Pusztuljanak a kereszteződések bokrai
Legtöbbünk tud legalább egy olyan kereszteződést, ahol a növényzet táblát, gyalogost vagy akár egy rövidebb útszakaszt is eltakar. Miért van ott? Miért nincs kivágva? Ki vághatja ki?
Ha Nagykanizsán a Hevesi Sándor utcáról a Dózsa György útra kis ívben kanyarodik az autós, az utasoldali A-oszloptól eleve terhelt látómezejét télizöld fagyal és a kanyarcsúcsra helyezett, két méter magas, kövérkés arizonai ciprus foglalja el. Végképp szerencsétlen ez a felállás, ha észrevesszük: a költekezéstől bágyadt gyalogosok a közeli bevásárlóközpontból hazafelé caplatva közvetlenül a tuja mögül lépkednek a nyilvánvalóan felfestés és táblával jelzett átkelő nélküli úttestre. A helyszín és a növényzet persze tetszőlegesen behelyettesíthető bármelyik olyan hazai kereszteződéssel, ahol a túlbuzgó tájépítész/hobbista kertész/a természet maga egy nyomorult bokorral szeretne balesetet okozni - és ez ellen nem igazán tesz senki.
Sajnos a fenti konkrét szituáció majdnem szabályos is, a településrendezésről szóló jogszabály szerint ugyanis: "...a gyalogos-átkelőhely nélküli forgalmi csomópontban az úttest szegélyének sarokpontjától mért 5,00 m-en belüli részén 0,50 m-nél magasabb építmény, kilátást zavaró köztárgy, berendezés és növényzet nem állhat." Nem mértem le személyesen, de a Street View-n látható Citroen Xsara 4,1 méteres hosszából ítélve a sarokponttól mérve éppen meg is lehet a szükséges öt méter, a rutinszerű ellenőrzést végző szakember szeme meg úgyis felfelé kerekít.
A láthatóság vizsgálatának nemzetközileg használt módszere a látóháromszög felrajzolása a kereszteződés alaprajzára. A háromszög azt a területet fedi le, amelyet át kell látni a csomópont biztonságos keresztezéséhez.
Megkülönböztetünk (stop tábla esetén) elindulási és (elsőbbségadás kötelező tábla esetén) közeledési látótávolságot, előbbin az úttest szélétől számított 3, utóbbin 10 méterre álló sofőr által belátott távolságot/látómezőt értjük. Ezt típustól függően csorbítják az út szélén álló tereptárgyak, például a háromszög befogóján, a kereszteződéshez közelebb helyet foglaló sűrű bokor akár a harmadára is csökkentheti a látómezőt, míg a háromszögön belül található oszlop elhanyagolható akadályt jelent.
A KRESZ-ben járatos olvasó érvelhetne azzal, hogy a kanyarodó autósnak a fenti kereszteződésben elsőbbségadási kötelezettsége kijelölt átkelőhely híján nincs, a gyalogos méltóztasson térdelőrajtra ereszkedve várni a sorára vagy elbattyogni a 130 méterre lévő zebráig. De tévedne, átkelő hiányában is a gyalogosnak van elsőbbsége. Ezek közül mindkettő helytálló, csak épp nem életszerű: a gyalogos így is úgy is át fog itt menni, az ellenkezőjével számolni szándékos naivitás, így a ciprus akkor is rossz helyen van, ha keresztező forgalom nincs. De hogy mennyire nem partikuláris a probléma, azt az is jelzi, hogy pontosan kettő sarokkal arrébb is fennáll - igaz, félig-meddig már orvosolt formában.
A Postakert-Irtás utca sarkán is áll egy tuja, a helyzet itt annyiban más, hogy az érkezőnek elsőbbségadási kötelezettsége van (régen a jobbról érkezőnek fekvőrendőr is volt, de azt azóta elbontották), de ami fontosabb, hogy valaki, vélhetően egy közlekedő polgár a kilátástalanságot megelégelve kézifűrészhez nyúlt - vagy jelentette az önkormányzatnak. Akárki volt is, nem merte/akarta/tudta kivágni az egész fát, megelégedett az alsó ágak eltávolításával, és ez jól is van így, hála neki.
A cikk egyik alapkérdése a fenti utcákon vetődött fel: kinek a feladata ez, és elővehetik-e a civilt, ha fejszével találja kicsapkodni a balesetveszélyes növényzetet. A jogszabály szerint “... a tulajdonos köteles gondoskodni az ingatlan[a] előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület), a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai (...) tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.” (legtöbbször önkormányzati rendelet is szól a kérdésről, ezeknek is érdemes utánajárni).
Ez családi ház, üzlethelyiség esetén egyértelmű is, de egyéb helyzetben nehezen várható el az átlagembertől, hogy csípőből vágja a közterület hovatartozását: a felelősség ilyenkor jellemzően az önkormányzaté, a közterületfenntartóé (lakott területen a kettő gyakran egybeesik), ritkábban a közútkezelőé, így hasonló esetben őket érdemes először zargatni. A modernebb önkormányzati honlapokon van is bejelentő felület, de kitartónak kell lenni, sok esetben tizenöt menüpont alá van rejtve. Pro tip: társasház esetén bármelyik lakó kezébe veheti az ügyet, de aki ült már végig három órát lakógyűlésen, tudja, hogy a lépcsőházi status quo érdekében érdemesebb előre egyeztetni az akciót, vagy még inkább testületileg felbérelni egy erre szakosodott céget.
A táblák elé lógó faágakért nyilván a természet felelős, a nemrég Csepelen történt mentősbaleset kapcsán is felmerült, hogy a mentősofőr a belógó ágak miatt nem látta a stop táblát. Csakhogy az örökzöld egzóták és különféle pampafüvek jellemzően nem maguktól kerülnek az út mellé. Hivatalosan nem is lehetnének ott, az ingatlanon kívüli terület - még ha a tulajdonos gondozására van is bízva - nem magánterület, oda kizárólag az önkormányzat engedélyével, a jogszabálynak megfelelő módon lehet növényt ültetni/ültettetni.
Ha tehát a közlekedés biztonságát veszélyeztető növényt látunk, nyugodtan értesítsük az illetékest, aki kezdeményezheti az útkereszteződés beláthatóságát akadályozó kerítés, reklámtábla, fa és egyéb növényzet eltávolítását - többnyire az ingatlantulajdonos kontójára. Még fontosabb, hogy a fentiek miatt bekövetkező balesetért is a hanyag tulajdonos felel.
Az ajánlókép forrása: jarokelok.hu
