Bejelentette az eladást, büntetést küldött a NÚSZ, de a java még csak ezután jött
Sokak számára ismerős a jelenség: eladják az autót, bejelentik a változást a szerveknek, hátradőlnek aztán jön a meglepetés a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt-től. Olvasónk is így járt, az eljárás mögötti logikát ő sem érti. Vagyis a hiányát, azt nem érti.
Tisztelt Totalcar!
Az esetem talán segítséget jelenthet a hozzám hasonlóan csapdába esett autós társaimnak. A tényállás viszonylag egyszerű: az autómat eladtam, az adásvételit másnap bemutattam a kormányablakban.
Ők elfogadták, rendeztem a biztosítást is, gondoltam minden rendben. Kb. egy hónap múlva jött két felszólítás pótdíjfizetésre matrica nélküli úthasználat miatt, majd egy hét múlva még kettő. Itt még nyugodt voltam, az adásvételin rögzítettük a birtokba adás időpontját, óra perc pontosan, a szabálysértés pedig ez után történt. A felszólításnak megfelelve elküldtem a NÚSZ-nak az adásvételi fényképét és csendben vártam.
Az ügyintézés határideje 30 nap, ezt közel kitöltve jött a válasz : az adásvételi fényképét nem fogadják el, mert azon a vevő adatai - szerintük - nem jól olvashatóak, küldjek jobb képet. Itt kezdődtek a bonyodalmak, mert ugye a NÚSZ tájékoztatója szerint 60 napon belül fizetnem kell, különben a bírság négyszereződik, a levelezésünk pedig nem tolja ki a határidőt.
Utánaolvastam a dolognak. A NÚSZ tájékoztatója egyértelműen leírja , hogy ők személyes adatot - tulajdonos/vevő neve stb. - csak és kizárólag a közhiteles járműnyilvántartásból jogosultak megszerezni. Mivel nem jogosultak az adásvételi ezen adatainak felhasználására, az eljárás folytatását sem tagadhatják ezek hiányára hivatkozva. Azaz az adásvételi fényképén csak a rendszámnak és a kormányhivatal pecsétjének kell látszania. Egyéb adatot, kutyaoltási bizonyítványt, marhalevelet stb. nem kérhetnek.
Az apróbetűs rész szerint, ha 60 napon belül fizetek, arra számítva hogy később rendezem az ügyet, azt rosszul teszem. Ugyanis ezzel a NÚSZ szerint kvázi elismerem a szabálysértést, és lemondok a jogorvoslati lehetőségemről. Ha fizetek nem fogok kapni közjegyző által hitelesített fizetési meghagyást, ha pedig nincs ilyenem, nem tudok bírósághoz fordulni sem, mert nincs mit megtámadni.
Külön adalék, hogy a NÚSZ azzal fenyeget, hogy ha nem fizetek - és még a fizetési meghagyás kifogásolásával perelni is merészelek - akkor a perköltség is engem fog terhelni. A helyi bíróság ügyfélszolgálatán elnéző mosoly kíséretében elmondták, hogy a perköltségről kizárólag a bíróság dönthet.
Összefoglalva úgy látom, hogy a NÚSZ téves tájékoztatással és extra költségekkel való fenyegetéssel arra próbál rávenni, hogy megunjam a hercehurcát és inkább fizessek, még ha nem is én voltam a vétkes.
A bíróság tanácsa szerint nem szabad fizetni, meg kell várni a közjegyző által hitelesített fizetési meghagyást, azt 15 napon belül kifogásolni kell, és akkor az ügy bíróság elé kerül, ahol már nincs helye trükközésnek.
Tisztelettel: T. Aurél
Kedves Aurél,
Ön helyesen járt el, amikor a felszólítás ellenére nem fizette be az összeget és ragaszkodott az igazához. Nem ez a jellemző, sokan a következményektől tartva akkor is becsengetik a pótdíjakat/bírságokat, amikor azok jogtalanok.
Ebben nyilván közrejátszik az átláthatatlan jogrendszer, a kesze-kusza szabályozás, a rohanó világ nyomása, a többnyire alacsony pótdíjak.
Miként alakulhat ki egy ilyen nonszensz helyzet és mit tehetünk ellene?
Ahogy levelében is írja, a NÚSZ személyes adatot a közhiteles járműnyilvántartásból jogosult önállóan megszerezni. Ebbe érdemes belegondolni eladói oldalról is, hiszen amennyiben a vevő nem jelentette be az adásvételt és emiatt az ő adatait a közhiteles állami nyilvántartás sem tartalmazza még, a NÚSZ-nak esélye sincs a szabályszegő beazonosítására.
Az új tulajdonos adatait és a tulajdonosváltás pontos idejét kizárólag az adásvételiből tudnák kinyerni. Adatvédelem ide vagy oda. Így amennyiben az eladó nem küldi el a szerződés nekik vagy olvashatatlan a felbontása, a NÚSZ is patthelyzetbe kerül.
