Autólízing: gyors megoldás, sok kockázat
A magyar autópiacon évtizedek óta a finanszírozás az elsődleges. Készpénzes magánvásárlók csak elvétve lézengenek az újautó szalonokban, a flottás járművek mekkája lett a hazai piac. Magánszemélyként nem árt tisztában lenni a hitel és a lízing közötti különbséggel, különösen ügyelve utóbbi árnyoldalaira.
Közlekedni muszáj, a forráshiány áthidalására pedig több lehetőség is adódik. A köznyelv szerint minden, ami nem saját tőkéből kerül beszerzésre, az hitellel vásárolt. Ez a valóságban azonban nem ilyen egyszerű, a finanszírozásnak is több formája létezik. De a lényegük azonos: a jármű most azonnal kerüljön a magánszemély birtokába, de fizetni csak később kelljen.
A lízing alapvetően abban különbözik a hiteltől, hogy a lízingtárgy (jármű) a lízingbeadó pénzügyi vállalkozás tulajdonába kerül a finanszírozás megkezdésekor és a futamidő végéig ott is marad.
A lízing gyorsabb, könnyebben elérhető finanszírozási forma a hitelhez képest.
Lízingszerződés olyan személyekkel is köthető, akik a bankok szigorúbb hitelbírálati feltételeinek nem felelnek meg. Kezes állítása mellett akár passzív KHR listán szereplő személyek is igénybe vehetik, közjegyzői okiratba foglalás pedig nem szükséges a lízingszerződés megkötéséhez. Mindemellett a finanszírozók lényegesen rugalmasabban alakíthatják az eljárási szabályokat, ezzel is gyorsítva az ügymenetet (eljárási könnyítések).
Hitel | Lízing | |
Tulajdonos | A pénzintézet saját tulajdont finanszíroz, a jármű a hitelfelvevő tulajdonába kerül, jelzálog bejegyzése mellett | A lízingcég tulajdonába kerül az autó, a lízingbevevő csak a birtokosi jogokat szerzi meg, mint egy bérlő |
Résztvevők | 2 pólusú: Hiteligénylő és Hitelező | 3 pólusú: Lízingbevevő, Lízingbeadó, Szállító (a jármű forgalmazója) |
Önerő, Kamat | Magasabb önerő. Fix, vagy változó kamat | Alacsonyabb önerő. Fix vagy változó kamat |
Fedezet | A finanszírozott jármű mellé egyéb fedezetet is kérhet a bank | A finanszírozott jármű a fedezet |
Bírálati idő | Hosszabb, akár 4-6 hetes átfutás, lassabb-bonyolultabb hitelbírálat | Rövidebb átfutás, gyorsabb-egyszerűbb elbírálás |
Kezdő vállalkozások | Általában nem érhető el kezdő vállalkozások számára | Elérhető kezdő vállalkozások számára |
Nemfizetés | A finanszírozott zálogtárgy a hitelező engedélyével értékesíthető a hitelfelvevő által. A vételár a tartozásba beleszámít | A lízingcég visszaveszi a lízingtárgyat és maga értékesítheti. A vételár a tartozásba beleszámít |
A lízing formái
Operatív lízing: tulajdonképpen egy tartósbérlet, a flottajárművek tipikus finanszírozási formája
Nyílt végű lízing: a futamidő végén a lízingbevevő eldöntheti (opciós jog), hogy megvásárolja (maradványértéken) az autót, vagy visszaadja azt a finanszírozónak
Zárt végű lízing: a futamidő végén az autó tulajdonjoga automatikusan átszáll a lízingbevevőre
A lízingdíj költségnek számít, ezért leírható. Amennyiben cég nevére lízingelünk autót nyílt végű konstrukcióban és az autót a vállalkozásunk céljaira használjuk, akkor a lízingdíjak tőkerészére eső áfa tartalmát a jogszabályban meghatározott feltételekkel visszaigényelhetjük, az autó értékcsökkenését pedig elszámolhatjuk.
A lízingelt járművet a lízingbevevő „sajátjaként” használhatja, élvezheti előnyeit és szedheti hasznait (pl.: vállalkozást indíthat vele). Mindeközben azonban viselnie kell az üzemeltetés költségeit és kockázatait is. Ebből fakad a lízing, mint finanszírozási forma legnagyobb veszélye is. Lízingszerződés esetén ugyanis az ún. „kárveszély” átszáll a lízingelőre.
Kárveszély átszállás, Ptk:
„6:412. § A lízingbevevő a szerződés megkötésétől (…) viseli a lízingtárggyal járó terheket, költségeket és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni.”
Magyarul: ha beüt a krach, nagyon rosszul lehet járni lízingbevevőként, mivel az autóval kapcsolatban keletkezett károk esetén nem mutogathat a jármű használója a tulajdonosra.
