Az elektromos autók egyik legnagyobb előnye (volt) olcsó üzemeltetésük. A legtöbben ezért vállalták, hogy a belső égésű motoros autók árához képest akár többszörösét fizessék értük. Az átlag feletti fogyasztásért kiszabott csillagászati áramár azonban minden korábbi számítást borít, és megkérdőjelezi a környezetbarát technika további elterjedését.
Ha még nem is jutottak el odáig, hogy ellepjék útjainkat, mostanáig folyamatosan nőtt az elektromos autók népszerűsége. Egyes felmérések szerint három új autó vásárló közül már kettő elgondolkozott azon, hogy ha legközelebb autót vásárol, az esetleg elektromos legyen. Mindezt annak ellenére, hogy az elektromos ára legkevesebb duplája egy vele összehasonlítható képességű belső égésű motoros autóénak. Akik belevágtak, akár egy új, akár egy használt elektromos autó megvásárlásába, és vállalták az ezzel járó többletköltségeket, nem utolsósorban azért tették, mert úgy számoltak, hogy az alacsony üzemanyag-, azaz áramköltségek révén - legalább részben - megtérül a többletberuházásuk.
Bízhattak ebben, hiszen ha egyre kevesebb is, de még mindig léteznek ingyenes töltési lehetőségek. A Teslások számára mindenképpen a Superchargereken, de hellyel-közzel a mezítlábas villanyautós is ráakadhatott ilyen lehetőségre. Ha nem is sikerült esetleg egy ilyet megragadni, még mindig ott volt az otthoni töltés lehetősége. Rezsicsökkentett áron 36 forint 90 fillérbe került (és kerül) egy kilowattóra, ami 17 kWh-s átlagfogyasztással számolva 627 forint 30 fillér költséget jelentett 100 kilométerre. Ez még ársapkás benzin, illetve gázolaj árral számolva is szenzációs összeg, hiszen írd és mondd 1,3 liter folyékony üzemanyag árával egyenlő. Ársapka nélküli árral számolva pedig még inkább az: az E95-ös benzin 758 forint 70 filléres átlagárát (2022.07.14-én) nézve kicsivel több mint hat deci (0,63 liter) benzin árával egyezik. (A gázolaj ára 790 forint 90 fillér, így abból még kevesebb, éppen hat deci (0,6 liter) jön ki.) Bár ez messze van az ingyenebédtől, de még mindig annyira kedvező költségszint, ami miatt felmérések szerint az elektromos autót használók 80-90 százaléka elsősorban otthon tölt.
A rezsicsökkentést átalakító, július 14-én bejelentett rendelkezés alapjaiban borítja, sőt, állítja feje tetejére az eddig kialakult rendszert. Az új előírás szerint a rezsicsökkentett ár az átlagfogyasztás mértékéig, 210 kilowattóráig vehető igénybe, e felett a piaci árat kell kifizetni. Ez pedig a jelenlegi árhoz képest nem kis összeg,a témában illetékesnek tekinthető Németh Szilárd közlése szerint kilowattóránként 252 forint 40 fillér. A biztonság kedvéért még egyszer: egy kilowattóráért 36 forint 90 fillér helyett annak csaknem hétszeresét, 252 forint 40 fillért kell megfizetni.
Ezzel az a gond, hogy az átlagfogyasztásként megjelölt határérték finoman szólva eléggé alacsony. Leginkább azok a gyengén felszerelt háztartások lehetnek alatta, amelyben egy kisebb hűtőszekrényen, tévén, mosógépen és világításon kívül alig használ valami áramot. Ahol azonban vízforraló, mikró, mosogatógép is működik, nem beszélve esetleg egy elektromos tűzhelyről, vagy vízmelegítő bojlerről, ott nagy valószínűséggel a matematikai átlag felett fogy az áram. Az elektromos autó áramigénye pedig mindennek a tetejébe jön, vagyis nagy valószínűséggel a villanyautó által fogyasztott áram minden egyes kilowattórájáért a piaci árat, azaz 252 forint 40 fillért kell megfizetni.
Nem túl bonyolult a képlet, az emelt ár azt jelenti, hogy aki otthon tölti az elektromos autóját, annak ezen túl kis híján hétszeres költséggel kell számolnia. A 17 kilowattórás átlaggal számolva ez azt jelenti, hogy 100 kilométer 4 290 forint 80 fillérbe kerül. Ez ársapkás benzinnel számolva csaknem kilenc liter folyékony üzemanyag árával egyenlő (8,94 liter), ami azt jelenti, hogy ha az üzemanyag költségeket nézzük, akkor jobban megéri bármely olyan belső égésű motoros autóval járni, ami ennél kevesebbet fogyaszt. Teljes ár mellett kicsit más a történet, de 758,7 forintos benzinnel, illetve 790,9 forintos gázolajjal számolva 5,65, illetve 5,42 liter adódik. Benzinesből is találni olyat, amelyik ennyiből kijön, dízelből pedig annál inkább, tehát még így is megkérdőjelezhető az elektromos autók eddigi előnye.
Hozzá kell tenni, a piaci ár jellegzetessége a hatóságilag megszabott, ársapkás árral szemben, hogy folyamatosan változik. A számítások tehát pillanatnyi árakon alapulnak, amelyek szerencsés esetben csökkenhetnek is. Kérdés azonban, hogy a közölt árak mennyiben valóságosak. Tény, hogy az elektromos áram ára az elmúlt egy év leforgása alatt jócskán megemelkedett, de adóval együtt 45 eurócentes kilowattóránkénti árnál magasabbat Európa egyetlen országában sem sikerült találni. A 45 cent a jelenlegi 410 forint körüli Euró árfolyamon 185 forinttal egyenlő, ami egyik oldalon elég messze esik a meghirdetett ártól, de azért tegyük hozzá, így is négy és félszerese a rezsicsökkentett árnak. A bizonytalanság miatt mindenképpen érdemes megvárni a hivatalos piaci árat, de az mindenképpen kijelenthető, hogy az elektromos autók üzemeltetési költsége mindenképpen nő, a magasabb vételár megtérülési ideje pedig jelentősen meghosszabbodik. Kivéve persze azon kevés villanyautósnak, akinek van otthon napelemes töltője...
