KGFB kárkifizetés – olvasónk szerint eltúlzott a kifizetett összeg, reklamálhat?
Gyakran megesik, hogy egy apró parkolási koccanás után súlyos százezrekre rúg a javítás. Minél újabb és magasabb kategóriájú a sérült jármű, annál esélyesebb a szabad szemmel elsőre nem látható, csak a bontás után észlelhető tetemes javítási költségek felbukkanása. Olvasónk is ilyen helyzetbe került.
Olvasói levél
Az alábbi ügyben kérem szíves tájékoztatását.
2023. májusában egy vidéki szabadtéri szűk parkolóban tolatás közben (lassan haladtam) ütköztem a mögöttem álló lezárt VW gépkocsival. Megálltam, lefotóztam mindkét autó sérüléseit, majd egy nevemet, címemet tartalmazó papírt hagytam a VW szélvédője alatt, elismerve felelősségemet.
Mielőtt tovább hajtottam volna, egy papírzsebkendővel letöröltem a saját kocsimról a VW rákenődött festékét, sajnos ezt elfelejtettem megtenni nála is. A mellékelt fotókon jól látható, hogy a VW-n semmilyen törés nem volt, csak az én piros autóm festék nyoma.
Ezek után felvette velem a kapcsolatot a tulajdonos és közölte: kárfelvételi jegyzőkönyvet kíván felvenni az esetről, mert így látja jónak. Mivel Ő Pécsett és én Budapesten élek, egy más ügyben felutazott családjával, és megejtettük a lakásomon a jegyzőkönyv kitöltését (tudom, ez szabálytalan, ott, a helyszínen kellett volna).
A napokban ért a meglepetés, amikor is a kötelező biztosításomat kezelő biztosító "Károkozói értesítőt" küldött, amiben tájékoztattak, hogy az üggyel kapcsolatban összesen 257 993.- Ft összegű kártérítést fizettek ki, amit vagy elutalok nekik, vagy ez majd érinteni fogja a jövő évi bonus-malus besorolásomat.
Kérdéseim:
- megismerhetem-e a kártérítési összeg részlet adatait?
- vitathatom-e az összeget annak tükrében, hogy véleményem szerint az összeg sokszorosan eltúlzott?
Várom szíves válaszát.
Tisztelt Olvasó!
Természetesen kikérheti a kártérítési ügyben keletkezett valamennyi dokumentumot, az érintettek (biztosítási szerződés biztosítottja és a kedvezményezettek) részére a szabályok minden esetben biztosítanak betekintési jogot. Viszont azzal, hogy megismeri a döntés hátterét, még nem feltétlenül lesz előrébb károkozóként.
Annak megítélése ugyanis, hogy mekkora a keletkezett kár és annak milyen hányada és milyen módon téríthető, a kárszakértő és a biztosítási társaság hatásköre. Abba érdemben sem a biztosított, sem a kedvezményezett nem tud beleszólni.
A kgfb terhére megállapított és jogos kártérítési összeget a biztosító a vonatkozó jogszabályok szerint kétféleképpen is rendezheti.
- Előfinanszírozás formájában, amikor a biztosító az Eurotax érték és a javítás-alkatrészárak várható átlagos költségeinek figyelembe vételével ún. egyezségi ajánlatot küld a károsult részére. Amennyiben ez elfogadásra kerül, a biztosítótársaság haladéktalanul kifizeti az összeget és további igényt nem fogad el a konkrét káreseménnyel összefüggésben. Kivéve persze az ún. értékcsökkenést, de azt is csak abban az esetben, ha az egyezségi ajánlat nem tért ki rá konkrétan.
Egyezségi megállapodás
A biztosító által – a kárfelvétel alapján – megállapított kártérítési összeg, amelyet javítási számla benyújtása nélkül, ÁFA levonásával, nettó értéken szolgáltat. Az egyezségi elszámolás elfogadása egy lehetőség, ellenkező esetben a kártérítés javítási számla alapján történik (kivéve totálkár elszámolás).
- Utófinanszírozás is lehetséges. Ez abban az esetben tipikus, amikor a károsult nem tartja elfogadhatónak a biztosítótársaság kalkulációját és nem tudnak megegyezni a kártérítés mértékéről. Ilyen esetben a jogszabály lehetővé teszi, hogy a jármű javítása számlák ellenében történjen, és a biztosítótársaság – az el nem számolható költségek kivételével – a számla ellenértékét téríti meg a kedvezményezett számára.
A kedvezményezett természetesen választhat már az ügyintézés elején, hogy egyezségi ajánlatot kér, vagy eleve „számlára” javíttat. Utóbbinál arra is ügyelni kell azonban, hogy a számlák értéke ne haladja meg a jármű Eurotax piaci értékének 50 százalékát. Afelett ugyanis már gazdaságosan nem lesz javítható a jármű és az ún. „gazdasági totálkár” területére evez a káresemény, az pedig semelyik érintettnek nem lesz optimális forgatókönyv.
Gazdasági totálkár
Gazdasági totálkár esetén a javítási költségek a csereérték és a maradványérték közötti különbségnél magasabbak.
