Tényleg szinte veszélytelen a gyorshajtás?
Mivel a biztonságos közlekedés mindannyiunk érdeke, gyakran számolunk be különböző baleseti statisztikákról, illetve a rendőrség nagyobb traffipaxos akcióinak eredményeiről. Az ilyen cikkek alatt rendszeresen találkozunk olyan véleményekkel, melyek szerint a gyorshajtás közel sem annyira veszélyes, a sebességtúllépés miatti bírságolás pedig csak az autósok megsarcolása. Lássuk, mit mond erről a statisztika és a fizika.
Mit mond a statisztika?
Ha pusztán a rendőrség statisztikáit nézzük, a dolog teljesen egyértelmű. A 2023 januárja és októbere között eltelt tíz hónapban 12 053 személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt Magyarország útjain, melyeket kiváltó okok szerint csoportokba rendeztek. Az így kapott statisztika alább látható:
A számok alapján egyértelmű, hogy bár az elvétett kanyarvétel és az elsőbbségi jogok megsértése is nagy szeletet harap ki a tortából, a balesetek legnagyobb része gyorshajtás miatt történik.
Vita lezárva? Nem egészen. Az ilyen statisztikákra gyakran érkezik az a kritika, hogy a rendőrség „szándékosan" felpumpálja az adatokat olyan esetekkel, mikor nem állapítható meg egyértelműen a baleset oka, így csak „ráfogják" az egészet a gyorshajtásra.
Ha egy autós kopott nyári gumikkal, 4 fokban, szakadó esőben, 50 helyett 70-nel közelít meg egy úthibákkal teletűzdelt élesebb kanyart, valóban nem egyszerű megállapítani, a számos tényező közül melyik miatt kötött ki az árokban. Valószínű, hogy egyetlen elszigetelt ok helyett a körülmények összjátéka a ludas.
Ennek ellenére bár nehezen bizonyítható, hogy száraz körülmények között, vagy normál állapotú gumikkal elkerülhető lett volna a baleset, az egészen biztos, hogy a pórul járt sofőr nem köt ki az árokban, ha a körülményeknek megfelelő sebességgel vezet.
Emellett a statisztikai adatok nem vesztik el súlyukat csak azért, mert nem hajszálpontosak. Teljesen mindegy, hogy a „valódi" szám 26,3; 24,2 vagy 28,6 százalék, a gyorshajtás így is úgy is vezető oka a közúti baleseteknek.
Azt az érvet is többször láttuk már, hogy a gyorshajtások elenyésző hányada végződik csupán balesettel, tehát gyorshajtani valójában csak minimálisan veszélyes. E megközelítés abszurditására jól rámutat a vicc, mely szerint „hat brit tudósból öt egyetért abban, hogy az orosz rulett biztonságos." Csak azért, mert egy bizonyos tevékenység viszonylag ritkán vezet balesethez vagy halálhoz, még nem jelenti azt, hogy veszélytelen. Ez különösen igaz az autós közlekedésre, mely önmagában tizennyolcszor halálosabb, mint az ejtőernyőzés.
Ezen kívül fontos felismerni, hogy a gyorshajtás nem önmagában halálos. Azért senki sem halt még meg, mert 90 helyett 110-zel haladt az országúton, azért viszont sokan, mert 90 helyett 110-ről próbáltak vészfékezni. A gyorshajtások nagy része tehát azért marad következmény nélkül, mert viszonylag ritkán áll elő vészhelyzet.
Mit mond a fizika?
Ha meg akarjuk érteni, miért olyan veszélyes a gyorshajtás, vizsgáljuk meg a kérdést a fizika szemszögéből egy szemléletes példán keresztül. Ha egy 30 km/h sebességgel haladó autó előtt 18 méterrel kiszalad az úttestre egy óvodás, egy átlagos sofőr 1,5 másodperces reakcióidejével számolva még éppen nem történik baleset: az autó körülbelül fél méterrel megáll a gyerkőc előtt.
Tegyük fel azonban, hogy az autós 50 km/h sebességgel halad. A gázolás ekkor már elkerülhetetlen, de vajon mekkora sebességgel csapódik az autó az óvodásnak? Bármilyen meglepő, a válasz 50 km/h. A nagyobb sebesség miatt drasztikusan megnő az az út, melyet az autó a sofőr reakcióideje alatt megtesz, így a fékre lépés után hiába áll meg az autó 14 méter alatt, előtte közel 21 métert lassítás nélkül tesz meg.
Amíg tehát 30 km/h sebességnél nem is történt baleset, 50-nél már súlyos, akár életveszélyes gázolás a végeredmény.
A gyorshajtás miatt ráadásul nemcsak a balesetek mennyisége, hanem a súlyossága is növekszik. Ha két egyforma autó 30 km/h sebességgel frontálisan ütközik, 17,7 g-s erőhatás éri a sofőröket, ami olyan, mintha pár pillanat erejéig 1416 kilós súly nehezedne rájuk. 50 km/h-s sebességnél a számok drasztikusan nagyobbak: a lassulás már több mint 49 g erejű, a sofőrökre pedig csaknem 4 tonnás súly nehezedik. Miközben tehát a sebesség 40 százalékkal változott, a becsapódás ereje több mint 270 százalékkal nőtt meg.
Jól látszik tehát, hogy még egy viszonylag kismértékű gyorshajtás is mennyivel komolyabb, veszélyesebb balesetet képes okozni. A sebességhatárok betartásával tehát nemcsak a balesetek számát, de súlyosságát is jelentősen csökkenteni lehet.
