Ha tilosban parkolsz aszfalton, az szabálysértés és megúszhatod, de ha zöld területen teszed ugyanezt, az már közigbírság. A parkolóőr meg csak kijelölt fizetős helyen büntethet, az önkormányzat pedig mindent eldönthet saját hatáskörben. Ki érti ezt?
Az előző cikkben megtárgyaltuk a rendszer indokolatlan asszimetriáját. Most nézzük meg, mi áll a felemás rendszer hátterében.
A probléma gyökere onnan ered, hogy a KRESZ koncepciója eltér a végrehajtási rendeletekétől
A jogszabály szerint ahol az általános tiltások (KRESZ 40-41.§) nem érvényesek és alapból meg lehetne állni – de a körülmények miatt mégsem lenne célravezető – , ott megállni/várakozni tilos táblákat helyez ki a közútkezelő. Az eredeti elképzelés szerint a tábla csak tilalmat jelez és szabálysértési pénzbírságot von maga után. Ezeket a KRESZ 15. §-ában találjuk.
de ott van még a kerékbilincselés és az elszállítás, mint intézkedés
Előbbi természetesen csak akkor, ha a jármű adott helyen rögzítése nem teremt balesetveszélyt és nem akadályozza a forgalmat (pl.: ki-és behajtást a kapubejáróban). Utóbbi pedig akkor, ha a jármű kifejezetten útban van (pl.: villamossínen áll, árupakolást zavar) vagy balesetveszélyt jelent.
A KRESZ ezeket az intézkedéseket azonban nem általános felhatalmazás adásával kezeli. Magyarul nem úgy rendelkezik, hogy ami tilosban áll, azt vagy bilincseljük oda vagy szállítsuk el. Nincs annyi kerékbilincs és lopóautó a világon, ami ehhez elegendő lenne. Éppen ezért a KRESZ szabályozási logikájából az következik, hogy kerékbilincselésre és elszállításra a hatóságnak csak akkor van lehetősége, ha a megállni/várakozni tilos tábla alatt elhelyezett kis kiegészítő tábla erre felhatalmazást ad.
FELHATALMAZÁS hiányában csak a klasszikus intézkedés jöhet szóba: járművezető távollétében kiszabott helyszíni bírság
Érthető ez, hiszen nemcsak eszköz nincs elegendő, de rendőr/közteres sem. Ha minden tilosban álló jármű esetén intézkedni kellene (bilincs, lopóautó), nem győzné a rendszer a munkát. Így marad a logikus alternatíva, a bírságolás. Ami hatékony lehet közigazgatási bírságolás esetén, de ebben a témában 2012-óta újra szabálysértési az eljárás, aminek a hatékonysága enyhébb fokú.
Ezt a felállást kavarja meg a közterület-felügyeletről szóló törvény és az azt végrehajtó 55/2009. (X.16.) IRM rendelet, amik a közteresek általi kerékbilincselés és elszállítás szabályairól szólnak. Ezek általános felhatalmazást adnak a köztereseknek, hogy szabad belátásuk szerint bírságolják/bilincseljék a tilosban álló autót. Ráadásul annak eldöntését, hogy melyik intézkedés lesz az általánosan alkalmazott, az illetékes önkormányzat hatásköre eldönteni. Így jöhet létre az az abszurd helyzet, hogy egyes nagyvárosokban alapesetben a csekkek repkednek,
máshol viszont a kerékbilincs is lehet az induló szett.
Így van ez Budapest egyes kerületeiben 2020, vagy Szentendrén 2021 óta.
Koncepcionális a jogszabályok szembenállása. Az alacsonyabb szintű jogszabály (rendelet) elvileg nem lehet ellentétes a magasabb szintűvel (törvény). A részletszabályok meghatározása viszont az alacsonyabb szintű rendelet hatásköre és speciális szabályok megalkotásakor eltérhet az általános törvényi rendelkezésektől. A probléma az, hogy a KRESZ általános szabály alóli kivételként engedélyezi a bilincselést/elszállítást, a IRM rendelet pedig általános szabályként. De miként fér ez össze a jogbiztonság elvével?
