Rövid távon magasban maradnak az üzemanyagárak, részben a "szaúdi módi" miatt. Hosszabb távon azonban más lehet a képlet.
Szerdától a benzin ára 6 forinttal csökken, a gázolajé nem változik a holtankoljak.hu előrejelzése szerint. Ennek ellenére magasan vannak az üzemanyagárak, a 95-ösért szerdától literenként 652 forintot, a gázolajért pedig 682 forintot kell fizetni. Szemben például a három hónappal korábbi szintekhez képest, június közepén előbbiért 579, utóbbié 563 forintot kellett adni.
A következő időszakban árcsökkenésre nem lehet számítani, erről beszélt Bujdos Eszter a Holtankoljak.hu ügyvezetője a Sonline.hu-nak.
Nehéz megjósolni, hogy mikor, de az előrejelzések szerint hamarosan a 700 forintot is elérheti a gázolaj ára. A folyamatos drágulásnak több oka is van. Egyrészt a kitermelési korlátozást meghosszabbították az év végéig az oroszok és az arabok. A szűkülő kínálat és a növekvő kereslet azt eredményezte, hogy az olaj hordónkénti ára 90 dollár fölé emelkedett. A másik probléma, hogy Európában átmenetei gázolajhiány alakult ki, mert több finomítóban is egyszerre végezték el az ötévente szükséges karbantartási munkákat
– mondta, majd hozzátette, hogy a mezőgazdasági munkák miatt itthon is nőtt a kereslet a gázolaj iránt, ellátási probléma azonban nincsen.
Nehezíti a helyzetet, hogy Oroszország a saját piacának stabilizálása miatt – négy volt szovjet állam kivételével – minden országba ideiglenes exporttilalmat vezetett be a benzinre és a gázolajra. Pletser Tamás, az Erste Bank olaj-gázipari elemzője az Indexnek azt mondta, az biztos, hogy a globális dízelpiac tovább szűkül, ugyanakkor Oroszország idén júniusban napi 1,3 millió hordó dízelt exportált, míg a teljes finomított termékexport meghaladta a 2 milliót. Szerinte a termékexport-tilalom naponta 250 millió dollár bevételkiesést jelent Oroszországnak. Úgy véli, nagy bajban lehet az orosz finomítói szektor, hiszen ilyen döntést kellett hozniuk a hazai piac kiegyensúlyozására.
Vagy megint azt gondolja Vlagyimir Putyin, ahogyan tavaly Európát gázzal, idén a nyugati világot esetleg a dízelhiánnyal tudja jobb belátásra bírni. Az előbbi sem ment, az utóbbi sem fog működni - mondta az energetikai szakértő, aki szerint a mostani orosz lépés maximum addig tartható, amíg az orosz tárolók teljesen meg nem telnek.
Az elmúlt hetekben látott üzemanyag-drágulás miatt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter belengette az ársapka újbóli bevezetését, de konkrétumokat egyelőre nem mondott. A magyar benzinkutakon 2021 novemberében vezették be a hatósági árazást: a kutakon akkor maximum 480 forintot kérhettek egy liter benzinért, és ugyanennyit egy liter gázolajért. A 480 forintos ársapka bevezetését megelőzően az üzemanyagok ára a hivatalos KSH-statisztika szerint az egy évvel korábbihoz képest 31 százalékkal nőtt, 2021 októberében így a benzin átlagára 487, a gázolaj pedig 499 forint volt. Az ársapkás szabályokon később szigorítottak, részben azért, mert rengeteg külföldi tankolt a magyarországi alacsony áron. Ennek eredményeként csak a magánszemélyek tankolhattak olcsóbban. Végül az árstopot 2022 decemberében megszüntették, a kivezetése után 2023 januárjától a benzin ára 642, a gázolajé 708 forintra ugrott a korábbi 480 forintos szintről. A drágulás miatt jelentősen visszaesett az üzemanyag-forgalom volumene, miközben az összegszerű forgalom nőtt.
Azt egyelőre nem tudni, hogy az év végéig hogyan alakul az üzemanyagok ára, de az biztos, hogy januárban újabb drágulás jön a jövedékiadó-emelés miatt, a jelenlegi kilátások szerint több mint 40 forintos drágulással lehet számolni. A mostani átlagos üzemanyagárakat nézve ez 700 forint körüli benzin- és 720 forintos gázolajárat feltételez.
Mi várható hosszabb távon?
Rövid távon tehát drága üzemanyagokkal lehet számolni, hosszabb távon azonban már más lehet képlet. Az olajtermelőknek figyelembe kell venniük a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) korábban tett jóslatát, miszerint kopogtat a világ olajfelhasználásnak csúcsa, amit visszaesés követ, másrészt úgy tűnik, vége Kína kimeríthetetlen olajéhségének. „Nem arról van szó, hogy fel akarjuk tornászni az árakat, hanem arról, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján meg kell hozni a helyes döntéseket” – idézte az Oilprice.com szakportál Abdulaziz bin Salmant, Szaúd-Arábia energiaügyi miniszterét. A politikus országa és Oroszország megállapodását kommentálta, amelynek értelmében visszafogják a világ két legnagyobb olajkitermelő országának olajtermelését.
