A gyalogosokról nem is beszélve – őket sem engedte át a zebrán. A menetrendet tartani kell, de mégis kinek van igaza?
Az alábbi videót egy kerékpáros olvasónktól kaptuk, amelyen egy menetrend szerint közlekedő budapesti busz előzi meg őt a belvárosban, közvetlenül a jól látható harmincas korlátozó tábla után. A manőver elég neccesre sikerült, a KRESZ szerint előírt megfelelő oldaltávolság betartása erősen véleményes.
Olvasónk álláspontja szerint az előzés veszélyes volt
A buszsofőr leszorította őt és csak a kerékpáros, valamint a szemből érkező jármű elkerülő manővereinek volt köszönhető, hogy nem történt baleset. Sérelmezte továbbá a sebességhatár be nem tartását a buszsofőr részéről és a gyalogátkelőhelynél átkelésre várakozó gyalogosok elsőbbségének figyelmen kívül hagyását is.
A buszsofőr ezzel ellentétes állásponton volt, véleménye szerint minden rendben zajlott. És a videó:
Mit mond erről a KRESZ?
Előzni abban az esetben szabad, ha:
a) az előzés céljából igénybe venni kívánt forgalmi sáv olyan távolságban szabad, hogy - figyelemmel az előzni kívánó és a megelőzendő jármű sebessége közötti különbségre - az előzés a szembejövő forgalmat nem zavarja;
d) az előzés során a megelőzendő jármű mellett megfelelő oldaltávolságot lehet tartani.
A KRESZ tehát konkrét oldaltávolságot nem rögzít
A kerékpáros érdekvédelmi szervezetek véleménye szerint a fenti rendelkezéseket úgy kell érteni, hogy lakott területen belül 1 méter, lakott területen kívül 1,5 méter a biztonságos oldaltávolság kerékpár előzése során. Hangsúlyozni szükséges, hogy ennek az álláspontnak jogi alapja nincs, a jogszabály ilyet nem rögzít.
Egy másik jogszabály értelmében „az útburkolati jellel jelölt forgalmi sávok megengedett legkisebb szélessége - azokat az indokolt eseteket kivéve, amelyeknél szélességkorlátozás vagy egyes járműfajták közlekedésének tilalma is szükséges - lakott területen legalább 2,75 méter, lakott területen kívül pedig legalább 3 méter.”
Ennek fényében érthető talán, hogy a KRESZ miért nem rögzít konkrét oldaltávolságot.
HÁROM ÉV BÖRTÖN IS JÁRHAT ÉRTE
Az esetleges jogi következmények tekintetében a Büntető Törvénykönyv 234. §-ában meghatározott közúti veszélyeztetés tényállása lehet releváns.
Közúti veszélyeztetés: „Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
A jogszabály szerint nem szükséges a baleset bekövetkezése
A tényállás kimerítéséhez elegendő a közvetlen veszélyhelyzet megvalósulása. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.
Az elkövetési magatartás (a közúti forgalmi szabályok megszegése) tipikusan aktív cselekvéssel, tevéssel valósítható meg. A tényállás megállapíthatósága szempontjából annak van jelentősége, hogy a tettes szabályszegése és a bekövetkező - alapeseti veszélyeztető - eredmény között ok-okozati összefüggés álljon fenn.
Elütött a paraszt? Szembejött az egyirányúban és még neki állt feljebb? Mindent rögzített a kamerád? Ha úgy érzed, hogy közúti abúzus ért, jelentkezz és írd meg történeted, vagy küldd el a videód a drtakacs@mail.totalcar.hu-ra.