Nem feltétlenül igaz, hogy a NÚSZ-nak elegendő a kormányablak pecsétjét és a rendszámot tartalmazó fényképet küldeni.
Ilyen esetben a pótfizetési felszólítás akár bírósági üggyé is fajulhat. Az adásvételit pont az ilyen esetek miatt kell négy példányban elkészíteni, hiszen így biztos marad egy, amit a vakon tapogatózó szolgáltatónak is elküldhetünk.
Mindkét fél helyzetét segíti, ha a megküldött papírokból a szerződők adatai kinyerhetőek.
Érdemes tudni, hogy az eladó adásvételijének kiemelt jelentősége van, ha a vevő elmulasztja átíratni az autót. Ezt a jog is nyomatékosítja:
- A jogszabály nem az eladás, hanem a tulajdonosváltás tényének bejelentését teszi kötelezővé, amely legalább két érintett felet jelent.
- Az átírás elmulasztása esetén a NAV kizárólag az eladó adásvételijéből tudja megállapítani, hogy kit kell megbünteti a mulasztásért.
- Jogilag az eladás ténye önmagában nem értelmezhető, mivel egy autó mindig valakié. Olyan nincs, hogy valaki eladta az autót a senkinek.
- A jog kötelezővé teszi a szerződés egy példányának bemutatását is. Olyan nincs, hogy csak az eladás tényét (szerződés csatolása nélkül) jelentjük be.
Fentiek ellenére a megfogalmazott kritika jogos, a jelenlegi szabályozás és gyakorlat erős hiányosságokkal küzd. Abszurd, hogy az eladónak kötelező bejelenteni - online, vagy személyesen - az eladást, ezzel azonban csak annyira megy, hogy szükség esetén hivatkozhat rá, ha őt "zaklatja" a hatóság / szolgáltató. A kötelező bejelentésnek éppen az lenne a hozzáadott értéke, hogy ne az eladót keressék a bírságokkal...
8 nap vagy 15 nap?
A köztudatban az eladó tekintetében 8 napos, a vevő tekintetében pedig 15 napos határidő van a bejelentésre. Ezek az információk azonban nem naprakészek.
A vonatkozó jogszabályok szerint ugyanis mind az eladó, mind a vevő számára 15 nap áll rendelkezésre. Legalábbis a 2020-as jogszabály-módosítás óta. Idézem: "A jármű tulajdonjogában bekövetkezett változást az átruházó a változástól számított tizenöt napon belül bejelenti a közlekedési igazgatási hatóságnak."
A logika azt diktálná, hogy ha már egyszer kötelező a bejelentés, akkor ÉRTELME is legyen.
Például az, hogy az "ocsmányiroda" a bejelentés nyomán kivezeti a régi- és bejegyzi az új tulajdonost, automatikusan. Jelenleg, amikor az eladó bejelenti az eladást, a vevőt nem regisztrálják.
DE Vevői oldalról is nyögvenyelős a történet.
A vevőnek is 15 napja van átírtani az autót. Ha ezt elmulasztja, a hatóság hivatalból kivonhatja a járművet a forgalomból és a NAV is mulasztási bírságot szabhat ki. Feltételes módban persze. A valóságban meg ezrével szaladgálnak az át nem írt fospisztolyok az utakon.
Néha előkerül egy gyenge lábakon álló érvelés, miszerint az új tulajdonos és az új üzembentartó személye elválhat egymástól, amely tényt az adásvételi szerződésből nem lehet megállapítani, az csak az átírás során derül ki a hatóság számára, így mindenképp meg kell várni a vevő intézkedését is (meg a pénzét is. a szerk. :DDD).
Ez az indokolás blődség, mivel az ilyen pótdíjakért a tulajdonos/üzembentartó egyetemlegesen felelnek. Vagyis, ha az egyik nem fizet, akkor a másik köteles helyt állni.
A NÚSZ-szal szembeni kritikát azonban túlzónak érzem. A vevő mulasztott, a NÚSZ csak lekérte a járműnyilvántartásból a tulajdonos/üzembentartó adatait. Erről a vesszőfutásról sokkal inkább a rossz szabályozás, az életszerűtlen joggyakorlat és a vevő tehetnek.
Mindazonáltal valóban bosszantó és nonszensz, hogy egy ilyen helyzetben a jogszabályokat maradéktalanul betartó régi tulajnak kell kardoznia a szolgáltatóval, az új - minden lehetséges szabályszegést elkövető - tulajjal pedig senki sem foglalkozik.
Tanulságképpen annyit mindenki vigyen magával, hogy:
Ilyen esetekben felesleges adatvédelmi kérdéseken befeszülni. Ha a NÚSZ az eladót vegzálja a pótdíjakkal, bátran megküldhető a teljes adásvételi részükre, olvasható formában. A NÚSZ utána már az új tulajdonosnál fog házalni a pótdíjjal, a közjegyzői és a bírósági eljárás senkinek sem érdeke ilyen helyzetben.
Figyelem, csak akkor írj, ha elfogadod, hogy a történeted feldolgozhatjuk.
