Most kiderült: az erősebb autókkal tényleg többször baleseteznek
A statisztikák is azt igazolják, amit sokan sejtenek, mégpedig hogy az izmos autók sofőrjei gyakrabban csattannak, a kiskocsival járók pedig ritkábban okoznak balesetet.
Elindult az idei kötelező-kampány. 2010 óta már kisebb a jelentősége, azóta ugyanis nem a naptári év, hanem az autóvásárlás időpontja jelenti az évfordulót. Ugyanakkor még mindig félmillió autónál januártól indul az új időszak. A biztosítók nekik kínálják majd a november 2-án megjelent új tarifákat, amelyek átlaga a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége által készített becslés szerint 20 százalékkal 50 ezer forint fölé emelkedhet. Azóta kiderült, hogy a valós érték a 10 százalékhoz van közelebb, de persze így sem kevés.
A kötelezőszezon apropóján megnéztük, hogyan alakult az elmúlt években ez a piac, ezen belül a Magyar Nemzeti Bank idősoros statisztikái alapján azt is, hogy a kisebb és nagyobb teljesítményű autókból mennyi van és mennyi kárt okoznak.
Tavaly majdnem 4,1 millió autónak volt érvényes kötelezője, ami 27 százalékos növekedést jelent az öt évvel korábbi - 2016-os - 3,2 milliós flottához képest. (Ez nem a teljes autóállományt jelenti, hanem azokat, amelyeknek van érvényes kötelezőjük.) Ennyi idő alatt jelentősen erősödött az autópark, ami abból látszik, hogy a 37 kilowattnál (50 lóerő) alacsonyabb teljesítményű autóké 29 százalékkal, a 38-50 kilowattosoké (52-68 lóerő) 15 százalékkal csökkent. Előbbiek száma 65 ezer alá, utóbbiaké 563 ezerre esett.
Közben az 51-70 kilowattosoké (69-95 lóerő) 9 százalékkal 1,21 millióra, a 71-100 kilowattosoké (97-136 lóerő) 50 százalékkal közel 1,4 millióra, a 101-180 kilowattosoké (137-245 lóerő) 110 százalékkal 762 ezerre, a 180 kilowattnál (245 lóerő) erősebb autók száma pedig 71 ezer fölé emelkedett.
Leegyszerűsítve a következő történt: az 50 kilowattnál gyengébb kötelezővel rendelkező autók száma 16 százalékkal 630 ezer alá süllyedt, az erősebbeké pedig 40 százalékkal 3,4 millió fölé nőtt. A teljesítménykategóriás bontás azért is érdekes, mert kiderül, hogy a különböző osztályba tartozó autók sofőrjei hány balesetet, karambolt okoztak. Ez az úgynevezett kárgyakorisági mutatóból látható, amely az adott évben történt károk számának és az átlagos kötelező állomány hányadosa alapján százalékban fejezi ki ezt az értéket.
2021-ben az átlagos kárgyakoriság 2,54 százalékos volt, vagyis 100 kötelezős szerződésre 2,5 káreset jutott. Az alacsonyabb teljesítményű autók jobban szerepeltek. A 37 kilowattnál gyengébb autóknál 1,45 százalékos, a 38-50 kilowattosoknál pedig 2,28 százalék ez az arány. Szintén az átlag alatt volt az 51-70 kilowattosok mutatója, az ugyanis 2,45 százalékot tett ki.
Az előbbieknél erősebb autók az átlag felett szerepeltek, 2,67-2,74 százalékos volt a kárgyakoriságuk.
Az összesített adatok alapján látszik továbbá, hogy 2016-hoz képest javult a helyzet. A már említett 2021-es 2,54 százalékos kárgyakorisági mutató 2016-ban 3,56 százalékos volt, ami jelentős csökkenés. Másképp: a majdnem 4,1 milliós kötelezős flotta összesen tavaly több mint 100 ezer káreseményben (köztük balesetben, karambolban) volt érintett. 2016-ban a 3,2 millió kocsira több mint 114 ezer káresemény jutott. Vagyis az autópark bővülése ellenére a károk gyakorisága és a számuk is csökkent.