Kitörik az autód kereke is – de ki fizeti a kátyúkárt?
Kerülgethetjük őket, de idővel akkor is megtalál a durrdefekt mindenkit. Viszont ki lesz köteles helytállni a minket ért károkért? Honnan kellene tudni az autósoknak, hogy kihez tartozik az adott útszakasz? Mit tehetünk, ha elkezdődik a felelősség áthárítása és az egymásra mutogatás?
A hazai utak köztudottan nem tartoznak Európa élvonalába, a mellékutak minősége pedig számos helyen kifejezetten pocsék. Legalább ekkora probléma az is, hogy az autógyártók sem a magyar közutakra optimalizálják autóik futóművét, bár néhány városi legenda szerint egyes kelet-európai piacra szánt típus mégis vastagabb lengőkarokat és stabpálcákat kapott még néhány évtizede. Az aszfalt-kátyú arány balkáni szemmel nézve is necces, ráadásul ha kár ér minket, az még csak az előjátéka az útkezelővel és biztosítójával kezdődő cicaharcnak.
Nyau!
Épp ezért jó, ha már előre felkészülünk a kátyúkár ügyintézési bonyodalmaira. Különösen a mostanában gyakori zivataros időszakokra, amikor a kánikulát néhány nap monszun váltja fel és bármelyik pocsolya alatt megbújhat egy komolyabb kráter.
Az első és legfontosabb teendő – rögtön a szentségelést követően – a nyugalom és a lelki béke visszaszerzése. Pánikra semmi ok, a közutaknak mindig van kezelőjük, tehát
lesz hova fordulni a kárigénnyel
Mivel az autósoknak általában fogalmuk sincs, hogy az adott útszakasz kihez tartozik, nem érdemes önkormányzati hivatalok számait keresgetnünk a neten. Azonnal rendőrt kell hívni és helyszíni intézkedést kell kérni. A járőrautó megérkezéséig pedig el kell kezdeni megalapozni a bizonyítási eljárást, vagyis:
le kell fotózni mindent, részletekbe menően
Az útszakaszt, a figyelmeztető táblákat (már ha vannak), a károkozó tankcsapdát, a jármű sérüléseit. Fontos, hogy a kátyú méreteit is jól szemléltető képet készítsünk. Vagyis helyezzünk valamit a krátertbe, hogy a fotón legyen majd mihez viszonyítani, vagy csak álljunk bele az egyik kerékkel. Ha ez megvan érdemes körbe kérdezni, hátha látott valaki valamit az eseményből és hajlandó segíteni egy tanúvallomással.
A rendőrségi helyszínelés során született jegyzőkönyv egy másolati példánya néhány nap múlva kikérhető lesz az illetékes rendőrkapitányságon. Ez önmagában viszont nem lesz elég az ügyintézéshez. Az útkezelők ugyanis - általában - saját formanyomtatvánnyal rendelkeznek az ilyen károk bejelentéhez és csak azon fogadják el a kárigényeket.
Be kell hát szerezni a formanyomtatványt, kitöltés után mellé kell csapni a rendőrségi jegyzőkönyvet a helyszínen készített fotókkal (esetleges tanúvallomásokkal) együtt és már indul is a buli.
A jogszabály szerint "a közút kezelője köteles gondoskodni arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen."
Na, DE HONNAN TUDJUK KI AZ ADOTT ÚT KEZELŐJE?
Hiába záporoznak a kérdések a kerületi polgármesteri hivatalok felé, hogy miért nem kezdenek már valamit az utak állapotával, a válasz többnyire profán: mert nem hozzájuk tartozik. A jogszabály szerint a "sugár- és gyűrűirányú közutak, a kiemelt forgalmú vagy országos közúti közlekedésben fontos szerepet játszó főútvonalak és a Főváros tulajdonában álló helyi közutak" minősülnek fővárosi közútnak, a többi a fővárosi kerületeké.
A vonatkozó kormányrendelet 1273 útszakaszt sorol fel, amely a fővároshoz tartozik.
Magyarul: a nagyobb forgalmú utak karbantartása a főváros, az oda vezető kis utcáké a kerületek feladata. A lista dinamikusan változhat. Ennek eklatáns példája volt, amikor a gyér forgalmú kispesti Vak Bottyán utcát leamortizálta a metrópótló buszok forgalma, amire válaszul a kerület - forrás hiányára hivatkozva - inkább átadta az utcát a fővárosnak. Tartsa karban ő felkiáltással.
