Összetörték az autóját, a rendőrség tévedésből akadályozza az ügyintézést
Olvasónk autóját rátolta a hátulról érkező az előtte megállóra. A felelősség vitatott, a rendőrség téves jogértelmezésre hivatkozva nem adja ki a helyszíni jegyzőkönyvet, így a biztosító sem tud intézkedni.
Laci klasszikus ráfutásos baleset résztvevője lett, ugyanis a mögötte érkező jármű nem tudott megfelelően reagálni a szirénázó mentőautó miatt hirtelen megálló forgalomra. Olvasónk még időben lefékezett, viszont a hátulról érkező harmadik már nem, és rálökte Laci autóját az elöl állóra.
Klasszikus „szendvicsbaleset” lett a három autó találkozásának vége, de ekkor még Laci sem gondolta volna, hogy ez csak a kálvária kezdete - végül pedig pont a rendőrség fogja lassítani az ügyintézést. Ráadásul egyik autóban sem volt kamera, így a felelősség kérdése is vitatott.
Hasonló esetben az a legoptimálisabb forgatókönyv, ha a sort záró (balesetet okozó) sofőr elismeri a felelősségét és személyi sérülés sem történik. Ekkor rendőri intézkedést sem kötelező kérni, az érintettek elrendezhetik egymás között az ügyet két darab „kék-sárga” baleseti bejelentő kitöltésével. Ezen viszont csak két félnek jutott hely, tehát értelemszerűen két iratot kell készíteni. Az okozó fél mindkét bejelentőn azonos lesz, vagyis a sort záró vezető.
Még abban az esetben is hasznos lehet ez a papír, amikor a sort záró autós mégsem ismeri el, hogy ő tolta össze a többieket. De ha mindkét károsult jelzi a saját kárbejelentőjén, hogy az egészet egy harmadik autós okozta, a biztosító nem hagyhatja figyelmen kívül ezt az egybehangzó állítást.
Ha személyi sérülés is történt vagy a felelősség kérdése vitatott, rendőri intézkedést kell kérni, ahogy Laci is tette, amikor - helyesen – hívta a szerveket.
A rendőrségi eljárás szabályait rögzítő 60/2010. (OT 34.) ORFK utasítás szerint a szabálysértés gyanúját felvető közlekedési balesetek esetén a helyszíni intézkedésről haladéktalanul jegyzőkönyvet kell készíteni. Egy ilyen közlekedési baleset pedig bizonyára felveti a KRESZ szabályainak megsértését (követési távolság be nem tartása) és szabálysértést valósít meg.
Az ORFK utasítás értelmében ez a jegyzőkönyv ki kell térjen „a baleset bekövetkezésével vagy annak mozzanataival kapcsolatosan levonható következtetésekre” is. Az elkészülő ügyiratok a jegyzőkönyv mellett a szabálysértési feljelentést is tartalmazzák, és „a további eljárás céljára a jegyzőkönyvről és mellékleteiről megfelelő számú hitelesített másolatot kell készíteni.”
Pont azért, hogy a balesettel kapcsolatos további ügyintézés során megfelelő számú másolat álljon rendelkezésre az érintett felek ügyintézéséhez és iratbetekintéséhez. Az utasítás azt is külön kiemeli, hogy „a helyszíni eljárás végrehajtásával egyidejűleg készült jegyzőkönyv az eredeti jegyzőkönyv.”
Általános tévhit, hogy a biztosítós ügyintézéshez meg kell várni a rendőrség/ügyészség által lefolytatott szabálysértési- vagy büntetőeljárás lezárulását és a jogerős döntés megszületését
Ez egyáltalán nem így van. A hatóság vizsgálódása sokszor túlzottan időigényes, és nem is kell megvárni ahhoz, hogy a biztosító fizessen.
Ilyen esetben elegendő a baleset jegyzőkönyvét kikérni a helyszínelést végző rendőri szervtől
az alapján az esetek többségében elbírálható a jogalap, a biztosítók meg tudják ítélni, hogy kit terhel a felelősség. Így hónapokkal gyorsítható az eljárás.
