Az autózás történetét a Mercedes-Benztől számolják, és ahogy nézzük a fejlesztéseiket, a jövőben is velünk lesznek. A Mercedes Múzeum olyan erős program, hogy csak ezért is megéri Stuttgartba utazni.
Stuttgart a német autógyártás egyik központja, ide kötődik a Porsche és a Mercedes is, ugyanakkor a város elkötelezett amellett, hogy ne csak ipari központ legyen, hanem egy komfortos élettér - a város lényegében parkokon és hidakon keresztül gyalog is végigjárható. Ha már ott voltunk, nem hagytuk ki a Mercedes Múzeumot sem. A DNS-spirált mintázó, 47 méter magas épületet 2006-ban nyitották meg, és a végigjárása egy négykilométeres sétát jelent
Fotó: Kengyel Kristóf / Totalcar
Karl Benz 1886. január 29-én kapta meg háromkerekű, 0,9 lóerős, OTTO-motorral hajtott kocsijára a német szabadalmat. Így ez a dátum lett az autó születésnapja.
Fotó: Kengyel Kristóf / Totalcar
Az első Mercedes márkanevű autónak a tévhittel ellentétben, nem Karl Benz adta a nevet, hanem Emil Jellinek, aki a Daimler autóival kereskedett Monacóban. A Daimler-Motoren-Gesellschaft és Jellinek között 1903-ban kötött szerződés értelmében, a Daimler megengedte Jellineknek, hogy a lányáról, Mercedesről nevezze el az általa értékesített autókat. Később Emil Jellinek is felvette a Mercedes nevet, így ő volt az első ember a történelemben, akinek a saját lánya volt a névadója
Fotó: Kengyel Kristóf / Totalcar
Mercedes-Benz 500K Roadstert az 1934-es Berlini Autószalonon mutatták be. Ez volt a Mercedes első kompresszoros autója, erre utal a típusjelölés K betűje
Fotó: Kengyel Kristóf / Totalcar
A Mercedes autói az ötvenes évekből. Elöl néhány SL, vagyis sirályszárnyas Mercedes, amit 1954-ben mutattak be. Az SL a super-leicht, vagyis a szuper-könnyű rövid jelölése. A Mercedes először használta ezt a típusjelölést, utalva az autóversenyekre tervezett könnyű, csővázas szerkezetére. A 300 SL-t 1999-ben az Évszázad sportautójának választotta meg egy szakmai zsűri
Fotó: Kengyel Kristóf / Totalcar
Az 1955-ben elkészült Mercedes 300 SLR Coupét versenyzésre szánták. Az akkoriban mérnöki bravúrnak számító versenyautóból két darab készült, és a 290 km/h-ás végsebességével a leggyorsabb versenyautónak számított. Mivel a Mercedes 1956-ban kiszállt a versenysportból, a két elkészült autóval sohasem versenyeztek
Fotó: Kengyel Kristóf / Totalcar
A Mercedes az ötvenes évek elejéig gyártott repülőgép motorokat is. A háromágú csillag logó is innen eredeztethető, ugyanis az a jelentése, hogy földön, vízen és levegőben is jelen van a márka
Fotó: Kengyel Kristóf / Totalcar
Az 1955-ben összeszerelt Renntrasporter, a világ máig leggyorsabb autószállító trélere. A megépítésére, azért volt szükség, mert az ezüstnyíl Mercedes versenyautókat valamivel gyorsan el szerették volna szállítani az egyik verseny helyszínéről a másikra. A Renntransporter a Mercedes 300 S kupé meghosszabbított alvázára épült, a sorhatos, közvetlen befecskendezéses motorral együtt. A karosszériaelemek és a belső tér nagyrészét pedig a Mercedes 180-astól kölcsönözték. Az így létrejött 6,74 méter hosszú tréler 146 km/h-ás sebességre volt képes a hátán lévő ezüstnyíllal. Az eredeti autót 1967-ben selejtezték, a Mercedes-Benz pedig már későn kapott észbe, hogy megmenthessék. Azonban nem is oly rég építettek egy replikát a Renntransporterből, és most ez a replika látható a múzeumban
Fotó: Kengyel Kristóf / Totalcar
A manapság népszerű Sprinter közvetlen elődje az 1955 és 1967 között gyártott L319-es áruszállító, amely a Mercedes első kisáruszállító járműve volt, és már a bemutatás évében hatalmas sikernek bizonyult. A 12 éves gyártási periódus alatt több mint 450 000 darabot gyártottak belőle
Fotó: Kengyel Kristóf / Totalcar
A Mercedes Experimental Safety Vehicle (ESF) egy 1971-es S-osztályon (W116) alapult. A járművet az 1973-as kiotói járműbiztonsági konferenciára építették. Az ESF-be számos, akkoriban még újdonságnak számító biztonsági berendezést szereltek be. Ilyen volt például az ABS, a hárompontos, övfeszítővel ellátott biztonsági öv és a légzsákok
Fotó: Kengyel Kristóf / Totalcar
Sokunkban még aktívan él gyermekkorunk egyik nagyon vágyott távirányítós autója, a Mercedes C111. A valódi változatából kettő is fellelhető a múzeumban. Az 1970-ben bemutatott narancssárga C111-es még Wankel-motoros volt és fel is állították vele a 260 km/h-ás sebességrekordot. A későbbi változatok mindegyike sebességrekordot állított fel, igaz, azok már nem Wankel-motorosak voltak. Addig reszelgették a C111-est, míg végül 1979-ben felállították vele 403,97 km/h-ás világrekordot. Sajnos a járműből nem készült utcai verzió, pedig a formájára napjainkban sem lenne panasz. A képen elöl a narancssárga első Wankel-motoros; fent fölötte, a falon, pedig az 1979-es sebességrekorder látható
