Így használd a fedélzeti kamerát, ha meghúzzák a kocsidat
Fedélzeti kamera nélkül autózni felér egy szerencsejátékkal. Miért nincs már minden autóban kötelező jelleggel? A felvételt fel lehet egyáltalán használni bizonyítékként?
Józan ésszel felfoghatatlan, hogy egy baleset okozója miért hagyja ott a helyszínt az adatai hátrahagyása nélkül. Stressz, adrenalin, sunnyogás? Bármelyik közrejátszhat, azonban a valóság gyakran sokkal prózaibb.
Korábban már kiveséztük, hogy mi vár az A00 besorolású károkozókra egy baleset után. Könnyen megeshet, hogy a 100 ezer forintos éves díj millió fölé ugrik egy szempillantás alatt, ami - emberileg egyáltalán nem elfogadhatóan - könnyen arra ösztönözheti a sofőröket, hogy lelépjenek a tett helyszínéről.
De akkor hogyan védekezhetünk ellene?
Kollégánk is saját kárán tanulta meg nemrég, hogy ilyen esetben egyetlen védelem elérhető csak: a parkolást is felügyelő dashcam, vagyis a fedélzeti kamera.
Lehet persze próbálkozni tanúkkal, köztéri kamerák felvételeivel, de azok mind olyanok, mint a kutya vacsorája: vagy lesz, vagy nem, de leginkább nem. A rendőrséghez is hiába szaladunk, hiszen rendszám, elkövető és bizonyíték hiányában maximum az eljárást tudják megszüntetni. Sőt, hiába találunk a közelben parkolva egy ugyanolyan színű, lökhárítóján sérült autót, ami meghúzhatta a miénket, bizonyítani már nem tudjuk. A nyomozás még azelőtt lezárul, hogy elkezdődött volna, pech.
Mit tesz hozzá a jog?
A jog egyik ismert hiányossága, hogy csupán elméleti, jövőbeli és virtuális védelmet ad. Csak azt mondja meg, hogy mi lenne ideális és mi járhat az attól való eltérés esetére. Az emberi jellem hiányosságai ellen azonban nem véd és őrt sem állít a parkoló autó mellé.
Az ismeretlen károkozó meg szimplán lelép a tett helyszínéről, akár a Bonus-Malus besorolás féltése, akár más okok (drog, pia, eltiltás, jogsi hiány) miatt. A valóságot az autósok sem hagyhatják figyelmen kívül, így a KGFB-Casco kombó mellé kell egy valódi, bizonyítékot is szolgáltató védelem.
Ez pedig nem más, mint a fedélzeti kamera. Lehetőleg előre-hátra, parkolási funkcióval kiegészítve.
Nyilván, ez is pénzbe kerül, de a közlekedés veszélyes - és költséges - üzem és az autósok csak abból válogathatnak, hogy elő- vagy utófinanszírozással oldják majd meg az ilyen eseteket.
- Előfinanszírozásnál beruházhatnak egy profi kamera szettbe és többé nem kell aggódniuk a parkolóban hátrahagyott járművük testi épsége miatt.
- Utófinanszírozásnál meg rohangálhatnak a hatóságokhoz feljelentést tenni ismeretlen tettes ellen és fedezhetik a kárukat saját zsebből.
Utóbbi nem olcsó, egy elem fényezése ma már lassan többe kerül, mint egy parkolás közben is működő fedélzeti kamera.
NA DE MIT SZÓL AZ ILYEN FELVÉTELEKHEZ / BIZONYÍTÉKOKHOZ a GDPR és az igazságszolgáltatás?
Adatvédelmi szabályozás
A GDPR szabályok szerint fedélzeti kamerával közterületet és az ott tartózkodó személyeket megfigyelni és rögzíteni csak abban az esetben szabad, ha a jármű megfelelően fel van matricázva figyelmeztető üzenetekkel és minden egyes személy hozzájárulását adja a felvétel készítéséhez, akár ráutaló magatartással.
Enélkül a kamerafelvételek jogsértőnek minősülnek és hatósági bizonyítás során sem használhatóak fel.
Ez azonban teljesen életszerűtlen és abszurd lenne, különös tekintettel a fedélzeti kamerák alkalmazásának lényegére. Éppen emiatt nem is kerülnek alkalmazásra a valóságban ezek a szabályok és magánszemélyek sem kapnak miatta büntetést.
Szerencsére a jogalkalmazás is ismeri a problémát. A Kúria korábban egyértelművé tette, hogy az ilyen felvételek felhasználhatók akár polgári, akár büntetőügyben is. Így ezeket a felvételeket a rendőrségnek át lehet adni, azt bizonyítékként fogják kezelni.
Jó tudni viszont, hogy a fedélzeti kamerás felvétel felhasználása személyiségi jogokat is sérthet, valamint visszatámadásra is lehetőséget adhat, mivel a fedélzeti kamerák felvételei adatvédelmi szabályokat szeghetnek, illetve személyiségi jogokat sérthetnek. Ezek miatt pedig bírságot, illetve sérelemdíjat kell fizetni bizonyos esetekben.
Az, hogy a sérelemdíjat, vagy bármilyen követelést megítélik-e a másik félnek, az eset körülményeitől függ.
Ha az egyetlen cél a bizonyítás volt a felvétellel, és nem visszaélés más jogaival, vagy nem hamis bizonyítékot gyártottunk, illetve nem ferdítettük el a tényeket, akkor kevés esélye lesz a reklamálónak a személyiségi jogai érvényesítésére.
A Kúria a tiltott módon készített kamerafelvételek ügyében úgy döntött, hogy nem sérülnek sem személyiségi-, sem adatvédelmi jogok, ha a felvételeket csak és kizárólag a tényállás hatóság előtti bizonyítására használják a készítői. Ezt azzal magyarázta, hogy a hatósági eljárásokban az igazság érvényesülésének biztosítása közérdek, és az ilyen felvételekkel végzett bizonyítás ezt a célt szolgálja.
Más esetekben a bíróságok azt is rögzítették, hogy amennyiben a valóság más módon nem bizonyítható, úgy az illegálisan készített kamera- és hangfelvételek is felhasználhatóak bizonyítékként.
Elméleti szinten előfordulhat, hogy valakit azért büntetnek meg, mert bizonyítékként használ fel egy fedélzeti kamerával rögzített felvételt, de a gyakorlatban legfeljebb egy figyelmeztetést kap a magyar adatvédelmi hatóságtól (NAIH), amelyben felhívják a figyelmét, hogy a közterület megfigyelése csak meghatározott körben engedélyezett. Tudomásom szerint bírságot magánszeméllyel szemben nem szabnak ki.
Tehát a fentiek alapján a fedélzeti kamerás kép- és hangfelvételeket fel lehet használni bizonyítás céljából,
de csak ésszel, a célnak megfelelően, és csak a legszükségesebb mértékben.
Figyelem, csak akkor írj, ha elfogadod, hogy a történeted feldolgozhatjuk.
