Átlagsebesség-mérés: fordulat jöhet Magyarországon?
Az átlagsebesség-mérés előkerülhet a fiókból. A gyorshajtás elleni hatékony megoldást a törvény "ismeri", elvileg a védás és útdíjellenőrző kamerák is alkalmasak lennének erre, de az elmúlt években nem történt semmi. A fővárosi közlekedésbiztonsági javaslat viszont számol vele.
Jelentős változásokat vetít előre a budapesti közlekedési, közlekedésbiztonsági stratégia, amely a napokban jelent meg. A terjedelmes anyag számos javaslatot tartalmaz, többek között a 30-as zónák jelentős növelését, és van benne egy utalás arra is, hogy a gyorshajtás elleni egyik hatékony megoldást, az átlagsebesség-mérést (section control) is elővennék a "fiókból".
A törvény ismeri és korábban is szó volt róla
Utóbbinak az az érdekessége, hogy a vonatkozó jogszabály már 2010 előtt ismerte és pontosan meghatározta miről van szó. A dolog egyébként végtelenül egyszerű: kettő vagy több, egymástól ismert távolságra elhelyezkedő ellenőrzési keresztmetszetben rögzíti a jármű elhaladásának idejét, és az egyes érzékelések között eltelt idő alapján számolja ki a távolság ismeretében az átlagsebességet.
Több nemzetközi - ausztriai, hollandiai - példa is bizonyítja az átlagsebesség-mérés balesetek visszaszorításában játszott kedvező szerepét. (Az említett országok mellett például Szerbia is lépett, tavaly óta az ottani sztrádákon átlagsebesség-méréssel szűrik ki a gyorshajtókat.) Emellett - ahogy arról korábban a Totalcar is beszámolt - dr. Sándor Zsolt okleveles közlekedésmérnök a Közlekedéstudományi Szemlében 2020-ban azt írta:
"Nemzetközi eredmények alapján kijelenthető, hogy az átlagsebesség-mérést megvalósító sebesség-ellenőrző rendszerek segítségével jelentősen csökkenthető a gyorshajtók aránya. [...] "A nemzetközi gyakorlatok azt mutatják, hogy az ellenőrzési rendszer bevezetését követően a teljes forgalom kevesebb, mint 1 százaléka lépi át a maximális sebességet. A közvetlen bírságbevételek alakulása függ a tűréshatártól és az egyes gyorshajtási tartományokhoz tartozó díjtételektől. Lényeges, hogy az ilyen ellenőrző rendszereknek az elsődleges céljuk nem a bírságbevételek növelése, hanem a közlekedésbiztonság javítása."
Ahogy szó volt róla, a jogszabály már régóta definiálja az átlagsebesség-mérést, de eddig nem történt semmi, azaz sehol nem vezették be Magyarországon. Pedig a rendszámfelismerő kamerák - akár az ország számos útszakaszánt egy-egy pontban sebességet mérő szupertraffipaxként is emlegetett védás, illetve útdíjfigyelő kamerák elméletileg alkalmasak lehetnek rá.
Halmosi Zsolt, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság vezetője még 2018-ban - akkor országos rendészeti rendőrfőkapitány-helyettesként - utalt arra, hogy az átlagsebesség-mérés rendszerének esetleges bevezetésén dolgozik a rendőrség, ehhez azonban a jogszabályi feltételeket is meg kell teremteni. A rendőrség a Napi.hu bevezetésre vonatkozó kérdésére reagálva akkor közölte:
A rendőrség folyamatosan értékeli és elemzi a közlekedési helyzetet, keresi azokat a lehetőségeket, amelyekkel a hazai jogszabályi környezetnek megfelelően, a szabályosan közlekedők legkisebb mértékű zavarásával, ugyanakkor hatékony módon csökkenthető a balesetek száma és javítható a közlekedési morál. Ehhez többek között nemzetközi tapasztalatok megvalósíthatóságát, azoknak a magyarországi közlekedési kultúrába való adaptálhatóságát is vizsgálják.
Bartal Tamás, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) vezérigazgatója 2021-ben szintén a Napi.hu-nak azt mondta, hogy kormányzati döntés az átlagsebesség-mérés bevezetése. Szerinte nem lehet kijelenteni, hogy a technikai feltételek adottak. Ehhez fejleszteni kell a meglévő rendszert, mivel az átlagsebesség-adatok nincsenek rögzítve, a kamerákat emellett hitelesíteni is kellene. Azt is elmondta, hogy sűríteni kellene ehhez az ellenőrzőpontokat, hogy legyen értelme, és ne legyen igazságtalan. Ez pedig újabb milliárdokat emésztene fel.
Hatékony, de nem minden esetben "fogja" meg a gyorshajtókat
Az átlagsebesség-mérés a nemzetközi példák alapján hatékony, de csak a megszabott sebességhatárok - jelentős - átlépését tudja mérni, azaz az abszolút gyorshajtás ellen igazán jó. Arra viszont nem feltétlenül alkalmas, hogy a relatív gyorshajtást kiszűrje, vagyis azt, amikor mondjuk egy balesetnél a baleset okozója nem a körülményeknek (pl. út- és látásviszonyoknak) megfelelően vezetett.
Az is kérdés persze, hogy a városon belüli útszakaszokon hol lehet, hol érdemes bevezetni az átlagsebességmérést, mindenesetre a fővárosi koncepció - úgy tűnik -, számol ezzel a lehetőséggel. A tervekről konkrétumokat egyelőre nem lehet tudni, így azt sem, hol jelenhetne meg az a módszer. Mindenesetre több olyan útszakasz van, ahol jó eséllyel érdemes lenne legalább letesztelni a dolgot: például a sztrádák fővárosi ki- és bevezető szakaszain, többek között az M1-M7-es közös szakaszán, de a Szentendrei úton és a Váci úton is szóba jöhet.
(Megkerestük a Fővárosi Önkormányzatot, hogy mikor, hol és milyen formában kezdeményezik az átlagsebesség-mérés bevezetését Budapesten, a válaszok alapján pedig újabb cikkel jelentkezünk.)