Fotó: Kengyel Kristóf / Totalcar
A Mercedes hosszú évtizedek óta beszállítója a Vatikánnak. Az 1979-ben a pápa szolgálatába kerülő, első G osztályú Mercedesek utastere még nem volt golyóálló üveggel körbevéve, mint a képen látható autón, csak néhány korlát védte a pápát. A golyóállóüvegezést a vatikáni G Mercedesek a II. János Pál pápa elleni sikertelen merénylet után kapták meg. Az 1991-es magyarországi pápalátogatáskor is egy ilyen Mercedest használt II. János Pál
Fotó: Kengyel Kristóf / Totalcar
A Mercedes a Németországban rendezett, 1974-es labdarúgó világbajnokság főtámogatója volt. Így értelemszerűen a csapatbuszokat is ők szállították, amelyek O302-esek voltak. Ezek a buszok az akkoriban ritkaságszámba menő WC-vel és hifi rendszerrel is fel voltak szerelve. A múzeumban a győztes német válogatott buszát állították ki
Fotó: Kengyel Kristóf / Totalcar
A német szövetségi kutatási és technológiai minisztérium az olajválság idején indította az „Auto 2000" projektet, amelynek az volt a célja, hogy bemutassa, milyen autók fognak közlekedni az ezredforduló környékén. A fő célok a fogyasztás csökkentése (maximum 11 liter száz kilométerenként), valamint a 400 kilogrammos hasznos terhelés és a maximális 2,17 tonnás tömeg. A Mercedes a célok eléréséhez, a súlycsökkentésen és a légellenállási együtthatón kívül háromféle hajtásrendszert használt. A három közül az egyik egy kicsi, kompakt 240 lóerős gázturbina volt, amit a súlycsökkentés miatt választottak a német mérnökök, hiszen nem volt szükség vízhűtésre. Ez a turbina került a megépített koncepcióautóba is
Fotó: Kengyel Kristóf / Totalcar
Hatalmas területet szentel a múzeum a versenysportnak és az ezüstnyilaknak. Az összes bajnok Mercedes járművet bezsúfolták az egyik legnagyobb terembe
Fotó: Kengyel Kristóf / Totalcar
Külön, igaz jóval kisebb, termet szentelnek a Mercedes-Benz SL típusoknak is. A képen egy 2000-ben gyártott Mercedes SL 500 látható
Fotó: Kengyel Kristóf / Totalcar
Az 1997-ben bemutatott Mercedes Sprinter kiváló alap a mentőautóépítésre. Európában nincs is olyan ország, ahol ne lenne néhány életmentő Sprinter szolgálatban. Németországban és nálunk is ezek a járművek adják a mentőautópark gerincét
Fotó: Kengyel Kristóf / Totalcar
A német rendőrség is állandó megrendelője a Mercedesnek. Stuttgartban már évtizedek óta, csak és kizárólag Mercedes járőrautókkal üldözik a bűnt. A múzeumban több rendőrautó is ki van állítva. A képen egy 2000-ben gyártott, dízel C 220-as, kombi látható
Fotó: Kengyel Kristóf / Totalcar
Hosszú ideje a Forma-1 Safety Car autói is Mercedesek. A képen az egyik C32-es AMG orvosi kocsi, a 2001-es szezonból
Fotó: Kengyel Kristóf / Totalcar
Hátul, a lila Merecdes F100-as 1991-ből, elöl pedig az F200-as 1996-ból. Mindkét koncepcióautónak az volt a lényege, hogy megmutassák a Mercedes 2000-es évek eleji dizájn irányvonalát, valamint a legújabb technológiákat
Fotó: Kengyel Kristóf / Totalcar
A 2016-os Mercedes AMG GT Concept a stuttgarti márka legfrissebb formanyelvét mutatta be. A jármű hibrid hajtásrendszert kapott és sok koncepcióautóval ellentétben működőképes. Az autó kissé visszafogottabb verziója pár éve már sorozatgyártásban van
Fotó: Kengyel Kristóf / Totalcar
Ilyen lesz a közeljövő, elektromos, ezüstnyíl versenyautója? A 2018-ban bemutatott Mercedes Vision EQ Silver Arrow, azt szeretné bemutatni, hogy milyen lesz az autóversenyzés az elkövetkező évtizedekben. Bár a koncepció versenyautó működőképes, de a Mercedesnél nem tervezik a sorozatgyártását. Ugyanakkor a megoldásai visszaköszönnek a Mercedes villanyautóiban
Fotó: Kengyel Kristóf / Totalcar
A Mercedes autógyártó és a város neve már évtizedekkel ezelőtt összeforrt, így hát nem csoda, hogy a stuttgarti karácsonyi vásárban központi szerepet kapott egy ledfüzérekből kirakott sirályszárnyas 300 SL
Fotó: Kengyel Kristóf / Totalcar
A Budapest-Stuttgart útvonalat és helyi közlekedésünket egy Mercedes EQV300-as elektromos kisbusszal tettük meg.
Utazásunkat a Német Turisztikai Hivatal támogatta a "Feel Good" kampány keretein belül, amely Németországot, mint környezetbarát és fenntartható turisztikai úti célt mutatja be
Fotó: Totalcar
Az autózás történetét a Mercedes-Benztől számolják, és ahogy nézzük a fejlesztéseiket, a jövőben is velünk lesznek. A Mercedes Múzeum olyan erős program, hogy csak ezért is megéri Stuttgartba utazni.