Lényeges különbség van bátorság és vakmerőség között. Szakadó esőben padlógázon veretni nem bátorságra, inkább gondatlanságra vall. Te is tolod neki a vizes aszfalton?
Tegnap megérkezett az igazi őszi időjárás, jutott csapadék is bőven. A természet nyilván örömmel fogadta, az autósok már kevésbé. Torlódások, lelassult forgalom, megnövekedett menetidő és balesetek országszerte. Még jó, hogy az eső nem esik be az autóba.
Ilyenkor a közlekedési balesetek száma is megnő.
Vajon elkerülhetetlen velejárója ez a nedves útviszonyoknak, vagy a vezetéstechnikát kellene csak hozzáigazítani a valósághoz?
Mit mond a KRESZ?
A KRESZ gumiszabályokkal operál az időjárási változások tekintetében. Csupán annyit rögzít, hogy:
Járművel a forgalmi, az időjárási és látási viszonyoknak, továbbá az útviszonyoknak (az út vonalvezetésének, az útburkolat minőségének és állapotának) megfelelően kell közlekedni; figyelemmel kell lenni a jármű sajátosságaira, az utasokra és a rakományra.
Hogy mi minősül(t volna) megfelelőnek? Azt majd az igazságügyi szakértő megmondja a baleset után. Addig meg osszuk be a KRESZ gumicsontot, ahogy tudjuk!
Az egyetlen kivétel, ahol konkrétumokkal is szolgál a jogszabály, az a közlekedési táblák esetköre. Azon belül is a sebességkorlátozó táblák alá helyezett fehér alapon fekete kiegészítő táblák. Mindenki látott már ilyet az utakon, komolyan venni azonban kevesen szokták.
97/a. ábra 
97/b. ábra
"A jelzőtábla alatt elhelyezett hóesésre (97/a. ábra) vagy esőzésre (97/b. ábra) utaló kiegészítő jelzőtábla, a megjelölt időjárási körülmények esetében jelentkező fokozott baleseti veszélyre utal. A tábla alatt elhelyezett hóesésre vagy esőzésre utaló kiegészítő jelzőtábla azt jelzi, hogy a sebességkorlátozás csak a megjelölt időjárási körülmények vagy nedves útburkolat esetében érvényes.
Ismerős helyzet ez szinte mindenkinek. 100-as sebességkorlátozó tábla az autópályán eső és havazás esetére, de valahogy mégis mindenki pont ugyanúgy csapat 150-nel a belsőben, mintha verőfényes napsütésben zajlana az esemény.
A gumik majd megoldják. azért vannak, nem?
Tulajdonképpen igen, de azért a gumiknak is van egy határuk, ami felett (sebesség és vízréteg vastagsága) már azok sem tudnak érdemben mit kezdeni a helyzettel. Ehhez pedig elég lehet egy kisebb vízátfolyás is 130-as tempó felett. Ezen sajátosságokra vezethető vissza az a szabály is, hogy a gumiabroncsok minimális profilmélysége 1,6 mm.
Vízen futás (aquaplaning)
Nagy esőzések közben/után olyan mélységű vízréteg képződhet az útburkolaton, amelyet a gumi mintázata már nem képes elvezetni. Az autó „felúszik”, bármit is teszünk, a kormányzási és fékezési erők csak a vízrétegre hatnak, az útra nem, így elveszíthetjük a teljes kapcsolatot az úttal és a kontrollt is a jármű felett. Ez az úgynevezett aquaplaning, más néven „vízen futás” vagy „felfutás”.
Az utakon viszont nyomát sem láttam tegnap a lassabban haladó autóknak, pedig volt eső dögivel. Mindenki úgy húzott el mellettem a belsőben (egyesek meg az autópálya felhajtón...), mint ha én lennék az idióta, amiért 100-zal megyek a szakadó esőben ott, ahol a tábla erre külön felszólított. Azt értem, hogy az idő pénz és mindenki siet, na de a biztonság rovására is?
Itthon sajnos sokszor tapasztalhatjuk, hogy aki 100-as táblánál nem megy legalább 100 km/h-val esőben-hóban-fagyban is, az le lesz tolva az útról, és kész!
Nagyon nem jó hozzáállás ez, hiszen könnyedén relatív gyorshajtásra vetemedik miatta az egyszeri sofőr, mondván: a forgalom ritmusát fel kell venni! Annyi a bibi csak ezzel a hozzáállással, hogy
az aszfaltot és a gumit nem érdekli sem a forgalom ritmusa, sem a sofőrök krónikus időhiánya.
Őket csak a fizikai határok szokták érdemben foglalkoztatni.
Gyorshajtás: abszolút vagy relatív?
