Kisebb összeget íratna az adás-vételire a kereskedő? Ne engedd!
Olvasónk egy gyakori használt autó vásárlási aknára lépett. A kereskedő faragna kicsit az adóból...
A jármű teljes vételára 4 millió forint. Vevő olvasónk 200 ezer forintot foglalóként leszurkolt a násztánc elején készpénzben, a maradék 3,8 milliót utalással teljesítené és a teljes összegről (4 millió) kérné a számlát. A szerződésen viszont a kereskedő már csak 3 millió forintot szerepeltetne, a fennmaradó 800 ezret is készpénzben kérné.
Elég gyakori jelenség, mégis értetlenül állnak előtte a gyanútlan használt autó vásárlók. Olvasónk is szembesült a problémával, a megérzései helyes irányba terelték.
OLVASÓI LEVÉL
Tisztelt Dr. Takács Krisztián!
A segítségét szeretném kérni, mit javasolna teendőnek az alábbi helyzetben? Jön a gyerek, venni szeretnénk családi használt autót, utánajártunk a típusnak, stb. meg lett a választás és egy - jelenleg meg nem nevezett - népszerű és jó reputációjú kereskedés.
Lefoglalóztuk a kiszemelt/kipróbált - 4,000,000 Ft vételárú - autót: a helyszínen, készpénzben kellett átadni (valamiért nem fogadták el utalással/bankkártyával) 200,000 Ft-ot. Megkaptuk a foglalóról a lepecsételt/aláírt sajtpapír fénymásolatát, ezen szerepel minden adat az autóról, a 4 millió forintos vételár, a 200,000 forintos foglaló és az is, hogy az átírás költségeit tartalmazza a vételár (bár a tanú mezők üresen maradtak).
Amikor már papíroztunk mindent és indulásra készen voltunk, jelezte a kolléga, hogy a fennmaradó 3,8 millió forint egy részét készpénzben kérnék majd.
Telnek a napok, levelezgetünk a kereskedővel 1-1 jelenleg irreleváns kérdésben. Végül abban maradtunk telefonon, hogy kiállítanak majd egy 4 millió forintos számlát, és amikor átvesszük az autót a 200,000 forint foglalót készpénzben visszaadják.
Másnap felhívott a kolléga, hogy beszélt reggel a "könyveléssel" és arról lenne szó, hogy 3 millió forintról fognak számlát kiállítani és a maradék 800,000 Ft-ot majd készpénzben hozzuk. Kihangsúlyozta, hogy ha ez nekünk nem oké, akkor visszafizetik a foglalót és stornó minden.
Itt elmondta, hogy arról lenne szó, hogy 3 millió lesz az adás-vételin és a számlán is, a maradékot készpénzben fizetnénk ki.
Utánakérdeztem ismerősi körben, hogy ez megszokott gyakorlat-e és én reagálok túl valamit, azonban elbizonytalanodtam.
Beszélgetés közben az eladó újra meg újra nyomaszt azzal, hogy visszaadja a foglalót ha nem jó ez így.
Az autót továbbra is szeretnénk, mert tényleg úgy tűnik, hogy tökéletesen fogja tenni a dolgát és jó lesz arra amire kell nekünk. A kérdés az, hogy kerülhetünk-e emiatt bármilyen bajba, és álljunk-e el inkább az egésztől, ill. ha nem, akkor mire figyeljünk oda a vásárlásnál?
Mit tanácsolna, mit tegyünk, ill. mire figyeljünk oda, ha véghez vinnénk a vásárlást?
A válaszát előre is nagyon köszönöm, üdv,
Olvasónk története nem példa nélküli, már-már tipikusnak is nevezhető. Használt autó kereskedőtől való vásárlása esetén gyakran találkozni ezzel a hozzáállással. Ilyen esetben
az egyetlen helyes lépés az, ha a vevő pontosítja az összeget és a teljes vételárról kér számlát.
Az adásvételi szerződésben mindig az a pontos összeg szerepeljen, amit kifizetünk az autóért. Számos esetben megesik, hogy az eladó nem arról az összegről állít ki számlát, amennyit a valóságban fizetett a vevő a járműért és a fennmaradó részt készpénzben fizetteti ki a kereskedő.
Teszi ezt abból a megfontolásból, hogy az autókereskedelem különbözeti áfás tevékenység, ezért a kereskedő az áfát a beszerzési és az eladási ár különbözete után köteles megfizetni. Adóoptimalizálási oldalról ez kihagyhatatlan ziccer a kereskedőnek, viszont helyrehozhatatlan hiba a vásárló részéről.
Amikor ugyanis később gond adódik a járművel, a vevő a Szerződésen/számlán szereplő összeg erejéig tud csak élni a szavatossági igényével.
Szavatossági probléma esetén sok vevő dönt úgy, hogy inkább eláll a vásárlástól, és visszakéri a teljes vételárat. Ilyenkor egyáltalán nem lesz mindegy, hogy nem a ténylegesen kifizetett összeg szerepel a számlán/szerződésben. A vevő ugyanis csak a számlán/szerződésben szereplő összegre lesz jogosult, a papír nélkül átadott összegeket pedig emlékeiben őrizheti csak tovább.
A jog világában ugyanis sosem az számít, hogy mi történt vagy miről van tudomásunk. Csak az számít, hogy utólag mit tudunk hitelt érdemlően bizonyítani.
A másik tipikus jelenség, hogy a használt autó kereskedők egy része előszeretettel hagyja üresen a vételár megjelölésére szolgáló részt, vagy csak annyit szerepeltet, hogy „megegyezés szerint.” Nem meglepő módon ezt is „adóoptimalizálási” céllal teszik.
Az autó vételára a szerződés lényeges tartalmi elemének minősül, a kormányablakokban be sem fogadhatnák a vételárat nem tartalmazó szerződéseket.
A valótlan vételár-megjelölés vagy az ár feltüntetésének teljes elmaradása kizárólag a vásárló számára tartogat veszélyeket.
A valós ellenérték korrekt feltüntetése semmilyen hátránnyal nem jár vásárlói oldalról és nem befolyásolja az átírási költségeket sem. A vevő oldaláról mindenképpen az tanácsos, hogy a valós vételárat ténylegesen feltüntető szerződéssel rendelkezzen.
A szerződésben rögzített vételár körüli nézeteltérések miatti „sztornózás” során is észnél kell lenni vásárlóként. A jog ugyanis a foglaló esetében egyedi szabályokat rögzít. Amennyiben a vevő lép vissza, úgy a foglalót elveszíti. Vagyis bukja. Ha a kereskedő fúj visszavonulót, akkor a foglaló kétszeresét köteles visszafizetni a vevőnek.
Nem mindegy tehát, hogy ki mondja ki a „szakítást”!
