Olvashatatlan alvázszám – ez is rejtett hiba?
Olvasónk használt Vitarát vett, abból is 30 éveset. Az alvázszám nem olvasható. Kell ilyen jellegű problémákkal számolni egy ilyen idős – terepjárásra tervezett – autónál, vagy itt is él a szavatosság?
A kirohadt alvázszám problémája széles körben ismert, a hatóságok is tudnak rá gyógyírt ajánlani.
Olvasónk úgy véli, hogy az alvázszám olvashatatlansága szavatosság körébe tartozik és az eladónak kellene helyt állni érte. De vajon igaza van?
Olvasói levél
Tisztelt Totalcar!
Idén márciusban vásároltam, magánszemélytől egy Suzuki Vitarát. Igaz, 30 éves autó, de jónak tűnt, evégett kellett. Műszaki vizsga nem volt rajta, ezért felkészítettem vizsgára.
De mikor elvittem eredetvizsgára, ott a vizsgabiztos megállapította, hogy az alvázszám nem olvasható.
Tájékoztattam az eladót, hogy nem tudom átíratni, így le se tudom vizsgáztatni a gépjárművet. Ő erre azt mondta, így jártam, ennyi. Mivel sem szóban, sem írásban nem tájékoztatott erről a hibáról, így rejtett hibának minősül, ezt az eredetvizsga is alátámasztja.
Semmilyen együttműködést nem mutat az eladó. Egy opció lenne, hogy KPM-vizsgára kellene vinni, de ha ezt tudom, nem is veszem meg, mivel egy 30 éves autó, kizárt, hogy átmenjen.
Szóval az autó itt pihen a kertben, és nem tudom használni.
Válaszát köszönöm előre is, üdv.
A Vitara 1988-1997 között gyártott (valódi terepre szánt) generációja szerencsétlen helyen hordja az alvázszámát: a jobb első kerék mögött, a váznyúlványon. Nem túl szerencsés helyválasztás egy olyan járműnél, amit ipari mértékű sárdagasztásra terveztek. Olvasónk is pórul járt a kirohadt alvázszámmal, az eladón hajtaná be a kárát.
A szavatosságról tudni érdemes, hogy a hibás teljesítésen alapul.
Ptk. - Hibás teljesítés
A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.
A jogeset szempontjából az "ismernie kellett" kitétel kardinális.
A jog nem írja elő a jogosult számára a szerződés tárgyát képező jármű szerződéskötéskori megvizsgálásának kötelezettségét. Az eladó köteles tájékoztatni a vevőt minden lényeges körülményről, de a vevő is jogosult tájékozódni.
A vevő a megvásárolni kívánt gépjárművet megtekintheti, megvizsgálhatja. Ennek hiányában azokra a hibákra, amelyeket a vevő kellően gondos, észszerű megtekintés mellett felismerhetett volna (ezek az ún. nyílt hibák), úgy kell tekinteni, mint amelyeket elfogadott, és az autót ezek ismeretében vásárolta meg.
A használt autó eladója nem felel azért a hibáért, amelyet vásárláskor közölt a vevővel, vagy amelyről a vevőnek tudnia kellett. Akár azért, mert azt észlelte szemrevételezés útján, akár azért, mert azt fel kellett volna ismernie gondos, észszerű megtekintés mellett.
Ezek - az eladón utólag nem számon kérhető hibák - azok, amelyeket a vevőnek a gépjármű életkora, állapota, futásteljesítménye, felhasználási jellege és használtsági foka alapján számításba kell vennie.
Életszerűvé téve a jogi bikkfanyelvet: Egy 30 éves terepjáró esetén számolni kell vevőként azzal, hogy - az amúgy is kényes helyre elhelyezett - alvázszám nem lesz rozsdamentes.
Használt autó vásárlása esetén az is
célszerű és elvárható a vevőtől, hogy összeveti a jármű okmányaiban szereplő azonosító adatokat a járművön találhatókkal.
Ennek hiányában semmi sem garantálja, hogy nem egy lopott, vagy három másik autóból összetákolt bontószökevénnyel van dolga.
Az eladó pedig alappal hivatkozhat arra, hogy az eset összes körülményéből (vételár, életkor, használati jelleg, műúton kívüli felhasználásra szánt jármű, futásteljesítmény) a vevőnek észlelnie kellett volna, hogy a jármű alváza nem korróziómentes.
Az alvázszám olvashatatlansága tipikusan természetes elhasználódás-korrózió nyomán szokott előfordulni. Ez hatványozottan sújtja az idős és a terepjárásra használt típusokat. Az idős terepjárókat pláne!
A probléma ún. "TSC alvázszám" beütésével orvosolható utólagosan.
A megelőzés legjobb módszere pedig az eredetiségvizsgálat adás-vétel előtti időpontra való ütemezése. Ez a jogintézmény valóban felesleges pénzbeszedésnek tűnhet, ha nem jól alkalmazzák a szerződő felek. Márpedig itthon senki sem alkalmazza jól!
Az előzetes eredetiségvizsgálat azért viseli ezt a nevet, mert funkcióját csak egy esetben képes ellátni:
ha előzetesen, az adásvétel előtt megejtik a felek. A jogalkotó éppen erre tekintettel 60 napos érvényességi időt rendel a vizsgálathoz. Arra gondolt a szerző, hogy az eladó autó meghirdetése előtt az eladó intéz egy előzetes eredetvizsgálatot, aztán két hónap áll rendelkezésére, hogy értékesítse a járművet. Ezzel a kronológiai megoldással megelőzhető a kirohadt (olvashatatlan) alvázszám miatti problémakör.
A magyar néplélek meg úgy gondolja, hogy nehogymá' nekem kelljen ezzel pepecselni, majd intézi magának a vevő, ha át akarja íratni. Emberileg érthető ez a hozzáállás, csak az előzetes eredetiségvizsgálat, mint jogintézmény esszenciáját dobja ki a kukába.
Divatos mindenért is mást szidni, de az előzetes eredetvizsgálat amiatt (is!) vált súlytalan sarccá, hogy az érintettek rosszul használják. Na meg más miatt is.
Csőbe húzott a kereskedő? Szédítenek a szervek? Sunnyog a biztosító? Ha úgy érzed, hogy neked van igazad, de mégis lepattintanak a nagykutyák, jelentkezz és írd meg történeted a drtakacs@mail.totalcar.hu-ra.