Honnan kellene tudnia az egyszeri autósnak, hogy melyik területen miként szankcionálnak?
Erre azért nem lesz elegendő az a magyarázat, hogy a jog nem tudása senkit sem mentesít. A tilalmak egységes szabályozása mellé jó lenne a szankciókat is egységesíteni országos szinten.
A helyzetet még tovább differenciálja a parkolótársaságok / önkormányzatok sajátos jogértelmezése a tilosban álló járművek pótdíjazása tekintetében. Nem ritka ugyanis, hogy szabad (kijelölt!) parkolóhely hiányában az autósok jobb híján tilosban (járdán, útpadkán, tiltó tábla tövében, kapubejáróhoz vezető kanyarulatban, kereszteződés 5 méteres vonalán belül, stb.) támasztják le a vasat. Természetesen parkolójegy nélkül. Hiszen ahol eleve tilos megállni, ott legálisan (parkolójeggyel) sem lehet parkolni, nemde?
A parkolóőr Néha tévedésből is büntet
A parkolóőr gyakran mégis más állásponton van, szerinte a parkolási zónán belül minden hely fizetős, még az is, ami nincs ebből a célból külön kijelölve. Ez a jogértelmezés azonban erősen véleményes.
Hatásköri probléma ez. A parkolóőrök hatásköre csak a legálisan igénybe vehető parkolóhelyekre terjed ki, mivel a felek között csak ott jöhet létre érvényes polgári jogi jogviszony. A megállás/várakozás szempontjából tiltott (értelemszerűen parkolásra nem kijelölt) helyeken történő szabálytalankodás a rendőrség/közterület-felügyelet hatáskörébe tartozik. Amennyiben a parkolóőr a tilosban álló járművet pótdíjazza, úgy olyan ügyben jár el, amiben nincs hatásköre, vagyis a pótdíjkiszabás jogsértő lehet.
A tilosban álló jármű elvileg hatósági jogkörbe tartozik és NEM BÜNTETHETne MEG ÉRTE A PARKOLÓŐR
És lehet ezt még fokozni. A zöldterületen történő megállás/várakozás a legdurvább vadhajtás a történetben. Ez ugyanis önkormányzati hatáskörbe tartozó kérdés és közigazgatási bírsággal sújtott. Vagyis önkormányzata válogatja, hogy mit tekint zöldterületnek, és bírság esetén nincs kibúvó, fizetni fogunk.
Teljesen abszurd helyzeteket szül ez a szabályozási káosz. A nagyvárosokban – ha nincs kiegészítő tábla a tiltótábla alatt, vagy ha tiltótábla sincs, de a KRESZ 40-41.§ szerint tilos a megállás – azt sem tudhatjuk pontosan, hogy mire számíthatunk, amikor visszatérünk a tilosban hagyott autónkhoz.
Lehet, hogy csak egy helyszíni bírságos szabálysértési csekk vár minket. De várhat ránk egy kerékbilincs vagy akár az autónk hűlt helye is.
És az sem mindegy, hogy a rideg aszfalton, vagy a kerekek által szétcsapott dagonyán áll az autónk. Előbbi a szabálysértés területére navigál minket, utóbbi a közigazgatási szabályszegésekére. A parkolóőr közben meg serényen osztogatja a pótdíjakat, miközben nem is azon a rendezvényen vagyunk.
De kinél reklamálhatunk ilyen esetben?
Első körben a pótdíjat kiszabó parkolótársaságnál/önkormányzatnál. Viszont ha ott nem járunk sikerrel - mert ragaszkodnak a saját jogértelmezésükhöz és végrehajtást kezdeményeznek a pótdíj összegére -, akkor könnyen bíróságig fajulhat a helyzet.
Csőbe húzott a kereskedő? Szédítenek a szervek? Sunnyog a biztosító? Ha úgy érzed, hogy neked van igazad, de mégis lepattintanak a nagykutyák, jelentkezz és írd meg történeted a drtakacs@mail.totalcar.hu-ra.