Fontos kivétel a vasút melletti területek szabályozása
Ezek - függetlenül attól, hogy hol vannak - a MÁV hatáskörébe tartoznak. Emlékezetes eset az is, amikor a MÁV rendőröket hívott, mert a politikai aktivisták elkezdték megcsinálni a bicikliutat Rákosrendezőnél.
Érdekes színfolt, hogy a forgalomszervezés VISZONT tisztán fővárosi hatáskör, bármelyik útról is legyen szó
Az aluljárók esete is egyedi, hiszen azok rendre kiemelt forgalmú utak alatt futnak, ami miatt a fővároshoz tartozik a karbantartásuk. Az utak és járdák közvilágításának biztosítása pedig mindenhol a főváros feladatköre. Még ott is, ahol az út a kerület fenntartása alatt áll.
A vármegyeszékhelyeken ilyen differenciáltságú megosztottság nem jelentkezik, az utak kezelése - kerületek híján - a települési önkormányzat feladata.
VISZONT A hidak és felüljárók esete MÁR speciális
Kezelésük három szervezet között oszlik meg. A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF), mint a legnagyobb autópálya hídállományért, a Magyar Közút Nonprofit Zrt., mint az összes külterületen lévő nem gyorsforgalmi közúti hídért és a Budapest Közút Zrt. Híd, Műtárgy Főosztálya, mint a legnagyobb önkormányzati hídállományért felelős kezelő között. A vármegyeszékhelyek hídjait az illetékes települési önkormányzat kezeli.
De kátyúkár nem csak településhatáron belül érheti az autósokat
Azt, hogy az adott - lakott területen kívüli - útszakasz éppen kinek a kezelésében áll, a Közlekedési Információs Rendszer és Adatbázis on-line felületén tudhatjuk meg egy gyors regisztrációt követően. Az oldal ingyenes és bárki számára elérhető.
Arra azért készülni kell, hogy a
közút kezelője sem karitatív szervezet,
és valamennyi jogi lehetőséggel élni fog a kárigény vitatása vagy csökkentése érdekében. De ettől nem kell megijedni, a jog az éberek oldalán áll.
Három lehetőséged is van megelőzni a bajt
Jóval egyszerűbb ügymenetre is van lehetőség, ha nem sajnálod a pénzt és nincs kedved rizikózni sem.
Köthető a KGFB mellé ún. „kátyúkár” kiegészítő biztosítás. Ez a legoptimálisabb eset, hiszen a biztosító segítséget nyújthat a közút kezelőjének felkutatásában és az azzal kapcsolatos ügyintézésben. Ráadásul ez a fajta kiegészítő biztosítás éves szinten pár ezer forintot tesz ki csupán, önerő pedig nem társul hozzá.
Casco biztosítás megléte esetén kicsit kedvezőtlenebb a dolog. Egyrészt oda kell figyelni a megkötésekor, hogy a konkrét casco szerződés fedezi-e a kátyúkárt is. Másrészt casco-ra rendezett károknál az önerővel is számolni kell, amelynek minimális összege sokszor meghaladja a kátyúkár mértékét. Magyarul ilyenkor tulajdonképpen saját zsebből kell a kárt fedezni.
A harmadik opció kevésbé ismert. Egyes gumiabroncs forgalmazó nagykereskedések kiegészítő szolgáltatásként defekt, padka- és kátyúkár valamint kiszúrás esetére szóló garanciát adnak a náluk vásárolt abroncsokra. Erről itt és itt tájékozódhattok. A kátyúgarancia a nagyker viszonteladóinál vásárolt gumikra érvényes.
A nagy felni szép, jól mutat és peres gumival jól fogja az aszfaltot is, szerpentinen csapatni pedig külön élvezet velük - ha jó minőségű az út, haha. Viszont a mindennapi kommutálásban ritka állatfaj a hegyi szerpentin, a menetkomfortot hátrányosan befolyásoló rossz minőségű úthálózat ellenben erősen felülreprezentált.
Ilyen viszonyok közepette
a kátyúkár legjobb ellenszere a kis felni-ballonos gumi
Nem kell szégyenkezni a 185/60R15-ös papucsok miatt, a közlekedésben számos pragmatikus szempont megelőzi a szépséget. Szépnek szép a 18”-os felni peres gumikon, de nem szabad elfelejteni, hogy a peres gumihoz idővel mindig kelleni fog egy jó kártérítési ügyvéd is, az pedig nem olcsó mulatság.
(Címlapkép: A LIK élete - FB. csoport)
