Olvasónk egy esős napon rekuperálgatott Priusával a főváros utcáin, messze a sebességhatár alatt. Egy váratlan megállásra azonban nem tudott időben reagálni, baleset lett a vége. Elismeri, hogy hibázott, de az aszfalt állapotát is felelősnek érzi. Igaza van, vagy téved?
Sándor minden közlekedési szabályt betartva közlekedett egy záporokkal tarkított hétvégén a budapesti utcákon. A biztonságos követési távolságot betartotta, a megengedett legnagyobb sebességet nem lépte túl, így nem is volt felkészülve arra a balesetre, aminek végül részese lett.
Olvasói levél
Egy barátom javaslatára írom le a hétvégén történt esetemet, mely nem nagy ügy, de akár gazdasági totálkár is lehet az eredménye (szerk.: azóta már az).
2023.08.19.-én Budapest IX. kerületében a Köztelek utcában haladva az utca végén a 15-20 méterrel előttem haladó kék Volkswagen kisbusz a zöld jelzés ellenére hirtelen megállt. Miután bőven a sebességkorlát alatt haladtunk mindketten és megfelelő távolság is volt közöttünk fel sem merült bennem, hogy problémás lehetne a megállás, azonban az útburkolat nyomvályúiban összegyűlt és ott megállt vízen a hibátlan állapotú , két éves négyévszakos Michelin gumikkal szerelt autóm érzékelhető lassulás nélkül mozgott tovább fékezésem ellenére. Vélhetően felúszott a vízen.
A kisbusszal történő ütközést csak úgy tudtam elkerülni, hogy fékezés ellenére a továbbra is haladó autómat a járdára kormányoztam, és ott az egyik parkolásgátló oszlopot kiütöttem.
Miután a sebesség nem volt nagy ezért a balesetben a kocsin belül érezhető erőhatás sem volt erős, a légzsák sem nyílt ki, de az oszlop kidőlésével együtt az autó jobb oldali lámpája és annak környezete is sérült a képeken látható módon.
A kérdés, hogy felmerülhet-e a közút fenntartójának felelőssége a nyomvályúkkal kapcsolatban?
Üdvözlettel: Sándor
Kedves Sándor!
Annak ellenére, hogy abszolút értelemben véve nem szegett KRESZ szabályt és minden az általában elvárható módon zajlott két dolgot ki kell emelnem, ami ebben az esetben az ön egyéni felelőssége felé mutat.
Egyrészt a KRESZ vonatkozó rendelkezései nem csak abszolút előírásokat és tilalmakat tartalmaznak, hanem relatívakat is. Ezek közül a legismertebb az ún. relatív gyorshajtás, de az itt most nem releváns. A másik viszont igen:
KRESZ - Haladás az úton
25. § (1) Járművel a forgalmi, az időjárási és látási viszonyoknak, továbbá az útviszonyoknak (az út vonalvezetésének, az útburkolat minőségének és állapotának) megfelelően kell közlekedni; figyelemmel kell lenni a jármű sajátosságaira, az utasokra és a rakományra.
EZ a közútkezelő felelősségét kizáró egyik tényező
Az esős időjárás nyomvályús útszakaszon olyan közlekedési körülményeket teremthet, amelyek esetén nem elegendő a sebességkorlát és a követési távolság megszokott módon való betartása. Ilyen esetben fokozott figyelmet kell fordítani mindkettőre, amely akár az irreálisan nagy követési távolság tartását és irreálisan alacsony sebesség megválasztását is jelentheti.
Ráadásul az érintett szakaszon - a képek tanúsága és az ön által leírtak szerint - az útburkolat minősége sem optimális. Nemcsak nyomvályúkkal tarkított, de még a csúszósságáról hírhedt fehér aszfaltból is áll.
Az időjárási és útburkolati viszonyokat minden esetben figyelembe kell venni a közlekedés során
Emiatt szinte valószínűtlen, hogy a közútkezelő biztosítója vállalná ezért a kárért a felelősséget.
jármű sajátosságait is figyelembe kell venni
Ez elsőre nehezen adja magát, hiszen nem mindig a logikára épül, de az ön esetében jól körülírható. A balesetező jármű abroncsainak sajátosságai (gyártmánya, típusa, jellege, életkora, profilmélysége stb.) mind olyan figyelembe veendő tényezők, amelyeket esős időben hatványozottan bele kell kalkulálni az egyenletbe.
Azt is figyelembe kell venni továbbá, hogy a négy évszakos abroncsok sem kifejezetten "esőgumik", így azoktól ilyen körülmények között nem várható el a 110 %-os teljesítmény.
A balesettel összefüggésben leírtak alapján úgy vélem, hogy a konkrét esetben inkább a csúszós felülethez társított négy évszakos abroncs kombináció okozhatta a fékhatás pillanatnyi hiányát és nem az ún. "aquaplaning", vagyis az abroncsok vízenfutása. Ilyen alacsony sebességénél az nem igazán jöhet létre.
Ez természetesen csak elméleti fejtegetés a leírás alapján, a pontos műszaki okok meghatározása már igazságügyi szakértői felkészültséget igényelne.
Ettől függetlenül, ha utóbbi tényező (jármű sajátosságai) a valóságban nem is játszott közre a baleset bekövetkezésében, előbbi (időjárási és útviszonyok, útburkolat minősége és állapota) biztosan kizárja a közútkezelő felelősségét.
A baleset körülményeit számításba véve sajnos rossz hírrel tudok csak szolgálni, ez a baleseti kár maximum Casco terhére fog megtérülni.
