Olvasói kérdés: rádőlt a fa, elverte a jég, de ki fizeti a viharkárt?
Olvasónk 4 éves autóját megtisztelte egy fa a hétévégi viharban. Az anyagi kár jelentős, személyi sérülés nem történt. Mivel olvasónk tájékozott, nem csak a javítást rendeztetné a biztosítóval, az értékcsökkenésre is igényt tart – teljesen jogosan.
Klímaváltozás, klímakatasztrófa, klímaszorongás. Mindenki tisztában van ezen fogalmakkal pláne, amikor a saját bőrünkön érzékeljük: itt bizony tényleg klímaváltozás zajlik.
Az egyre sűrűsödő, vad esőzések még egy lapáttal rátesznek az amúgy sem gondtalan autótartásra. Borult nyári napokon már nem azért nézik az autósok az időjárási jelentéseket, hogy kell-e másnap mosatni, hanem azért, hogy kell-e aznap fedett beállót keresni az autónak jégeső ellen.
Olvasói levél
Tisztelt Totalcar!
Érdeklődni szeretnék, hogy Önök szerint, ha a hétvégi vihar során, faág (nem kicsi) dőlt az autónkra, akkor jogosan követelhetjük az önkormányzattól az autó törött állapota miatt értékcsökkenés megtérítését? 4 éves autó, első tulajok vagyunk. Szerettük volna eladni/beszámíttatni egy újba.
Egyelőre pozitívan áll hozzá az önkormányzat.
Azt gondoltuk, hogy megcsináltjuk a Casco terhére, de az önrészt és az autó értékcsökkenését szeretnék, ha az önkormányzat megtérítené. Bár felmerült az is, hogy teljes egészében az önkormányzat biztosítóján behajtani. Nem tudom mennyire járható út ez. Tudnának segíteni, hogy mit javasolnak ilyen helyzetben?
Köszönöm szépen, ha válaszolnak!
Az elmúlt hetek időjárási viszontagságai okán ismét aktuális a kérdés: ki téríti meg (ha egyáltalán) a járműveinkben esett viharkárokat, mi ilyenkor a teendő?
Általánosságban kijelenthető:
ha van casco biztosítás a járművön, akkor könnyűszerrel orvosolható a baj
A casco konstrukciós sajátossága, hogy gyors és egyszerű ügyintézést tesz lehetővé, vagyis akár pár hét leforgása alatt visszakaphatja a kijavított autót a szerencsétlenül járt tulaj, és az önrész sem tetemes (általában 10% körüli). Ráadásul a casco szerződés biztosítója a költségeket már közvetlenül az egyébként helytállni köteles önkormányzat/társasház biztosítója irányában tudja érvényesíteni. Így a casco bónusz is megmarad és az önrész is visszakövetelhető.
a további ügyintézésből az autós akár ki is maradhat
Kényelmes megoldás ez, nem véletlen a casco biztosítások töretlen népszerűsége. De mi van, ha nincs casco az autón? Na, az már egy keményebb dió, de közel sem lehetetlen vállalkozás. Mi a teendő?
A lakás- és épületbiztosítás nem lesz jó irány
Főszabályként a szabad ég alatt tárolt vagyontárgyakban (így az autókban is) keletkezett viharkárokra (jégeső, szél által hordott törmelék) nem terjed ki az épületek/lakások felelősségbiztosítása.
Azt a konstrukciót az épületekről lehulló (pl.: építési- és karbantartási szabályok negligálása miatt) vagy az épületekből kihajított tárgyak által okozott károk térítésére találta ki a jogalkotó, nem a természeti csapások által okozottakra. Magyarul, ha a ház udvarán álló autót elveri a jég vagy összetöri a lehulló törmelék, akkor a casco biztosítás terhére rendezhető a kár. Már ha van olyan biztosítás a járművön, ugye.
Viszont, ha amiatt hullik le egy tárgy az épületről, mert nem volt megfelelően rögzítve és a lágy esti szellő is le tudta fújni a helyéről, akkor az épület felelősség-biztosításának terhére is érvényesíthető a kárigény.
Más a helyzet azonban akkor, amikor a közútkezelő/önkormányzat vagy társasház kezelésében álló tereptárgyak, például kidőlő fák vagy lehulló faágak rongálják meg az autót. Ilyen esetben már képbe jöhet az illetékes kezelő felelősség-biztosítása és alappal bízhatunk abban, hogy a kár megtérítésre kerül.
Arról, hogy adott közútnak ki az illetékes kezelője, korábbi cikkünkből tájékozódhattok.
Meddig terjed a közútkezelő/önkormányzat felelőssége
Ökölszabály, hogy az útpadkától 2 méteres sávon belül elhelyezkedő fák a közút kezelőjének felelősségi körébe tartoznak. A 2 méteren túliak már nem. Vagyis az út menti fáknak mindig van gazdájuk, akik konkrét feladattal bírnak a fák megóvásában és a közlekedés-biztonság fenntartásában.
