Már nem divat visszatekerni: ez az új, aljas módszer a kilométercsalásra

A cikkben szándékosan nem említünk márkákat, terméket vagy azok elnevezését, mivel nem tartjuk etikusnak az ilyen termékek reklámozását. Aki erre utalót kommentel, azt töröljük. 

Az új, szégyenteljes találmány az autó agyához megérkező jelet már menet közben meghamisítja, vagyis az autó sosincs teljesen tisztában a valóságban megtett távolsággal. Beállítástól függően regisztrálhat akár egyfolytában nullát is, de a feltalálók jóvoltából állítgatni is lehet, hogy a megtett távolság hány százalékát regisztrálja az autó.

Később már ugyanez az elcsalt adat megy tovább a különböző perifériákra is, vagy a felhasználó applikációjába (ha van), a márkaszerviz adatbázisába, meg a holdra is. A gond, hogy sem az autóban, sem máshol nem lesz nyoma a valós kilométernek, hiszen az sosem kerül rögzítésre sehol. 

A beszerelés, ahogy a beszerzés is: pofon egyszerű, vagyis csupán néhány tyúkbél kábelt kell csatlakoztatni az autó elektronikájához, és egy utólag felprogramozott gyári kapcsoló megnyomását követően nem mér többet a számláló, vagy nem annyit, amennyit haladt az autó. Amikor pedig ellenőrzés vagy műszaki vizsga van (nincs ilyen haha), senki sem szúrja ki, ráadásul eladás előtt sima ügy kiszereltetni is, ezután a "rend" azonnal visszaáll. 

Eddig csupán egyetlen esetről tudunk, amikor a vásárló észrevette, hogy az autójába korábban már valaki beszerelte a kilométerfutást meghamisító találmányt. Ő a névre írást követően indult a forgalmazó műhelyébe ugyanezt a csaló eszközt berakatni, ahol közölték vele, hogy valaki már megelőzte. Az ember ezután felháborodva hívta az eladót, mert úgy érezte, hogy átverték. A karma ezúttal győzött, csalni akart, ehelyett ő szívta meg. Megérdemli. 

Ma született bárányoknak: mi ez az egész óratekerés? 

A műfaj örök, mint a nyomorúság, vagyis a kilométerfutást az autómobilok születése óta divat meghamisítani azért, hogy magasabb áron lehessen őket eladni. Az egyszeri vásárló elsődleges szempontja - ami alapján megpróbálja belőni az állapotot - az a futásteljesítmény. Vagyis minél kevesebbet mutat az óra, ő azt feltételezi, hogy az autó annál újszerűbb, megkíméltebb, vagyis jobb. 

A rossz hír azonban az, hogy a statisztikák szerint egy átlagos magyar autóban 75 ezer km-rel több van, mint amennyit a műszerfal digitális vagy analóg számlálója mutat. Miközben az állam egy balul sikerült 2013-as, sajnálatosan impotens törvénnyel és egy annál már sokkal jobban megvalósult JSZP-vel (Jármű Szolgáltatási Platform) próbált tenni a hazai autók előéletének lekérdezhetőségéért, sajnos a külföldről behozott járgányok még mindig gyakran áldozatai a csalóknak. Nem véletlen tehát, hogy a hároméves Passatban 130 ezer kilométer van, a húsz évesben meg 180, legalábbis a hirdetések szerint. 

Tehát a mechanikus és a digitális számlálók manipulálása tíz éve bűncselekmény ugyan, de nagy változást a törvényi szigorítás sem hozott a piacon. Jól szemlélteti a küzdelem marginális jellegét az általunk megkérdezett Legfőbb Ügyészség vonatkozó statisztikája, miszerint 2013 és 2022 között 24 (azaz huszonnégy) vádemelés történt óratekergetés miatt. Összesen. Közben meg ha eldobunk egy követ bármelyik körúton, biztosak lehetünk benne, hogy egy visszatekert autót találunk el. 

Hogyan lehet ellene védekezni? 

Röviden: sehogy. A módszer éppen azért gusztustalan, mert nem hagy semmi nyomot. A klasszik tekergetés / digitális átírás szépsége abban rejlett, hogy valami nyoma mindig akadt. Ha nem az autóban (óracsoport, ECU, periférikus vezérlők), akkor a szakszervizes- és az állami nyilvántartásokban (külföldi is), vagy a lámpa modulban, vagy egyéb perifériákban, melyek rögzítik azt. Vagyis a visszatekerést felismerni nem volt lehetetlen, számos lehetőség akadt erre. De az új módszernél már nem így van.

Milyen autók érintettek?

Az eszköz nem drága, mindössze 4-600 Euro magasságában elérhető bárkinek. Ez egy 20-30-40 ezer eurós autónál bagatell pláne, ha pont az értéktartás a csalás célja. És ugye, mi lenne más? Ami igazán megdöbbentő, hogy a legújabb típusok tűnnek a fő célcsoportnak, vagyis az idősebb autók tulajai megnyugodhatnak, azokat már korábban visszatekerték. Aki viszont újabb, ráadásul bármilyen kategóriás járműben gondolkodik, az kezdhet komolyan aggódni. 

Feltettük kérdéseinket a témával kapcsolatban, álláspontjuk a következő: 

"A levelében hivatkozott linkben megjelölt eszközről az ügyészségnek nincsenek konkrét ismeretei.  A Büntető Törvénykönyv 348. §-a tartalmazza a  gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisítása tényállásának elkövetési magatartásait. Arra, hogy egy cselekmény megvalósítja-e ezt a bűncselekményt vagy sem, csak akkor lehet válaszolni, ha a konkrét elkövetési magatartást összevetjük a törvényi tényállással. Tehát ha ez az eszköz alkalmas arra, hogy a kilométer-számláló műszer működését blokkolja (aminek következtében a műszer nem rögzíti a megtett kilométereket, vagy a tényleges futásmennyiségnél kevesebbet rögzít), akkor a cselekmény tényállásszerű lehet."

Na, de ha ezt kifejezetten bűncselekmény elkövetésére is lehet használni, akkor miért nem szerepel a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök listáján és miért szabad forgalmazni? Miért, miért? Hát szerintünk a pénz miatt. Pont úgy, ahogyan a lézerblokkolót, vagy a radardetektort is. 

Kérdéseinket feltettük a Rendőrség és az illetékes minisztérium részére is, választ azonban a cikk megjelenéséig nem kaptunk (öt napja).