A zuglói pótdíjfantom a kapubeállóban is kísért
Olvasóink is küzdenek a ZKNP egyedi jogértelmezése nyomán kialakított pótdíjazási gyakorlattal, a zuglói parkolási cég nem tágít a véleménye mellől.
Hétfői cikkünk komoly visszhangot keltett a Zuglói Közbiztonsági non-profit Kft. pótdíjazási gyakorlatát illetően.
Olvasóink sorra jelzik szerkesztőségünk számára a ZKNP egyedi jogértelmezésével és pótdíjazási gyakorlatával kapcsolatos visszásságokat.
Olvasói levél
„Nekem 2021-ben volt ilyen parkolási ügyem Zuglóban. Nem kijelölt helyen (garázsfeljárón) parkoltam (várakoztam), pótdíjaztak. A parkolási ellenőr közölte, hogy nekik ki van adva, minden autót bírságolni kell, mindegy, hol parkol. FMH-ig (Fizetési Meghagyásos Eljárás – a szerk.) jutott az ügy, ellentmondtam, a zuglóiakat képviselő jogász beadta ugyan a keresetlevelet, de az illetéket késve fizették be, így a bíróság a keresetlevelet visszautasította és az eljárást jogerősen megszüntette.”
Érdekes történet arról, ahogyan a parkolási cég az utolsó pillanatig azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy a jog az ő oldalán áll, azonban a kritikus pillanatban mégis visszavonulót fúj. Nem túl elegáns, ha szépen szeretném kifejezni magam.
Könnyen elképzelhető, hogy szándékosan nem tett eleget a zuglói parkolási cég ebben a konkrét jogesetben az illetékfizetési kötelezettségének. Azzal ugyanis már valódi bíróság előtt kellett volna megmérettetni jogi álláspontját és pótdíjazási gyakorlatát. Nyilván náluk is ismeretes, hogy ez a jogértelmezés nem állja ki az ítélkezés próbáját. Elszomorító, hogy 2023-ban még működőképes a megfélemlítésre alapozott jogi taktika.
Csak hát, ha 10.000 ügyből egy bíróságra kerül is, a maradék 9.999 autós szó nélkül befizeti a pótdíjat. Szép kis üzleti modell, szó se róla.
Másik olvasónk a fentinél is érdekesebb történetet osztott meg velünk.
Olvasói levél
„Érdeklődve olvastam a "Jogtalanul büntet tilosban parkolókat évek óta a zuglói parkolási cég" című cikküket, mert zuglói lakosként sajnos tavaly nyár óta a lakóhelyem is a fizető parkolós zónába került. Tavaly nyáron minden előjel nélkül egyszer csak bedobtak a postaládába egy tájékoztatót, hogy pár héten belül a fizető parkolási zóna kiterjesztése miatt a mi utcánkban is fizetőssé válik a parkolás. Kisgyerekes családként sokszor igénybe vesszük a nagyszülők segítségét, illetve sokszor jönnek látogatóba, és addig ha autóval jöttek, meg tudtak állni az ingatlanhoz tartozó kapubejárón, vagy garázsbejárón. Viszont a fizető parkolás bevezetésével ez kérdésessé vált. Éppen ezért áttanulmányoztam a parkolási rendeleteket és a KRESZ vonatkozó részeit is, és feltettem kérdésemet a ZKNP-nek. Természetesen az Ő értelmezésük szerint ott is fizetni kell a parkolásért (levelezést csatoltam).
Cikkükben írták, hogy a tilosban parkolókat nem bírságolhatnák meg, viszont ezzel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy a kapubejáróban várakozókkal mi a helyzet, mert a KRESZ szerint ott is tilos várakozni (az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulása nélkül)?”
A galériában olvasható levelezés szerint a ZKNP álláspontja és pótdíjazási gyakorlata a kapubejárókra is kiterjed annak ellenére, hogy a KRESZ értelmében ott is tilos a várakozás.
KRESZ
„Tilos a várakozás, ahol a jármű az útmenti ingatlanra való behajtást vagy az onnan történő kihajtást - az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulása nélkül - akadályozza;”
A korábbi cikkünkben bemutatott egységes bírói gyakorlat szerint ahol a KRESZ tiltja a várakozást (parkolást) ott a parkolási cég sem parkolási díj, sem pótdíj szedésére nem jogosult. A kapubejáró pedig ilyen terület, így a pótdíjazás sem lehetséges ott.
Ráadásul felvetődik egy nagyon érdekes jogi dilemma is a kapubejárókkal kapcsolatban. A KRESZ említett tiltása alól ugyanis van kivétel! Amennyiben az ingatlannal rendelkezni jogosult (tulajdonos, haszonélvező, stb.) a hozzájárulását adja, a kapubejáróban is lehet legálisan várakozni!
A dolog természetéből következik ez, hiszen teljesen életszerűtlen lenne, ha a saját ingatlanának kapuja előtt a tulajdonos vagy az oda látogató családtag/postás/futár/építési vállalkozó ne parkolhatna.
Viszont így a kapubejáró kettős természetű lesz jogilag a tilosban parkolás - legális várakozás viszonylatában. Amennyiben pedig az ott várakozó (parkoló) jármű vezetője kapott engedélyt erre a tevékenységére, akkor az legálisan igénybevett várakozási területté avanzsál. Ahol ugye már lehetne parkolási díjat szedni és pótdíjazni is. Követhető? Akkor bonyolítok még rajta egy kicsit.
Annak ellenőrzése, hogy a kapubejáróban várakozó (parkoló) jármű vezetője kapott-e előzetes engedélyt az ingatlan tulajdonosától, na az konkrétan lehetetlen.
Hiszen arról csak az ingatlan tulajdonosa és a jármű vezetője tudhat, akik általában nincsenek a helyszínen. Vagy ha mégis a kerítés túloldalán tartózkodnak, nem valószínű, hogy hajlandóak lesznek jogértelmezési vitába bonyolódni közfeladatot ellátó személyekkel. Így pedig kitől érdeklődje meg - hitelt érdemlően - a parkolóőr, hogy ebben a kapubejáróban most tilosban vagy legálisan megy a várakozás éppen? Nyilván senkitől.
Ha a tulaj saját járműve az, akkor úgyis lesz a rendszámra bejegyzett kerületi várakozási engedély (helyi lakos), így a parkolási díj fizetési kötelezettség alól eleve mentesített lesz a jármű. Ha valamelyik vendégé, akkor meg kideríthetetlen, hogy van-e engedélye a tulajdonostól vagy nincs. Sakk-matt.
Emiatt pedig marad az eredeti felállás: Mivel kapubejáróban várakozni tilos, a pótdíjazás is kizárt.