Azonban a kárigény bejelentésekor arra is tekintettel kell lenni, hogy miért dőlt ki az adott károkozó fa
Jogilag ugyanis nagyon nem mindegy. Az egyik forgatókönyv szerint a fa beteg volt, és ha egészséges lett volna, nem dől ki/hullajt ágakat. A másik szerint a fa semmiképpen nem tudott ellenállni az erős viharnak, vagyis az eset vis maior.
Mi az a vis maior és mikor lehet rá hivatkozni?
A vis maior (néha “vis major”-ként is használják) kifejezés sokaknak lehet ismerős, és több kontextusban is lehet róla hallani. Maga a fogalom az ellenőrzési körön kívül eső tényállások egyik esete. Latinul szó szerinti fordításban “nagyobb erőt” jelent, a köztudatban pedig a következőképpen szokták használni, értelmezni: előre nem látott kényszerítő körülmény, elháríthatatlan akadály, ami meggátol valamely kötelezettség elvégzésében. Jelen téma szempontjából ún. "elemi kárként" foglalkozunk vele, a természeti csapások általában ilyen vis maior-nak minősülnek.
Nyilván, amikor egy fa derékban törik el, és nem gyökerestül dől ki, gyanítható, hogy nem volt egészséges.
Ezt a kérdést utólag csak akkor lehet eldönteni, ha megfelelő mennyiségű és minőségű fotó áll rendelkezésre, és az sem árt, ha az inkriminált fából is vehető minta.
Ha tudja igazolni a pórul járt autós, hogy a fa beteg volt és a gyenge ellenálló képessége miatt okozta a kárt (mert nem vágták ki időben), akkor könnyű dolga lesz. Ha nem tudja bizonyítani, akkor a klasszikus „mindannyian Isten kezében vagyunk” lózunggal tud csak vigasztalódni.
Biztosítás-jogi szempontból tehát vizsgálandó, hogy elemi kár (vis maior) volt-e a kárhoz vezető esemény vagy sem
Amennyiben nem egy nagy vihar erőteljes széllökése gyötörte meg a fát, hanem az annyira korhadt, elhanyagolt volt, hogy egy kisebb szél is ki tudta törni (vagy ágait szegni) akkor nem minősül elemi kárnak, vagyis a káreseményért a fenntartó felel.
Ha például egy társasház területén volt a károkozó fa, akkor a társasház felé élhet a károsult megtérítési igénnyel, de a társasház ezt megtagadhatja. Ez esetben bírósághoz lehet fordulni, és ott kell bizonyítani, hogy nem elemi kár történt, hanem az épülettulajdonos gondatlansága okozta a kárt. Ugyan ez a felállás az önkormányzatok/közútkezelők felelősségi körébe tartozó fák esetén.
Egységes a bírósági joggyakorlat a tekintetben is, miszerint
laikusként a parkolás megkezdésekor a sofőr nem köteles vizsgálni a közelben lévő fák, épületek és műtárgyak állapotát.
A jármű biztonságba helyezése sem jelent olyan jogi kötelezettséget, hogy kizárólag garázsban, vagy fedett beállóban tárolható az utcai/köztéri parkolás helyett. Ez az urbanizált világban irreális elvárás lenne az autósokkal szemben. Így pedig a felelős arra sem hivatkozhat, hogy a kár azért következett be, mert az autós rossz helyre vagy nem kellő körültekintéssel parkolta le a járművet a vihart megelőzően.
Külön szükséges kitérni arra a kérdésre, hogy mire tejed ki ilyen esetekben a kártérítés
Ahogyan korábban is rögzítettük, a magyar kártérítési jog a „teljes kártérítés elvén” nyugszik, amelybe bele tartozik a járműben a károkozás folyományaként beálló értékcsökkenés is.
A konkrét esetben (négy éves, első tulajos autó) különösen releváns ez a kérdés, semmi esetre sem szabad megfeledkezni róla!
Az értékcsökkenés érvényesítését nagyban előmozdítja, ha egy ezzel foglalkozó, szakértő vállalkozás segítségét veszi igénybe a károsult, ahol konkrét – a további ügyintézéshez elengedhetetlen – szakvéleményt is igényelhet.
Azt azonban mindenképpen szem előtt kell tartani, hogy
casco-val rendezett káreseménynél nem kérhető az értékcsökkenés megtérítése
Ellentétben a kgfb-re rendezett károkkal a casco alapján csak a helyreállítás költségeit téríti meg a biztosító, az értékcsökkenés összegére a fedezet nem vonatkozik. Vagyis – ha casco terhére rendezi a károsult a javítást – az értékcsökkenés érvényesítése céljából újabb kört kell majd futnia a felelős önkormányzat/közútkezelő/társasház vonatkozásában, ami könnyen jelenthet egy több éves bírósági hercehurcát is.