Például: ha egy ugyanolyan autó megvásárlása 10 millió forintba kerülne, az autó maradványértéke 5 millió lenne, a számított javítási költség pedig nettó 6 milliót tenne ki, akkor a gazdasági totálkár feltétele teljesülne. Amiatt, hogy a javítási költség (6 millió) több, mint a csereérték és a maradványérték közötti különbség, azaz ebben az esetben 5 millió forint.
A „vitatható-e a kifizetett összeg mértéke" kérdés a "járni jár, csak nem jut" tipikus esete.
A biztosító egy szolgáltatást végző gazdasági társaság, így a döntései ellen fellebbezésnek nincs helye.
Vita esetén természetesen vannak lehetséges lépések. Első körben egy panaszlevél megküldése szükséges a biztosítótársaság részére, amelynek 30 napja van a panasz kivizsgálására. Ebben az eljárásban nagy segítség lehet egy kárrendezési iroda, amely díj ellenében lefolytatja az „egyezkedést” a biztosítótársasággal.
Amennyiben ez nem vezetett eredményre, hatósághoz is fordulhat a biztosított.
- A Magyar Nemzeti Bank – mint a biztosítótársaságok felügyeleti szerve – jogszabálysértés esetén jogosult eljárni.
- A Pénzügyi Békéltető Testülethez is fordulhat a biztosított (jogszabálysértés hiányában).
Viszont! A fenti szervek a megkötött szerződés alapján vizsgálják a vitás ügyet. Eljárhatnak olyan kérdésben, amelyben például a biztosító jogtalanul nem érvényesített egy kedvezményt, nem vett figyelembe egy bonus-fokozatot, vagy jogtalanul állítja, hogy nem lett befizetve az aktuális díjrészlet. De nem fognak eljárni kártérítési, kárrendezési ügyekben.
Abban nincs hatáskörük, hogy egy káresemény után a biztosító milyen összegű kártérítést ítél meg a károsult részére.
Magyarul: elméletben van lehetőség a vitára, a gyakorlatban nem annyira. Az egyetlen életszerű út a kárrendezési irodák szolgáltatásának igénybevétele. Azzal a megoldással viszont könnyen elviheti a vám a réven megfogott összegeket.
Végső megoldásként polgári peres bíróság elé is vihető az ügy. Ennél a konkrét összegnél viszont lenne értelme? Aligha.
A biztosított a kárkifizetés hatásai tekintetében igazából két rossz közül választhat. A jogszabály azért teszi ezt lehetővé, mert minden eset egyedi (pl.: bonus-malus besorolási szint) ami miatt a biztosítottaknak esetről-esetre kell mérlegelniük, hogy melyik megoldással járnak jobban.
Amennyiben a kifizetett kártérítés csekély összegű és a – balesetet okozó – jármű bonus-malus besorolása nagyon alacsony, akár még jobban is járhat a kártérítési összeg visszafizetésével. Úgy a bonus-malus besorolása nem változik a következő évben, vagyis nem emelkedik a biztosítási összeg.
Amennyiben a kifizetett kártérítés összege tetemes és a bonus-malus besorolás magas, a kártérítési összeg visszafizetése nem lesz gazdaságos és jobban jár a biztosított a bonus-malus besorolásban való 2 szintes visszasorolással.
Példával szemléltetve: Az éves kgfb díj 56 ezer forint, a kifizetett kártérítés összege 150 ezer forint, a bonus-malus besorolás pedig A00. Egy káresemény bekövetkezésekor – ha nem fizeti vissza a károkozó a kifizetett kárösszeget a biztosítónak – a B/M besorolás M02-re ugrik vissza a következő évben. Ami jelentősen megnöveli a következő évi biztosítás összegét.
M02 besorolás esetén +35 százalékkal kell számolnunk, vagyis a következő évi díj 75 600 forint lesz (minden más változatlansága esetén). Ez azt jelenti, hogy ezzel a megoldással 19 600 forintunkba került az első évben a baleset okozása. A második évben ez már csak 15 százalékos növekmény lesz (mert az A00 és az M01 között ennyi az eltérés és a besorolás évente javul egyet, ha nem okoztunk kárt abban az évben) vagyis még 8 400 forintunk bánta.
Így 2 év alatt összesen 28 000 forint ment el pluszban a baleset miatt. Ez lényegesen kevesebb a visszafizetés választása esetén irányadó 150 000 forintos összeghez mérten.
Természetesen minden jármű biztosítása és B/M besorolása egyedi, a konkrét kalkuláció csak az összes adat ismeretében végezhető el.
Mindez persze csak akkor lesz igaz, ha a konkrét biztosítótársaság nem alkalmaz ún. „károkozói pótdíjat”. Annak alkalmazása esetén a biztosítási díj akkor is emelkedni fog, ha a károkozó visszafizette a kártérítés összegét a biztosítónak és a B/M besorolása sem módosult.
Például az egyik legnagyobb hazai biztosító 2021-es tarifájában egyáltalán nem szerepeltetett károkozói pótdíjat, majd 2022-ben ismét megjelent a pótdíjazás, de már kárgyakoriságtól függetlenül, 40%-os mértékkel. Máshol 0,9-es díjszorzót jelent.
A károkozói pótdíj miatt sok autós az üzembentartóváltás melett dönt a valóságban.
Hogy ez mennyire szürkezónás megoldás jogilag, arról megoszlanak a vélemények. A biztosítók nyilván nem támogatják, az autósok annál inkább.
