Hullik a kavics a teherautókról az 51-es úton, lassan bérlet kell a szélvédőshöz

Olvasónk szélvédőjét (nem először) kavics zúzta be, mi pedig Dr. Kozma Tamással és Dr. Tajti Szabolccsal, a www.karterito.hu jogászaival utánajártunk, mit lehet tenni, ha a címben említett dolgokkal találkozunk útközben.

„Szeretnék megosztani Önökkel egy olyan problémát, ami megkeseríti az 51-es úton naponta közlekedők életét. Budapesttől délre homok és kőkitermelés folyik már évek óta. Infrastruktúra szempontjából az 51-es út az egyedüli, amin délről el lehet érni a fővárost, így a környéken lakók ugyanazon az úton ingáznak a városba, ahol a homok- és kőszállítás folyik nyergesvontatókkal. Forgalom szempontjából az észlelhető, hogy minden 4-5. autó homok- és kőszállító. Immár sokadjára történt meg velem, hogy egy ilyen nyergesvontatóról lehulló törmelék kárt okozott a szélvédőmön. Kisebb kőfelverődésnél még menthető a szélvédő ragasztással, idővel azonban csak cserével oldható meg. A dunaharaszti szélvédőjavítóknál lassan sorban állás van, és mint elhangzott viccelődve, sokan már bérletet szeretnének váltani a szélvédőjavítónál. Nyilván az is elhangzott, hogy a rendőrség nem foglalkozik ilyen problémákkal. Csatolva küldök pár képet, amin látszik, hogy a kárt okozó nyergesvontatón a ponyva nincs elhúzva, illetve a sérülés a szélvédőmön. Nem az első eset, hogy ponyva nélkül látom a nyergeseket, szinte mindegyik így szállít.”

Innen indult a beszélgetésünk, közben pedig hamar szóba kerültek az egyéb, ilyenkor különösen szezonjukat élő jelenségek, mint a mezőgazdasági munkák során az úttestre kerülő sár és a teherautókról télen lehulló jégdarabok esete, mint potenciális baleseti források.

Tamás szerint olvasónk a fotók készítésével alapvetően okosan járt el, hiszen mind a vontató, mind a félpótkocsi rendszáma tisztán leolvasható róluk – bár azon kívül, hogy így nem kell az adatokat memorizálni, gyakorlati hasznuk nincs túl sok, mivel ha megjegyzi a rendszámot, az is nagyjából annyit ér az ügyintézés során. Ezzel már lehet a rendőrségnél szabálysértési feljelentést tenni, akik ilyen esetben megkeresik a gépjármű üzemben tartóját, akit nyilatkoztatnak, hogy az adott időben ki vezette a szerelvényt és ellenőrzik az útnyilvántartásból, menetlevélből, hogy adott időben valóban az adott útszakaszon járt-e a gépjármű, és hogy mi volt a rakománya.

Ez azért is fontos, mert például a www.karterito.hu–nál járt már olyan ügyfél, akinek kavics zúzta be a szélvédőjét, ám a rakomány a papírok szerint búza volt – ami akkor válik érdekessé, ha előtte követ szállított és gondatlanul nem takarították ki megfelelően a rakteret. A szabálysértési törvény eleve nem különböztet meg szándékos és gondatlan szabálysértést, ellentétben a Büntető Törvénykönyvvel. Ahogy Tamás kitért rá, egy fedélzeti kamera felvétele már jóval többet nyomna a bizonyítás során a latban, hiszen azon látszanak a körülmények (maga a kavics legtöbbször nem, hiszen ahhoz az általában túl apró) a kamera látószögétől, elhelyezésétől függően esetleg az először sértetlen, majd sérült szélvédő, jó esetben idő és helyadatok is. Ha egyértelmű, hogy a kavics a rakományból pottyant le, mert az nem volt letakarva, akkor az okozót  közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt vonhatják felelősségre és pénzbírságot is kaphat – persze csak akkor, ha nagyobb baj a szélvédő repedésén túl nem történt, senki nem sérült meg. Ha viszont csak a kerék verte fel a kavicsot, az nem szabálysértés, de a kártérítési felelősség még itt is megállhat – csak a bizonyítás igen nehézkes.