A lízingszerződés legnagyobb veszélye, hogy a lízingtárgy (autó) megsemmisülése (pl.: totálkárra törés), vagy eltulajdonítása esetén a lízingszerződés automatikusan megszűnik. Emiatt a hátralévő lízingdíjak egy összegben és azonnal esedékessé válnak.
Ezért fontos jó feltételekkel casco biztosítást kötni, hogy kár esetén ezzel is csökkenteni lehessen a lízingcég felé fennálló tartozást.
És itt indulhat a szopóroller
Minél fiatalabb a konstrukció (minél messzebb még a futamidő vége) annál nagyobb lesz az eltérés a jármű piaci értéke és a hátralévő, kamatokkal is terhelt lízingdíjak összege között. Ez a csapda pedig elkerülhetetlen a lízingtárgy megsemmisülése esetén.
Ilyen esetben pedig a lízingbevevő abba a nem kívánt helyzetbe kerül, hogy se autó, se pénz és még tartozás is marad hátra a finaszírozási konstrukció összedőlése után, amelyet a Ptk. idézett rendelkezése miatt a szerződés minden esetben a lízingbevevőre terhel.
Vagyis nem elég, hogy kiesett az autó a lízingelő alól, de még hitelt vagy más pénzeszközt (pl.: megtakarítás) is be kell forgatnia a konstrukcióba ahhoz, hogy szabadulhasson
Ilyen feltételek mellett a lízing csak és annyiban jó finanszírozási forma, amennyiben eseménytelenül telik el a futamidő. Egy komolyabb – gazdasági totálkáros – baleset vagy lopás esetén borul a matek és mindenki mossa kezeit: a költségeket a lízingbevevő nyakába varrják.
Ráadásul bírósághoz sem fordulhat a pórul járt autós, mivel az egységes bírói gyakorlat szerint ilyen esetekben nem a lízingbevevőnek áll a zászló.
Mik a használt autós tereptapasztalatok?
Érzésre tízből három vásárló lízingre vesz autót, mert nincs annyi pénze, amennyi fedezné a vágyait. Akinek egymillió forint a keret, az sokszor kettőért, vagy háromért nézelődik és általában eszébe sem jut, hogy az átírás még extra költség lesz az autó vételárán felül. Ahogy utóbbi, úgy a vásárlás után ökölszabályként kötelező nagyszerviz ára sem alapvetés, ami egy garnitúra új gumival már könnyedén megközelíti a félmillió forintot.
Hosszas, további lízingügyi megfigyeléseim közé tartozik az is, hogy miközben a bankok a THM-mel kampányolnak, ezt mindaddig nem érti az ugar népe, amíg az nem nulla. A "nulla százalékkal!" viszont maga a medzsik, ezt mindenki szereti és érti, de amúgy maga a THM nem sokakat izgat. A lényeg sokkal inkább a fix törlesztőnél keresendő, vagyis akár lehet 30% is a THM, ha csak hatvanezer a törlesztő havonta és azt a szerződő úgy érzi, hogy élete végéig tudja vállalni. - Balló Marci
Ha a lízingelt jármű totálkárt szenvedett, a bíróságok ítélkezési gyakorlata alapján a lízinggel vagy bankhitellel kapcsolatos esetleges további költségeket, árfolyamkockázatokat a biztosító nem köteles viselni, ugyanis a károkozó nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe azért, mert a károsult a járművét nem készpénzért, hanem hitelre vagy egyéb konstrukció segítségével vásárolta, és így adott esetben a valós értékénél többet kell érte fizetnie.
szívás a szavatosság, ha lízingelt az autó
A lízingszerződés másik rákfenéje, hogy
nem jön létre fogyasztói szerződés a lízingbevevő és a jármű eladója között
mivel mindketten a lízingbeadóval szerződnek.
Tehát használt autó lízingelése esetén nincs fogyasztói szerződés ami védené a lízingbevevőt, így mindvégig neki és a lízingcégnek kell bizonyítania, hogy az autó hibája már a vásárláskor is fennállt. Magánszemélyként vásárolva ilyen probléma nincs, a szavatosság miatt egy évig azt kell vélelmezni, hogy a hiba a vásárláskor is megvolt és az eladó feladata lesz az ellenbizonyítás.
A lízingszerződés pénzügyi szempontból egyáltalán nem rosszabb a többi finanszírozási formánál és jogilag is kellően szabályozott. A lízingszerződésnek számos előnye van, ami miatt megfelelő megoldás lehet akár használt autó vásárlására is.
Viszont rendelkezik olyan konstrukciós sajátosságokkal, amelyeket számításba kell venni a finanszírozások közötti választás esetén, mert egy totálkár vagy lopás esetén nagy meglepetés érheti az autósokat.
Csőbe húzott a kereskedő? Szédítenek a szervek? Sunnyog a biztosító? Ha úgy érzed, hogy neked van igazad, de mégis lepattintanak a nagykutyák, jelentkezz és írd meg történeted a drtakacs@mail.totalcar.hu-ra.