Hogyan mentsd meg a részeg vezető életét?
A húsvét mindenképpen azon időszakok közé tartozik, amikor nagyobb lehet a csábítás az ittas vezetésre. Elmész locsolkodni, vagy csak átugrasz a rokonokhoz, megkínálnak egy kis házi pálinkával, legurítasz egy doboz sört a sonka után. Csak ne ülj utána autóba.
Idehaza 2008 óta zéró tolerancia van érvényben, ami az alkoholfogyasztás és az autóvezetés kapcsolatát illeti. Lehetne persze vitatkozni rajta, hogy a teljes tiltás szükséges-e, esetleg felhozni, hogy nálunk fejlettebb országok is engednek valamennyit, de az igazság az, hogy nehéz lenne olyan határt meghúzni, ami nem a nulla. Mert nagyon emberfüggő, hogy ugyanaz a mennyiség milyen hatással van ránk, számít a nemünk, a testsúlyunk, az életkorunk, az egészségi állapotunk, de még az is, mennyire vagyunk fáradtak, meg hogy milyen rendszerességgel iszunk alkoholt.
Másfelől meg, ha nem lenne zéró tolerancia, bizonyára nem lennének ritkák azok az esetek sem, amikor a fél itallap elfogyasztása után is azt bizonygatná az illuminált sofőr, hogy ő bizony csak egy sört ivott, az is háromdecis volt. Esetleg alkoholmentes. Mindeközben pedig éves szinten mintegy 1200 balesetet okoznak ittas vezetők.
A veszélyekről Pál Zsombor gyakorló mentőápolót, mentőtiszthallgatót kérdeztem, ő ugyanis nemcsak az alkohol hatásmechanizmusát, szervezetre gyakorolt befolyását ismeri, hanem azzal is szembesül mindennapi munkája során, hogy milyen következményekkel járhat, ha mértéktelenül fogyasztjuk a szeszes italokat, illetve hogyan vezethet balesethez az iszogatás.
Hogyan hat ránk az alkohol?
Zsombor szerint amikor laikusok beszélgetnek tudatmódosító szerekről, sokféle érvelés elhangzik, ezek ugyanakkor általában nem helytállók. Különösen akkor nem tudják az emberek megítélni a szerekhez – esetünkben italokhoz – való tényleges viszonyukat, ha már kialakult a hozzászokás vagy függőség. A legnagyobb társadalmi hatása azonban kétségkívül az alkoholnak van mind közül, mivel legálisan, széles körben hozzáférhető.
Jellemzően szájon át kerülnek a szervezetbe – most tekintsünk el azoktól a sok kollégiumban ismert módszerektől, amelyek a gyorsabb hatás kedvéért más testnyílásokat vesznek igénybe –, a nyelőcsövön át a gyomorba jutnak, a felszívódás már ott megkezdődik, de a legnagyobb részük a vékonybeleken át kerül a véráramba, a keringési rendszeren keresztül elsőként a májba. A gond igazán ott kezdődik, amikor a máj már nem győzi lebontani a bevitt mennyiséget. Így aztán jut belőle a központi idegrendszerbe is, ahol testi és lelki tüneteket okoz.
Klinikai tüneteket már egy-két pohár ital is okozhat. A tünetek súlyossága szerint több kategóriát határozhatunk meg:
Izgalmi fázis – 0,2-1,5 ezrelék alkoholszint
Fokozott vérátáramlás a bőrben (arcpír, vörösség), fokozott légzési és mozgástevékenység, gátlástalanság, deliberációs tünetek. Öntúlértékelés, agresszivitás.
Aluszékonysági fázis – 1,5-2,0 ezrelék véralkoholszint
Kábultság, könnyű elalvás és ébreszthetőség, metrikus kiesési tünetek (járásban, beszédben), zavart felfogás, megnehezült reagálás, gátoltság.
Kábulási fázis – 2,5-3,5 ezrelék véralkoholszint
Mély alvás, nehéz ébreszthetőség, öntudatlanság, eszméletlenség, felületes, zavart légzés, légzés depresszió, többnyire tág pupillák, reflexkiesés.
Fulladási fázis – 3,5-4 ezrelék véralkoholszint
Vérnyomásesés, elnyomható pulzus, hőszabályozás kiesése, fokozódó légzésdepresszió, légzésbénulás, halál.