Ennél a pontnál tértünk ki arra, hogy milyen típusú rakományt milyen módon kell rögzíteni, illetve hogy milyen módon rendezi a kérdést a KRESZ. Ezt részletesen a 47. paragrafus szabályozza. Ami fontos (2. bekezdés, D pont), hogy például nem csak a rakomány megfelelő rögzítését, letakarását kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy megfelelően legyen kiegyensúlyozva, ne veszélyeztesse a közúti közlekedést, a menetbiztonságot és a kilátást sem. Ezért nem szerencsés például lapra szerelt bútorral teletömni az utasteret az anyósülésre lógatva, mert akadályozza a kilátást és KRESZ szerinti szabálysértést is elkövet, aki mégis megteszi, így emiatt nem érdemes a bírságoló rendőrnek duzzogni.

Ősz van, még javában tartanak a mezőgazdasági munkák, rengeteget lehet tapasztalni, hogy a munkagépek vezetői fittyet hányva a szabályoknak, tengelyig sáros abroncsokkal hajtanak fel a közutakra, amit aztán sokszáz méteren keresztül szépen végig is húznak rajtuk. Nos, hasonló a helyzet és a szabálysértés mértéke is az előzőhöz viszonyítva, annyi különbséggel, hogy ilyenkor utólag általában nehezebb bizonyítani az okozó személyét. Ezért aztán bármennyire ágál az internet népének egy része az „önkéntes rendőrködés” ellen, ha ilyet látunk, pláne fedélzeti kamerával rögzítünk, azonnal jelentsük a hatóságok felé, mert életet menthetünk vele és nem csak a motorosokét. Akár személyautóval is lehet olyat pördülni a lefagyott útfelülethez hasonlóan csúszós szakaszon, hogy könnyen tragédia lehet a vége. Utólag pedig a hatóságok csak akkor folytatnak a cselekmény súlyának megfelelő bizonyítási eljárást, ha súlyos baleset történik, egyszerű szabálysértéseknél egyszerűen nem életszerű és kapacitásuk sincs CSI: Traktorosat játszani.

A tél közeledtével, a hőmérséklet csökkenésével együtt pedig most jön el a szezonja a személy- és teherautókról leváló, szerencsés esetben az úttesten, rosszabb forgatókönyv esetén pedig akár a szélvédőn, motorháztetőn landoló jégdaraboknak, amik szintén könnyen végzetes balesetet tudnak okozni.

Sokszor fordul elő, hogy a gondos sofőr legjobb tudása szerint letakarítja a tetőt, a ponyvát, majd annak közepén mégis marad egy olyan jégdarab, amit egyszerűen nem vett észre és az később a menetszél, vibrációk hatására leválik. Persze ugyanilyen gyakori az is, hogy valaki szándékosan, nemtörődömségből magasan tojik a szabályokra és méteres hóréteggel a tetőn indul útnak. Tamás szerint a bizonyítás szempontjából azért különösen nehéz szituációk ezek, mert egy kamionsofőr bizonyíték hiányában joggal feltételezheti azt, hogy a mögötte érkező már eleve sérült autóval közlekedett és csupán olyan balekot akart fogni, akire rá lehet húzni a vizes lepedőt, így körömszakadtáig tagad, bármit mond a másik autó vezetője. Ráadásul a legtöbb esetben a kamionsofőr észre sem veszi, hogy mi történt mögötte, csak jóval később értesül a károkozásról. Ilyen esetekben perdöntő bizonyítékok lehetnek az esetleges szemtanúk, a közútkezelő felvételei, de leginkább a dashcam által rögzített videók.

A fenti esetekkel kapcsolatban azt lehet tanácsolni, hogy minden esetben jelentsük fel a károkozót, a büntetések és annak tudata, hogy folyamatosan figyelik őket, jó esetben elveszik a kedvüket a szabálysértésektől. A másik dolog, amit saját érdekünkben megtehetünk: ha még nincs, szerezzünk be legalább egy fedélzeti kamerát, ne azon a tíz-húszezer forinton múljon később a bizonyíthatóság, ha mégis megtörténik a baj.