíjat – az ügy lezárultával pedig a két telefon és a fedélzeti kamera is visszakerült a tulajdonosához.
Tanulságok: szabályosan közlekedve is érhetnek minket kellemetlen meglepetések az utakon, és akaratlanul is kerülhetünk egy olyan hatósági eljárás alá, ahol egyetlen bűnünk az volt, hogy egy másik ember figyelmetlen volt vagy elmulasztott valamit. Nagyon sok esetben a szakértő álláspontja döntő jellegűnek bizonyul. A bizonyítékok között nincsen sorrendiség az európai jogrendszerekben, mindent egybevetve dönt a bíróság, ugyanolyan szinten kezelve a tanú vallomását és a szakértői véleményt. Érvényesül azonban az ártatlanság vélelme alapelv, és hogy kétséget kizáróan kell bizonyítani a vádlott bűnösségét. Jelen ügyre lefordítva, ha a szakértő határozottan azt mondja, hogy a sofőr nem hibázott, úgy igenis döntő hatása lesz a tanúvallomással szemben, ezáltal nem is bizonyosodott be kétség kívül a sofőr bűnössége. Ha személyi vagy vagyontárgyi sérülés van, mindenképpen rendőrt kell hívni. Ha külföldön történik baleset, érdemes értesíteni a rendőrséget, függetlenül attól, hogy történt-e személyi sérülés. A fedélzeti kamera is ügydöntő bizonyíték lehet. A kamionban volt, azt le is foglalta a hatóság, arról azonban nem tudunk, hogy jelen ügyben mennyire volt használható bizonyíték a bíróság előtt a kamerafelvétel. Ha voltak tanúk, vegyük fel az elérhetőségeiket, a legjobb ha megvárják ők is a rendőröket. Amíg a rendőrség úton van, ügyvédet is hívhatunk, aki megnyugtatásunk mellett ismerteti a helyszínelés menetét, és ha papírokat kell kitöltenünk vagy aláírnunk is fontos tanácsokkal láthat el minket.
