Ezért megfizethetetlenek az új autók
Az inflációnál is gyorsabb ütemben emelkednek az újautó-árak Magyarországon, de a világ más országaiban sem jobb a helyzet. Az okok sokfélék, de a végeredmény egyértelmű: a drágulás húzza magával a használt autókat is, és a folyamat egyáltalán nem úgy fest, mintha meg akarna állni.
Lényegében a megfizethetetlen szintre drágultak az új autók, a napi.hu cikke szerint júliusig már több mint 20 százalékos volt a drágulás átlagosan, de egyes modellek esetében akár a 40 százalékot is meghaladta. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az áremelkedés üteme túlszárnyalja még az egyébként elég combos inflációt is, ami júliusban 13,7 százalékos volt, de augusztusban már 15,6 százalékot mértek.
A helyzet persze nem egyedi, a világ szinte minden országában ugyanezt tapasztalják, legfeljebb más mértékben. A német autóklub, vagyis az ADAC is közölt erről egy hosszabb elemzést. De hogy miért fontos nekünk, mit mondanak ők? Egyrészt azért, mert a folyamatok globálisak, nagyrészt – ha nem is teljes mértékben – ugyanazokra az okokra vezethető vissza az ottani drágulás, mint a hazai. Másrészt pedig Németországból hagyományosan nagyon sok importautó érkezik hozzánk használtan, ha tehát ott kevesebb új autó fogy, az hosszú távon éreztetheti majd a hatásait.
Miért emelkednek az árak?
Már önmagában a koronavírus-járvány is rendesen odavágott az autóiparnak, mint nagyon sok más ágazatnak. A járványügyi korlátozások, a tömeges megbetegedések sokfelé a gyárak kapacitáscsökkenését, esetleg időszakos bezárását idézték elő. Továbbá elhibázott koncepció is közrejátszott, mivel több autógyár is arra számított, hogy a vírushelyzetben csökken majd a kereslet a termékek iránt, ezért rengeteg megrendelést mondtak le a beszállítóknál.
Csakhogy a kezdeti sokk után pont a fordítottja történt, az emberek a tömegközlekedéstől elfordulva a fertőzésveszély miatt inkább az egyéni mobilitásban hittek. Így aztán jókora lyukak keletkeztek az ellátási láncban – a csiphiányról például itt írtunk. A félvezetők mellett aztán egyéb más területeken, alapanyagok esetében is hiány alakult ki, a beszerzési árak növekedtek. Mindezt tovább súlyosbította az orosz-ukrán háború kirobbanása. Azóta ráadásul a gazdasági recesszió kibontakozása, valamint az energiaár-robbanás is rátett egy lapáttal, teljesen bizonytalan helyzetbe került az autóipar. Illetve az autóipar is.
Akkor miért nyereségesek az autógyártók?
A nehézségek ellenére is rengeteg olyan hírrel találkozhattunk viszont, hogy a nagy autógyártók nyereségi rekordokat döntögettek. A Toyota májusban jelentette be, hogy minden eddiginél jobb eredményeket értek el, de nyereséget hozott a Renault, sőt három év után újra a Nissan is.
A fentiekből látszik, hogy ezeket a profitokat egészen biztosan nem az irdatlan eladási darabszámokkal tudják elérni. Ehelyett az árazásban lehet a kulcs: az ADAC rámutatott például arra, hogy bár eddig is évi egy-két alkalommal lehetett tapasztalni áremelést, mostanság viszont jóval gyakoribb, az Audit emelik ki, akik például másfél év alatt négyszer cserélték nagyobbra az árcédulát.
Emellett pedig kevésbé szorulnak rá arra is, hogy a vásárlásra kedvezményekkel ösztönözzék a vevőket. Mivel kevesebb az elérhető autó, hosszú várólisták alakulnak ki, tehát ezeken a jócskán felsrófolt árakon is könnyebben eladhatóak a kocsik, a választási lehetőség sok esetben abban áll, hogy kell vagy sem, illetve viszed, ami van, vagy vársz rá ki tudja, mennyit.
Még egy érdekes tendencia, hogy a nehézségek sok esetben pont az olcsóbb, elérhetőbb modellváltozatokat, a fapadosabb kiviteleket nyírják ki. Inkább a nagyobb haszonkulccsal értékesíthető, gazdagabban felszerelt verziókhoz ragaszkodnak a gyártók, azok az árérzékeny fogyasztók, akik kevesebbel is beérnék, egyszerűen nem találnak megfelelőt. Ez a folyamat már csak azért is ellentmondásos, mert a félvezetőhiány pont az extrásabb variánsokat sújtja, miután azokban több az elektronikai berendezés.
