Tényleg büntethetnek 1 km/h-s „gyorshajtásért"?

A mostani gyorshajtásos sztori a múlt héten indult, amikor a rendőrség azt nyilatkozta, hogy májustól megszűnik a mérési tolerancia, így akár az 1-3 km/h-s sebességtúllépést is büntethetik – korábban ez még belefért a toleranciasávba. Az új módinak nincs jogszabály-változási alapja, csak a rendőrség gyakorlata változik. Nem változott ugyanis a mérésügyi törvény, amely régóta azt mondta, hogy „a hitelesített mérőeszközt - az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy annak nincs a mérési eredményt befolyásoló hibája”. A változtatás egyben azt jelentheti, ha egy autós akár 1 km/h-val túllépi a megengedett sebességet akkor büntetést kaphat. 

Több kérdés is felmerül a változtatás miatt. Az egyik, hogy a rendőrség által használt traffipaxok közül az ARH-CAM-S1 néven futó készülék engedélyezési dokumentumai szerint a "sebességmérés pontosságára" a következők vonatkoznak: 100 km/h-s sebességig plusz/mínusz 3 km/h, 100 km/h feletti sebességnél pedig 3 százalék.

Az említett jogszabály pedig azt mondja, hogy amíg nincs bizonyítva, hogy hibás a készülék, addig pontosan mér. A specifikáció szerint viszont a gép pontossága 3 km/h-s sávban mozog, ez a tolerenciasáv, hétköznapibban hibahatár. Felvetődik emiatt egy aggály, mégpedig az, hogy egy mérőműszernél a hivatalos hibahatárt a rendőrségi gyakorlat felülírja. Ha esetleg lesz olyan eset, amelynél egy 1-2 km/h-s pontossággal mérő berendezéssel 1 vagy 2 km/h-s sebességtúllépést megbüntetik, és az ügy eljut a bíróságig, akkor kérdés, hogy mit vesznek majd figyelembe. Szintén kérdés, hogy a változtatással tényleg eltörölték-e a hibahatárt, és így az 1 km/h-túllépésnél már lehet-e számolni az 5-50 ezer forintos helyszíni bírsággal. Megkerestük az ORFK-t, hogy mi lesz a jövőben a sebességmérési gyakorlat, tényleg eltörölték-e a hibahatárt. Péntek óta háromszor küldtünk e-mailt a rendőrségnek, cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. (Amint megérkeznek, frissítjük a cikket.)

A rendőrség szerdán viszont kiadott egy tájékoztatót a változtatásról. Ebben egyebek mellett az szerepel: 

El kell oszlatni a korábbi tévhiteket: más eszközökhöz hasonlóan a sebességmérőknek sem volt soha „mérési hibahatáruk”. Ez csupán a mérésügyi hatóság által meghatározott követelmény volt. Apróbetűs rész: a mérésügyi törvény szerint a hitelesített mérőeszközt – az ellenkező bizonyításáig – úgy kell tekinteni, hogy annak nincs a mérési eredményt befolyásoló hibája. Napjainkban a sebességmérők hitelesítési jegyzőkönyvében már nem is adják meg a hitelesítési hibahatárt. el." 

 A rendőrségi gyakorlat mostantól a következő: 

Májustól akár 1 km/óra mért sebességtúllépés is szankcionálható. Ha a járművezetőt sebességtúllépés miatt megállítják, az intézkedő rendőr dönti el, hogy helyszíni bírságot alkalmaz, vagy szabálysértési feljelentést tesz. Ha úgy ítéli meg, hogy a figyelmeztetés is kiváltja a járművezetőnél a kellő hatást, akkor ezt is alkalmazhatja. Az új gyakorlat bevezetését követő időszak, egy úgynevezett türelmi időszak lesz, amelynek során a rendőrök, a megállítást követően elsősorban a járművezetők figyelmét hívják majd fel a lehetséges jogkövetkezményekre. A szabálysértés mellett azonban ott van még a közigazgatási bírság. Ha a sebeségtúllépés mértéke akkora, hogy közigazgatási eljárás indítása szükséges (ez 50 km/óra sebességhatárig 10 km/órát, 100 km/óra sebességhatárig 15 km/órát jelent, 100 fölött pedig 20 km/órát), akkor – ahogyan az eddig is volt – nincs mérlegelési lehetőség a szankciók kapcsán. Ekkor a jogszabályban meghatározott mértékű bírságot kell kiszabni. 

Példák

A rendőrség két példát ismertet.

Ha valakit lakott területen belül 52 km/h-s sebességgel bemérnek, akkor május elseje előtt az 52 km/h-s mért értékből levonták a 3 km/h-s hibahatárt, így a kapott 49 km/h-s megállapított sebesség alapján nem követett el szabálysértést a járművezető és nem is intézkedett a rendőrség. Ma – ennél a példánál maradva – a mért sebesség nem változik, ezért a járművezetővel szemben szabálysértés miatt intézked(het) a rendőrség.

Ha valaki autópályán 130 km/órás megengedett sebességnél 151 km/órával fut bele a „traffipaxba”: A 151 km/óra sebesség esetén május előtt levonta 3 százalékot, igy (sic!) a megállapított sebesség 146.5 km/óra lett. Ez a túllépés (ha nem történt megállítás) korábban nem volt szankcionálható. Májustól viszont a 151 km/h sebességet nem csökkentjük 3 százalékkal, így ez a gyorshajtás már megállítás nélkül is az objektív felelősség alapján bírságolandó, 30 ezer forintos tételt jelent. 

Megkerestük az ügyben dr. Vágány Tamást, a DAS Legal ügyvédjét, aki azt mondta, hogy a helyszíni bírság összege 5 ezer forinttól 50 ezer forintig, hat hónapon belül újabb szabálysértés elkövetése esetén 70 ezerig terjedhet. "A szabálysértési törvény a pénzbírság mellett - ahogy arra a rendőrségi tájékoztató utal - szóbeli figyelmeztetést is lehetővé tesz az intézkedő rendőr számára, ha az elkövetett cselekmény oly csekély mértékben veszélyes a társadalomra, hogy még a helyszíni bírság kiszabása is szükségtelen." Az ügyvéd szerint lényeges az is, hogy az eljárás alá vont személyt megilleti a védekezéshez való jog. "A szabálysértési felelősség bizonyítása a szabálysértési hatóságot terheli. A szabálysértési felelősség megállapításához az szükséges, hogy kétséget kizáróan megállapítható legyen az elkövetés ténye. Amennyiben helyszíni bírságot szab ki az intézkedő rendőr és azt a járművezető aláírásával elfogadja, akkor nincs helye jogorvoslatnak! - tette hozzá. A szabálysértési jogorvoslati lehetőséget akkor lehet igénybe venni, ha a helyszíni bírság vagy szóbeli figyelmeztetés elfogadása helyett feljelentés alapján eljárás indul.

A hitelesített mérőeszközt - az ellenkező bizonyításáig - úgy kell tekinteni, hogy annak nincs a mérési eredményt befolyásoló hibája. Amennyiben viszont megalapozott kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy a mért adat és a valós adat között eltérés lehet, akkor ezt az eljárás alá vont személy javára kell a jogorvoslati eljárás során figyelembe venni.