Tavaly több mint 50 százalékkal több gyorshajtásos büntetés született az egy évvel korábbihoz képest, a csúcsot pedig 2019 tartja. A bírságolás folyik, ám a balesetek legnagyobb része így is a gyorshajtásokkal magyarázható. Megkerestük az ügyben a rendőrséget, akik arra is válaszoltak, hogy tervezik-e az átlagsebesség-mérés bevezetését. Ja, és a Fővárosi Önkormányzatot is, de ők eddig nem válaszoltak.
"A gesztelyi körforgalom közelében egy autó a megengedett 60 km/h helyett 141 km/h-val közlekedett. A hatóság a sebességtúllépés miatt a sofőrrel szemben 130 000 forint helyszíni bírságot szabott ki."
A 403-as úton 183 km/h-val ment egy autó a megengedett 90 km/h helyett, valamint a táblás tiltás ellenére előzött is.
"A gyorshajtó a megyeszékhely egyik lakó-pihenő övezetében, ahol a megengedett legnagyobb sebesség 20 km/h, 104 km/h sebességgel haladt."
Néhány kirívóbb gyorshajtásos eset az elmúlt időszakból, amelyekről a rendőrség is beszámolt. Jó eséllyel újabb beszámolók jönnek, mivel most pénteken nagyszabású ellenőrzési akciót tartott a rendőrség. Ennél persze sokkal több alkalommal kaptak fotót és csekket a gyorshajtók. A Totalcar arra volt kíváncsi, hogy tavaly és a korábbi években hány esetben szabott ki gyorshajtásos bírságot a rendőrség, a 2022-es eredmény első látásra minimum ijesztő. 
2022-ben közel 688 ezer gyorshajtásos büntetést szabott ki a rendőrség, szemben az egy évvel korábbi több mint 451 ezer esettel. Vagyis tavaly másfélszer annyiszor kaptak gyorshajtásról szóló levelet az autósok, mint 2021-ben. Érdekesség, hogy egy évvel korábban - amikor a koronavírus-járvány miatt lezárások voltak - több mint 637 ezer alkalommal büntettek.
| Év | Gyorshajtásért kiszabott bírságok száma (darab) |
| 2018 | 682 469 |
| 2019 | 755 811 |
| 2020 | 637 422 |
| 2021 | 451 383 |
| 2022 | 687 805 |
| Éves átlag 2018 és 2022 között | 642 978 |
Forrás: Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK)
2019-ben viszont jóval többször, mintegy 756 ezerszer járt a csekk, ez volt a csúcs 2018 óta. A számokból kiderül, hogy 2018 és 2022 között az éves átlag 642 ezer, ezt a számot azonban lehúzza az alacsony 2021-es adat.
Mit mutat a baleseti statisztika?
A gyorshajtásos bírságok száma 2021 és 2022 között óriásit emelkedett, személysérüléses balesetből ugyanígy több történt. A rendőrségi statisztika szerint tavaly 14 679 személysérüléses baleset történt, ami 3,2 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, igaz, a járvány előtti, 2019-es közel 17 ezer esettől elmarad. Jó hír, hogy a 460 tavalyi halálos baleset 1,5 százalékos csökkenést jelent 2021-hez képest, és a 2019-es 530 esettől is elmarad.
A rendőrségi statisztikák szerint a több százezer bírság ellenére továbbra is a gyorshajtással magyarázható a legtöbb személysérüléses baleset, ezek 28 százalékát okozta a sebességtúllépés. (Lényeges azonban, hogy a rendőrségi statisztika csak a legfőbb okot mutatja meg a statisztikában, a másodlagos okokat nem. Arra lehet gondolni, hogy valaki gyorshajtás közben ment neki egy olyan autónak, aki nem adta meg az elsőbbséget.)
A korábbi évek statisztikáiból kiderül, hogy 2018-ban, 2019-ben és 2021-ben a személysérüléses balesetek egyaránt 31 százaléka, 2020-ban 34 százaléka volt magyarázható gyorshajtással.
A rendszeres traffipaxos akciók célja is a gyorshajtók kiszűrése, ahogy a fix kamerák működtetése is, ám utóbbiak egy-egy pontban mérnek, az előtte és utána következő szakaszon sok autós már nyomja a gázt. Számtalan példa van erre, az egyik az M1-es és M7-es ki- és bevezető szakasza.
A gyorshajtók, valamint az általuk okozott balesetek számának visszaszorítására alkalmas lehetne a nemzetközi szinten már számos helyen bevált átlagsebesség-mérés, amelyről a Totalcar is írt már részletesen. A jogszabály már több mint tíz éve "ismeri", azaz definiálja az átlagsebesség-mérés fogalmát, de eddig nem történt semmi.
Ehhez képest fordulatot jelenthetne, ha a Fővárosi Önkormányzat beváltaná az ígéretét: az elmúlt hetekben megjelent budapesti közlekedésbiztonsági stratégia számos javaslatot tartalmaz, többek között a 30-as zónák jelentős növelését, és egy utalás arra is van benne arra, hogy kezdeményeznék az átlagsebesség-mérést (section-control). A stratégia konkrétan ezt írja:
Célunk, hogy véget vessünk a gyorshajtásnak Budapesten, ezért sebességmérő hálózat (lokális és átlagsebesség-mérés is) kiépítését kezdeményezzük.
Hetekkel ezelőtt megkerestük a Fővárosi Önkormányzatot, hogyan és mikor tervezik ezt, de eddig nem kaptunk választ a kérdéseinkre. (Ha a befut a válasz, frissítjük a cikket. ) Ugyanezt megkérdeztük a rendőrségtől is. Tőlük a következő válasz érkezett:
Magyarországon a közúti járművek átlagsebességének ellenőrzése, és annak alapján a szankcionálás gyakorlatának kialakítása jelenleg nincs napirenden.