Igaz, azért a mérleg másik serpenyőjében meg kell említeni, hogy olyan megoldásokról is hallhattunk az utóbbi hónapokban, hogy bizonyos extrákat simán csak kihagytak egy-egy felszereltségből, csak hogy le tudják szállítani az autókat. Emlékezhetünk például az érintőképernyő nélküli BMW-kre.
Sokszor ráadásul eleve nem is kínálnak már árlistát, sőt a konfigurátorok sem mindig tartalmaznak árakat. Egyszerűen azért, mert olyan gyorsan változik minden.
Mennyi az annyi?
A legfontosabb kérdés természetesen az, hogy mennyivel drágábbak az új autók. A bevezetőben említettük a húszszázalékos átlagos drágulást, mint átlagot, de persze az is nagyon fontos szempont, hogy mihez képest. Mert mondjuk, hiába drágább például egy közepes felszereltségű kompakt 20 százalékkal, ha közben kihullott alóla a belépőszintű változat, jóval fájdalmasabbnak fog hatni a drágulás.
Németországban az ADAC adatai szerint a teljes újautó-piacra vetítve, 2017 óta számítva 19 százalékos emelkedés tapasztalható. A JATO Dynamics általunk is közreadott kutatási eredményei pedig a benzines autókra koncentrálva az Amerikai Egyesült Államokban a 2015-ös esztendő és 2022 első negyedéve között 14 százalékos drágulást mutatnak, míg Európában elég nagy különbségek vannak, de a szerencsésebbek közé tartozó Franciaországban is 12 százalék, Németországban 28 százalék, míg Norvégiában bődületes 63 százalék volt az árnövekedés.
Mindenesetre a Totalcaron időről időre összegyűjtjük, melyek a legolcsóbb új autók. Ezt legutóbb szinte pontosan egy hónapja tettük ezt meg, akkor a 4,33 millióért kapható Mitsubshi Space Star ára volt a legkedvezőbb. Jó másfél évvel korábban a japán kiskocsi 3,9 millióért volt vehető, esetében durván tíz százalék a drágulás ez idő alatt. Csakhogy a 2021-es válogatásban még nem a Mitsubishi volt a győztes, hanem a kábé egymillióval olcsóbb Dacia Sandero. És ha 2018-ig nyúlunk vissza, ott már 1,99 milliós Dacia Logant vagy Lada Grantát is találunk.
Az alábbi táblázatban egyáltalán nem reprezentatív módon feltüntettünk pár autót, amelyek szerepeltek a hivatkozott három gyűjtésben. Itt minden esetben az akkor kapható legolcsóbb kivitelt kell érteni, de persze nem kizárt, hogy időközben a felszereltségek változtak, így erősen tájékoztató jellegű a táblázat. De így is beszédes:
Újautó-árak alakulása (millió forint) | |||||
2018 | 2021 | 2022 | Áremelkedés 2021-2022 | Százalékban (%) | |
Dacia Sandero | 2,1 | 3,3 | 5 | 1,7 | 51,5 |
Toyota Aygo* | 2,67 | 3,45 | 5,24 | 1,79 | 51,9 |
Hyundai i10 | 2,69 | 3,6 | 4,55 | 0,95 | 26,4 |
Kia Picanto | 2,77 | 3,85 | 4,55 | 0,7 | 18,2 |
Dacia Duster | n.a. | 3,7 | 5,6 | 1,9 | 51,4 |
Fiat Panda | n.a. | 3,7 | 5,09 | 1,39 | 37,6 |
Mitsubishi Space Star | n.a. | 3,9 | 4,33 | 0,43 | 11,0 |
Suzuki Swift | n.a. | 4 | 5,37 | 1,37 | 34,3 |
Kia Ceed | n.a. | 4,8 | 6,6 | 1,8 | 37,5 |
*a 2022-es adat már az Aygo X-re vonatkozik |
Felejtsd el az olcsó autót
Egyelőre egyáltalán nem úgy fest, hogy az áremelkedés megállna, hiszen a helyzetet előidéző folyamatok sem múltak még el, hatásuk még sokáig érezhető lesz. Így aztán aki már nem engedheti meg magának az új autót, vagy szimplán csak nem akar/nem tud várakozni, a használtpiac felé fordul. Részben ide vezethető vissza, hogy ott is óriási a drágulás, ráadásul a jó autók pillanatok alatt el is kelnek.
Két év alatt átlagosan kétmillió forinttal emelkedett a használt autók ára, de a szórás elég nagy lehet: egy ötéves Opel Astra például a 2019-es 2,32 millió forint helyett 3 millióba, egy hasonló korú Audi A4 viszont 4,38 millió helyett már 6,2 millióba kerül.
A címlapkép alapja: picture alliance/Getty Images