A biztosítóknak pedig nem csak lehetőségük, kötelességük is a jegyzőkönyv alapján történő kárkifizetés
Olvasónk ennek tudatában a helyszínelést végző rendőrséghez fordult a biztosítási ügyintézéshez szükséges adatok és jegyzőkönyv kikérése céljából. Meglepetésére azonban a rendőrség csupán a baleset részeseire vonatkozó alapvető adatokat adta ki, a helyszínen készített jegyzőkönyv másolatát nem. Válasziratukban külön kiemelték, miszerint:
„Tájékoztatom továbbá, hogy a fenti jogszabályhely egyéb adat, ill. irat – úgymint fényképfelvételek, jegyzőkönyv, stb. – megküldését nem teszi lehetővé.”
Ez a jogértelmezés azonban tárgyi tévedésen alapul
A ráfutásos balesetek szabálysértést valósítanak meg, a szabálysértési törvény vonatkozó rendelkezései értelmében pedig a sértettet a teljes eljárás alatt megilleti az iratbetekintési jog.
Szabálysértési törvény - iratbetekintés:
54. § (2) bekezdés: A sértett az eljárás bármely szakaszában észrevételt, indítványt tehet, kérdést tehet fel, jogairól és kötelességeiről a szabálysértési hatóságtól, az ügyésztől és a bíróságtól felvilágosítást kérhet, megtekintheti az őt érintő iratokat, azokról másolatot kérhet, illetve készíthet.
A rendőrség által a válasziratban hivatkozott jogszabályi korlátozásokat tehát feloldja a szabálysértési törvény sértettre vonatkozó iratbetekintési joga, így
a rendőrség a helyszínen késztett jegyzőkönyv másolati példányának kiadását sem tagadhatja meg a sértett részére
A problémával még az ombudsmani hivatal is foglalkozott korábban az OBH 1502/2006. számú ügyben.
Ombudsmani ajánlás - OBH 1502/2006.
„A rendőrség alkotmányos feladata az állam, és a társadalom különböző szerveinek működését veszélyeztető és sértő cselekmények megakadályozása, az állampolgárok személy- és vagyonbiztonsága, valamint alapvető jogainak védelme.
A vizsgált ügyben az érintett rendőrhatóság a jogállamiságot, illetve a tisztességes eljáráshoz való jogot sértő alkotmányos visszásságot okozott azzal, hogy a rendőrségről szóló törvényben meghatározottak ellenére nem nyújtott segítséget a sértett (károsult) jogos érdekeinek érvényesítéséhez, bár erre a rendelkezésre álló adatok alapján lehetősége lett volna.
Ajánlom a budapesti rendőrfőkapitánynak, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy alárendelt szervei, ezen belül a közlekedési ügyekben eljáró első fokú szabálysértési hatóságok egységesen, és az ügyfelek jogos érdekei szem előtt tartásával alkalmazzák a hatályos jogszabályokat, továbbá a jogban járatlan személyek részére is adjanak érthető tájékoztatást jogaik érvényesíthetőségéről.
Ajánlom az országos rendőrfőkapitánynak, hogy a Magyar Biztosítók Szövetségével együttműködve alakítsák ki a felek, illetve a biztosítók olyan együttműködési és tájékoztatási módját, amely lehetővé teszi a közlekedési balesetek károsultjai kártalanításának gyorsítását és egyszerűsítését.”
Összefoglalva tehát: a baleset vétlen károsultjai (mint a szabálysértés sértettjei) jogosultak a rendőrségi jegyzőkönyv tartalmának megismerésére, kikérésére és felhasználására. A rendőrség a jegyzőkönyv kiadását nem tagadhatja meg és a biztosítási ügyintézéshez elegendő a jegyzőkönyv tartalma, nem szükséges bevárni a hatóság jogerős döntését.
fontos megjegyezni: Alaptalan tévhit, hogy a biztosító csak akkor köteles fizetni, ha a rendőrség befejezte az ügyet
A biztosító nincs kötve a rendőrségi eljáráshoz, akár szabálysértésről, akár büntetőeljárásról van szó. Eklatáns bizonyítéka ennek, hogy sok esetben a biztosító a rendőrségi vagy bírósági döntéstől eltérően határozza meg a kártérítési felelősséget, megosztja vagy megfordítja az ügy felelősségi pozícióit.
Azt azonban tudni kell, hogy az érintetteknek maguknak kell utánajárni az ügynek és az igazolásokat vagy az ügy lezárásáról szóló határozatokat nekik kell kikérni a rendőrhatóságtól.