Relatív gyorshajtás: A relatív sebességtúllépés azt jelenti, hogy a járművezető az aktuális közlekedési viszonyoknak nem megfelelően választ sebességet. Tipikusan ilyen, ha esős vagy havas időben nem csökkenti a jármű sebességét.
Abszolút gyorshajtás: amikor a járművezető az útra megállapított, vagy a táblával meghatározott sebességnél gyorsabban halad. Tehát valójában túllépi a megengedett sebességet.
Azt is érdemes szem előtt tartani nedves útviszonyok közepette, hogy a féktávolság és a fékút fogalmai is új értelmet nyernek. Erről részletesebben itt olvashattok.
Szerencsére a problémakörnek van egy jól bevált ellenszere: a sebesség csökkentése.
Elsőre életszerűtlennek tűnik, de abban mindenki egyetért, hogy jobb késve érkezni, mint sosem.
Aki pedig a józan érvekre nem hallgat, az fontolja meg egy vezetésoktató javaslatait!
Békés Dóra vezetésoktató javaslatai esős időhöz
A fentieken túl van még néhány fontos szempont, amiket esős őszben (amit csak Petőfi szeret), meg persze a tavaszban (amit meg mindenki) is meg kell fontolni. Nemcsak a sebességet ildomos csökkenteni, hanem extrán kell figyelni (különösen autópályán) az erős mozdulatok kerülésére is, ezért érdemes kerülni a nagy/hirtelen fékezéseket.
Csúszós időben, amikor nem látjuk, mi lehet a pocsolya alatt, még kevésbé kellene hirtelen kormánymozdulatokkal operálni, bevágni mások elé, egyáltalán, mindent finomabban kéne csinálni.
Nem árt még vigyázni a frissen festett útburkolati jelekkel sem, mert hirtelen meglepetésként ezek nagyon csúszósak lehetnek, motorosként meg aztán különösen nagyot lehet zakózni rajtuk! Ráadásul ott vannak még a villamossínek is, amik sok helyen vezetnek együtt az autós forgalmi sávokkal, ilyenkor különösen fontos, hogy ne menjünk négy kerékkel a sínen, nagyon veszélyes és pluszban ijesztő is tud lenni a vizes fémen összevissza csúszkálás.
Minderre azért vannak kevesen tekintettel, mert nálunk más országokhoz képest viszonylag keveset esik az eső, és nincs rá bevett protokollunk, hogy ja, ma esik az eső, akkor ösztönösen vigyázok a követési távolsággal meg a sínekkel, ehelyett csak megkönnyebbülten ülünk be a jó kis száraz burokba, hurrá, nem kell büdös esőkabátban túródnunk a tömött hetes buszon, pedig ennél azért nem árt több mindenre figyelni.
Sok tanulóvezetőnek teljesen kimarad az esőben vezetés,
pedig néhányszor jó lenne megtapasztalni, mielőtt jogosítványt kap az ember. Amikor egy-egy kezdő mégiscsak beletrafál egy esős napba, akkor még nagy az ijedtség, de az ablaktörlőt is nagyon hamar meg lehet szokni, illetve a kényelmes meleget is, és azután a kezdeti intelmek a lehetséges vízen csúszásról és a hirtelen mozdulatokról sajnos elfelejtődnek, pedig nem ártana néha ismételni.
Végezetül pedig beszélnünk kell egy nagyon fontos dologról, ami nemcsak a biztonságot szolgálja, hanem az udvarias együttélést is.
Forgalmi vizsgán például komoly hibapontnak minősül a gyalogosok lefröcskölése, nagyon helyesen: az egyik legbunkóbb dolog, amit elkövethetünk, ha végigterítjük vízzel a buszmegálló teljes népét. Aki ilyesmire nem figyel, és nem bénázásból, hanem vállrántós nemérdekelből, az következő életében álljon egy angol buszmegállóban minden novemberben.
A gyalogosok mellett a biciklisekre is figyelni kell. Nem mindenki csak túrázgat meg jódolgában biciklizik és robogózik, és ha valakinek például ez a munkája, nagyon kellemetlen élmény egy figyelmetlen autós miatt mondjuk egész nap gatyáig vizesen kiszállítani. Vagy úgy érkezni a munkahelyre, hogy facsarni lehet az emberből a vizet.
Inkább örüljünk a magunk kis száraz burkának, vigyázzunk magunkra is, meg mindenki másra is, és ne mi legyünk azok, akik latyakos, sáros trutymóval terítjük be az ikerbabakocsit a járdán.
Tehát itt az esős-párás-ködös időjárás, legyetek óvatosabbak a csúszós-vizes utakon!
Coverfotó: Getty Images Hungary
