Mit tehetünk az autópályás porvihar ellen?
A 2023. március 11-i tömegkarambol részleteit még nyomozzák, és ha tippelnem kéne - a hazai közlekedési morált ismerve - a fő probléma a látási viszonyoknak nem megfelelő sebességválasztás meg a nem betartott követési távolság lesz a fő ok. De ott volt közreműködőnek a porvihar is!
Mi okozhatja a port?
A csökkent látási viszonyok egyes hírek szerint a környéken történő építkezésekről, mások szerint a környékbeli szántóföldekről a heves szélvihar által felkapott portól alakult ki. Mindkettő ellen lehet tenni, én most a második esetről írnék.
A szántóföldeken történő porképződés fő okozója a túlművelés és a hagyományos forgatásos talajművelés, jó tankönyv szerinti, porhanyósra kialakított felső réteggel, amire rásegít még a műtrágyázás és persze a környezeti körülmények és a talaj összetétele.
Ekkor defláció lép fel, amikor, mint az látható volt, felkapja a szél a talaj felső rétegét, így gyakorlatilag a termőtalajt, rosszabb esetben a már elvetett magokat és az épp kikelt terményt is elragadja. Plusz kellemetlen mellékhatás, hogy egy ilyen 100 km körüli szeles nap akár hetek esőzésének víztartalmát képes eltüntetni a felső rétegekből.
Mit lehet ezek ellen tenni?
Például a több erdő, a szél irányára merőleges erdősávok kialakítása sokat segítene ezeken. Itt a hátráltató tényező jellemzően a tulajdonosi összetétel, főleg egy autópálya mellett, ahol az állami szervek,önkormányzatok, a magángazdák (lehetőleg osztatlan közös tulajdonnal) és még ki tudja ki mindenki teljesen random fordulnak elő.
A másik megoldás, ami egyébként nem csak a por problémán, hanem a rohamosan kimerülő földjeinken is részben segítene, hogy több legelőt, több kaszálót kellene kialakítani.
Ha pedig mégis művelni kell földet (hiszen enni csak kell azért), akkor a a forgatás nélküli földművelést érdemes alkalmazni (nincs szántás, csak tárcsázás, lazítás, tömörítés), szerves trágya használata, ahol van rá lehetőség. Ezáltal egy szerves anyaggal jól ellátott morzsás szerkezetű talajt kapunk, a szerves trágyázás a homokos talajokon a legjelentősebb! Plusz úgy beosztani a folyamatokat, hogy egy földterület minél kevesebb ideig maradjon bevetetlen, ha már megvolt az előkészítés. A deflációnak kitett területet, ha növénnyel borítjuk, nem csak a szél erejét, hanem a talaj kiszáradását is csökkentjük, ami a rohamosan súlyosbodó vízhiányos időszakok miatt is fontos lenne.
A szakmai részt Umenhoffer Péter, a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület (PREGA) elnökségi tagja segítette.