A szakértők úgy gondolták, hogy szimpla áremelésről van szó. A szaúdi költségvetés kiadásainak fedezéséhez ugyanis arra van szükség, hogy a Brent hordónként 70 dollárnál többe kerüljön, mert az ország vezetője drága állami beruházásokkal akarja biztosítani királysága jövőjét az olajkorszak lezárulta utáni időkre.
Bin Salman azonban a kereslet bizonytalanságáról beszél, kétségtelenül vannak homályos részletek. Nem tudni, hogy az európai gazdaság milyen növekedést produkál. Ahogy azt sem, hogy a világ legnagyobb jegybankjai meddig folytatják a kamatemeléseket (monetáris szigorításokat) az infláció elleni harcukban. Az sem világos, hogyan reagál az Egyesült Államok gazdasága a körülötte zajló világgazdasági folyamatokra.
Ennek alapján az olajminiszter ahhoz a régi igazsághoz ragaszkodik, miszerint „Hiszem, ha látom!” Majd akkor növelik az olajkitermelést, ha látni fogják az erősödő keresletet.
Propagandaintézetté vált az IEA?
Ez a hozzáállás összhangban van azzal, hogy a világ olajkitermelő országai nem hagyhatják figyelmen kívül az IEA számukra kedvezőtlen jóslatát. E szerint a világgazdaság olajkereslete 2030 előtt eléri a csúcsát, majd lejtőre kerül. Nem érdemes új olaj- és gázmezők feltárásába kezdeni 2021 után. Salman tett egy pikírt megjegyzést erre a jóslatra. E szerint a zöldenergia látványos fejlődése és az elektromos járművek gyors terjedése megváltoztatta az IEA-t. Korábban előrejelzésekkel, becslésekkel foglalkozott, ám hirtelen politikai agitátorrá vált.
Erre a véleményre alapot adhatott, hogy bár az Egyesült Államok és Európa igyekszik zöldíteni gazdaságát, ám nem sietik el az átállást. Emellett a szakértők egy része úgy látja, hogy a kínai kereslet jelenlegi gyengesége nem jelenti azt, hogy vége lenne az ázsiai óriás olajéhségének.
Eljött az olajkorszak utolsó felvonása?
Mértékadó elemzők azonban azon a véleményen vannak, hogy vége annak a két évtizednek, amelyben Kína fogyasztása adta meg a világ olajkeresletének alapját – derült ki a CNBC körképéből.
Fereidum Fesharaki, a Facts Global Energy tanácsadó cég elnöke például úgy véli, hogy Kína olajkereslete a következő három-öt évben tetőzik. Ezt részben az alternatív energia felhasználásának gyors terjedésére alapozza, részben a villanyautók népszerűségére. Az utóbbi ugyanis áttereli a közlekedés energiafogyasztását az áram felé, amit az ázsiai országban főként szénégetésből állítanak elő.
Az IEA előrejelzése, illetve a kínai folyamatokkal kapcsolatos várakozások ha tetszik ez az olajtermelőknek, ha nem, önmagukat beteljesítő jóslattá válhatnak. A befektetők ugyanis az ilyen prognózisok alapján döntik el, hogy az alternatív energiába vagy az olaj- és gáziparba vigyék-e a pénzüket. Nyilván azt választják, amelyben a jövőt látják.
Ennek tükrében nem meglepő, hogy a szaúdi kormány biztos, ami biztos alapon igyekszik kipasszírozni az olajból az utolsó olajdollárt is, amíg van rá lehetősége. Más helyzetben van Oroszország, amelynek vezetése belekormányozta az országot az Ukrajna ellen indított agresszió mocsarába. Ez az ingovány minden pénzt elnyel, így az oroszok nem a hosszú távú beruházások finanszírozása érdekében érdekeltek az olaj drágulásában, hanem a háború rövid távú kiadásai miatt.
A helyzet romlásának jele az üzemanyagok kivitelének átmeneti tilalma hat volt szovjet tagköztársaság kivételével. Az olaj ára az ezt megelőző három hétben is 10 százalékkal drágult, amit a döntés után további áremelkedés követett. A Bernt hordónként 94 dollár fölé drágult, a WTI megkapaszkodott 90 dollár felett. Az orosz exporttilalom új bizonytalanságot hozott az amúgy is feszes olajpiacra – írták az RBC bank elemzői. Cserébe Oroszországban a benzin nagykereskedelmi ára tíz, a gázolajé 7,5 százalékkal csökkent a szentpétervári árutőzsdén.
Ami a világpiacot illeti, az olaj drágulása ellen hat, hogy a gazdaság jövőbeni teljesítményére utaló beszerzőimenedzser-indexek (PMI) jelzései szerint az eurózóna gazdasága a harmadik negyedévben vélhetően zsugorodni fog. A brit PMI-k a szigetország gazdaságának folytatódó visszaesését jelzik. Az amerikai Fed ugyan szünetet tartott kamatemelésében legutóbbi ülésén, de monetáris tanácsának héja hangulatú kommentje a szigorítás folytatását ígéri.
A szaúdi módi a magyar kutakon is ott lehet
Összességében a mostani magas árakban az olajtermelő országok - köztük Oroszország - lépéseinek olajárfolyamra gyakorolt hatása, a dollár és az euró árfolyamának, valamint az adómérték változása mellett az árakban a már említett "szaúdi módi" is szerepet játszhat. Vagyis azt, hogy a bizonytalan környezet miatt a kereskedők, köztük a magyarországi kutak igyekeznek a lehető legmagasabb felárat alkalmazni.