Ebből jól látszik, hogy már a legenyhébb fázis sem éppen összeegyeztethető az autóvezetéssel, már csak az öntúlértékelés és agresszivitás címszavakból is következtethetünk erre.
Gyomormosás a vége, ha túltoljuk?
Ha a túlzott alkoholfogyasztás miatt valaki a fenti fázisok közül egy komolyabbat elér, mindenképpen ellátásra szorul. Zsombor úgy véli, a gyomormosás már idejétmúlt beavatkozásnak számít, így reményei szerint azt Magyarországon minden ellátónál kezd kimenni a divatból. A tudomány mai állása szerint ugyanis több veszélyt tartogat magában, mint amennyire hatásos.
Márpedig valamilyen beavatkozásra szükség van, mivel az alkoholmérgezés mély narkózishoz, gyakorlatilag eszméletlenséghez vezethet, emellett megjelenik a hányás mint a szervezet védekező mechanizmusa a mérgező anyaggal szemben. Ezek együttese növeli a kockázatát annak, hogy gyomortartalom folyjon vissza a nyelőcsőbe, majd kerüljön a légcsőbe, légúti elzáródáshoz vezetve. Ugyanezt okozhatja az eszméletlenség miatt tónustalanná váló nyelv is.
Az ellátás során ezért kiemelten fontos, már az elsősegélynyújtás szintjén is, hogy figyeljünk a légzésre, annak hiányában kezdjük meg az újraélesztést. Biztosítani kell az átjárható légutakat, amennyiben pedig a légzést rendben találjuk, a mérgezettet az oldalára kell fordítani, a fenti kockázatok elkerülése érdekében. Az ellátás másik szempontja pedig, hogy a méreganyag minél gyorsabban kiürüljön a szervezetből, a véráramból. Ezt intézményi keretek között a vizeletképzés növelésével lehet elősegíteni. A gyomormosás tehát csak egyedi és speciális esetekben jöhet szóba.
Hogyan lesz ittas vezetésből baleset?
Az autóvezetői készségek és az alkohol egyáltalán nem ápolnak egymással jó kapcsolatot. A vezetésre alkalmas állapot és az ahhoz szükséges képességek alapját jelenti ugyanis a figyelem, a koordináció és a lehető legjobb reakciókészség. Ugyanakkor a fogyasztó már egészen kevés alkohol hatására is dekoncentrálttá válhat, a reflexek elmaradnak a normál állapothoz képest, megnyúlik a reakcióidő. A fentiekből pedig az is kiderült, hogy ezek a negatív folyamatok könnyen párosulhatnak túlzott – és hamis – önértékeléssel, vagyis olyan helyzetekbe is hajlamosak lehetünk belemenni, amiket józanul elkerülnénk.
Zsombor azt mondja, ezek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az alkohol olyan tudatmódosító szer, amely gátolja a biztonságos vezetést.
A jogsi is ugorhat
A rendőrség rendszeresen ellenőrzi az ittas vezetőket, nem ritka az úgynevezett finn módszer alkalmazása sem, amely során az adott útszakaszon elhaladó valamennyi jármű vezetőjét, válogatás nélkül alávetik alkoholszondás ellenőrzésnek. Az olyan időszakokra, mint amilyen a húsvét is, kiemelt figyelmet fordítanak. Egyszerűen nem éri meg piásan vezetni, mert ha balesetet okozunk, a nekünk és másoknak is tragikus következményekkel járhat, de ha csak simán elkapnak, akkor is fizethetünk, és már kis mennyiség elfogyasztása után is ugorhat a jogsi.
Ugyanígy kerülendő egyébként az is, hogy ittas sofőr mellé üljünk be utasnak, vagy átengedjük a vezetést valakinek, akiről tudjuk, hogy alkoholt fogyasztott. Ha pedig tisztában vagyunk azzal, hogy ismerősünk, barátunk vezetni fog, akkor ne tukmáljuk rá a szeszt. Jobb esetben csak rém kellemetlen helyzetbe hozzuk azzal, hogy vissza kell utasítania, rosszabb esetben meg el is fogadja.
Aki végképp kíváncsi arra, hogyan befolyásolja a vezetési képességeit az alkohol, inkább üljön le egy számítógép vagy konzol elé, és indítson el valamilyen szimulátort, vagy nézze meg ezt a videónkat:
