Apró betűs kiegészítéssel vezette félre olvasónkat a használt autó kereskedő – nem nyert
Annak ellenére, hogy a polgári- és fogyasztóvédelmi jog folyamatosan és dinamikusan változik a fogyasztók javára, a valóságban számos tévhit ragadt meg a használt autós kollektív tudatban.
Benedek egyből kettő gyalogsági aknára is rálépett használt autója vásárlásakor. Szerencséjére a nagyobb akna már rég hatástalanításra került, de valamiért mégis benne maradt a mindennapi gyakorlatban.
Tisztelt Totalcar!
A szavatossággal foglalkozó cikkel kapcsolatban szeretnék kérdezni. Kíváncsi lettem hogy engem vajon mennyire vertek át. Megnéztem a kereskedéssel kötött adásvételi szerződést alaposabban. Két dolog ami sajnos csak most tűnt fel.
Az egyik hogy 7.000.000.- forint helyett csak a banki utalás, azaz 5.600.000.- forint szerepel a vételárként. A fennmaradó részt kézpénzben kérte. Mostmár értem miért.
A másik a szavatossággal függ össze. Ezek nem adták elő a magánember számot, egyszerűen nagyon nagyon apró betűvel a szerződésben a következő szerepel: "Vevő tudomásul veszi hogy az eladó nem vállal szavatosságot a rejtett hibákért." Egyszóval azért amire törvény kötelezi. Ezzel sikerült kibújniuk a felelősség alól vagy nagyon nagy hibát követtem el azzal hogy nem bogarásztam ki az apró betűt is?
Vagy nem mehet szembe a törvényi kötelezettséggel a szerződés, így az tulajdonképpen e tekintetben érvénytelen?
Mellékletben elküdöm az ominózus részletet. Előre is köszönöm a választ.
Üdvözlettel: Barcsi Benedek
Kedves Benedek!
Önt nagyon át akarták verni, de szerencsére csak kisebb mértékben jártak sikerrel.
Klasszikus nepper trükk a vételár hiányos feltüntetése és a szavatosság kizárása is.
Előbbivel nem sok mindent tud kezdeni, mert a készpénzben átadott összegnek általában sehol sincs nyoma. Esetleg tanúkkal lehet igazolni a tényleges (utalás + készpénz) vételárat. Ezzel a kérdéssel korábban már részletesen foglalkoztam.
A második "trükk" hatalmas csapda lenne, de szerencsére régóta tiltják a jogszabályok.
A szavatosság kizárása
A joggyakorlat számtalanszor leszögezte már, hogy a jogszabályban kötelezővé tett kellékszavatosság szerződésben nem zárható ki, az ilyen korlátozó kikötés semmis. Magyarul hiába írta bele ezt a mondatot a kereskedő a szerződésbe, joghatása semmi. Mintha oda sem lenne írva. A kötelező 2 éves szavatosság a fogyasztót a kereskedő kitételétől függetlenül továbbra is megilleti.
Nem ritka, hogy a használt autó kereskedők az általuk alkalmazott blanketta szerződésekben általánosan próbálják kizárni az autó később felfedezett rejtett hibáiért való szavatossági felelősségüket. Abban az esetben, ha a gépjárművet fogyasztóként vásárolja valaki, a törvény tiltja a szavatosság kizárását. Fogyasztó az a magánszemély, aki magánhasználatra veszi az autót.
Ptk.
6:157. § [Hibás teljesítés] (2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el.
Különösen bosszantó és érthetetlen az ilyen - tisztességtelen - szerződési feltételek alkalmazása annak fényében, hogy éppen azért vásárolnak a fogyasztók kereskedésből használt autót, hogy védve legyenek legalább 1-2 évig a rejtett hibák miatti kalamajkáktól.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy ilyen tisztességtelen szerződési feltétellel vagy kereskedői magatartással való találkozás esetén lehetőség van a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz fordulni. A hatóság ugyanis eljárhat a kereskedő ellen abban az esetben, ha tudatosan téveszti meg a vásárlókat. Ennek minősülhet, ha valaki tudatosan tévedésben tartja a fogyasztót szavatossági jogaival kapcsolatosan.
Ha már itt járunk, vegyük számba a többi - évtizedes - tévhitet, amely a használt autók vásárlása vonatkozásában is tartja magát a fogyasztók körében.
- Tévhit 1: A vásárlástól számított három munkanapon belül visszavihetjük az autót a kereskedőhöz, aki köteles azt kicserélni, vagy visszafizetni az árát.
Még mindig az egyik legelterjedtebb tévhit, hogy a megvásárolt autó 3 munkanapon belül visszavihető a kereskedőhöz, ahol kicserélhető, illetve visszacserélhető. Valójában ma már nincs olyan jogszabály, amely ilyen kötelezettséget írna elő a kereskedőnek. Az erre vonatkozó, és a köztudatban nagyon sokáig fennmaradt kormányrendelet már 1997 óta nem él. Főszabály szerint a terméket kicserélni csak hibás termék esetén köteles a kereskedő. Természetesen a kereskedő saját maga dönthet úgy, hogy például a vásárlói elégedettség megőrzése miatt kicseréli a visszavitt autót, azonban erre nem köteles. A vételár visszafizetésére pedig akkor kerülhet sor, ha sem a termék kijavítása, kicserélése nem lehetséges, vagy ezeket a kereskedő nem vállalja, illetve nem tudja megfelelően teljesíteni.
- Tévhit 2: Akciós autókra nincsen szavatosság.
Ha a vásárló olyan hibás autót visz vissza, amit jelentős árleszállítással, akciósan vásárolt, előfordul, hogy az akcióra hivatkozva a kereskedő nem hajlandó a szavatossági igényt teljesíteni.
Ezzel szemben az akciós autókra is ugyanolyan szavatossági szabályok vonatkoznak, mint bármely másikra. Tehát az akciós autónak is rendeltetésének megfelelően, hibátlanul kell működnie. Amennyiben pedig az autó hibás, a Polgári Törvénykönyv alapján a vásárlót ugyanúgy megilleti a szavatosság, azaz kérheti a kijavítást, kicserélést, vagy árleszállítást, illetve elállhat a szerződéstől.
Szavatosság legfeljebb olyan esetben nem jöhet szóba, ha a leárazás oka olyan hiba, hiányosság volt, amellyel a vásárló tisztában volt, és amelyre a figyelmét a kereskedő a vásárlás előtt kifejezetten és bizonyíthatóan felhívta. Természetesen a terméknek ilyenkor is rendeltetésének megfelelően kell működni, tehát pl. esztétikai hibákról, sérülésről lehet szó ilyen esetben.
- Tévhit 3: Szavatosság esetén a hibát minden esetben a fogyasztónak kell bizonyítania.
Szintén gyakran hangoztatott tévhit, hogy – szemben a garanciával – szavatosság esetén mindig a vásárlónak kell bizonyítania, hogy a hiba a vásárláskor már megvolt.
Ezzel szemben használt autó kereskedésből való vásárlásakor az első 12 hónapon belül felismert hiba esetén a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a hiba oka a vásárlást követően keletkezett.
- Tévhit 4: A szavatosság a garancia szinonímája.
Nem, nem az, de ezzel már számtalanszor foglalkoztunk.
A jogszabályok egyik legfőbb célja, hogy a szubjektív-alternatív valóságérzékelések ne írhassák felül a tényeken alapuló objektív valóságot.
Izgalomra tehát semmi ok, egy ilyen - szavatosságot kizáró - szerződési feltétel a törvény erejénél fogva semmis. Mintha ott sem lenne.
Figyelem, csak akkor írj, ha elfogadod, hogy a történeted feldolgozhatjuk.
