Üzembentartói jog? Buktatók és kiskapuk tárháza

2023.12.21. 06:07 Módosítva: 2024.03.05. 15:01

Az autózással kapcsolatos joganyagnak vannak olyan vadhajtásai, amiket valójában a gyakorlati igények miatt vezetett be a jogalkotó, az autósok egy részét viszont csak összezavarja, a másik részét meg "kiskapuzásra" buzdítja. A törvényalkotó szerint viszont ez így van jól, a jogszabályi környezet évtizedek óta változatlan.

Sokan csak valami rendkívüli esemény (adásvétel, biztosítás újrakötése) alkalmával szembesülnek a ténnyel, hogy egy jármű tulajdonosának személye elválhat a járművet ténylegesen üzemeltetőétől. Pedig számos bonyodalmat tud okozni ez a jogintézmény. 

Kevésbé ismert tény, hogy egy autó tulajdonosának és üzembentartójának személye nem feltétlenül esik egybe.

Tipikus eset, amikor a szülők / nagyszülők autót vesznek a trónörökösnek, arra viszont ügyelnének, hogy ne kártyázza el vagy tegye pénzzé. Nyilván ezer más körülmény is indokolttá teheti ezt a megoldást, most csak kiragadtam egyet. 

Alapesetben a tulajdonos és az üzembentartó ugyanaz. Viszont az sem példa nélküli, hogy a tulajdonos átadja a gépjármű üzembentartói (üzemeltetés-fenntartás) jogát valaki másnak. Ennek azonban vannak alaki feltételei, nem elég csak a kulcsot valaki kezébe nyomni. 

A szervizelés is az üzembentartó gondja lesz...
A szervizelés is az üzembentartó gondja lesz...

Az üzembentartói jog bejelentése a kormányablakokban történik, a nyilvántartásba is ott jegyzik be az üzembentartót. Ez a jog ingyenesen és visszterhesen is létesíthető. Egy szabványos üzembentartói szerződés kell hozzá, amit a tulaj kötött az üzembentartóval.

A SZERZŐDÉS ÖNMAGÁBAN VISZONT NEM ELEGENDŐ, AZ AUTÓRA ÚJ KGFB-T IS KELL KÖTNI AZ ÚJ ÜZEMBENTARTÓ NEVÉRE. 

Üzembentartó bejegyzés / váltás esetén új forgalmit is kérni kell, aminek a C.4. pontja tartalmazza majd az üzembentartó adatait.

Az üzembentartói jog létesítését követően az autóval kapcsolatos adók, biztosítások és pótdíjak / bírságok is az üzembentartót terhelik. A tulajdonosnak csak a tulajdonjog marad, ami azt is jelenti, hogy az üzembentartó az autót nem adhatja el és nem terhelheti meg. 

ÜZEMBENTARTÓI JOG MEGSZERZÉSE ESETÉN AZ ELJÁRÁS ILLETÉKE ATTÓL FÜGGŐEN VÁLTOZIK, HOGY FIZETtek-e a jogért.

  • Pénzért szerzett üzembentartói jog esetén a vagyonszerzési illeték 25%-ának megfelelő összeget,
  • Térítésmentes átadás (ajándék) esetén már 50%-ának megfelelő összeget kell leszurkolni a kormányablakban,
  • Egyenesági rokonok esetén illetékmentes az eljárás, csupán a forgalmi engedély díját kell befizetni (6.000. Forint). 

AZ ÜZEMBENTARTÓI JOGOT TÖRÖLNI IS LEHET, HASONLÓ MÓDON. 

  • A tulajdonos egyoldalúan is visszavonhatja az üzembentartói jogot anélkül, hogy erről egyeztetne az üzembentartóval. A visszavonást a tulajdonosnak kell lepapíroztatnia a kormányablakban, hiszen ő lesz újra az üzembentartó. Emiatt pedig új KGFB-t is kell kötnie a saját nevére még az ügyintézés előtt. 
  • A hatályos jogszabályok szerint az üzembentartó nem mondhat le a jogáról, ahhoz mindenképpen kell a tulajdonos jóváhagyása is.  

  • Arra is van lehetőség, hogy a tulajdonos új üzembentartót nevezzen meg, olyankor az eljárás is azonos lesz az első üzembentartó bejegyzésével. Fontos, hogy a jogszabály szerint "a törzskönyv jogosítottjának hozzájárulása nélkül az üzembentartói jog átruházása nyilvántartásba nem vehető." Magyarán, ha hitel / lízing is van az autón, akkor a pénzintézet hozzájárulása is kelleni fog az új üzembentartó bejegyzéséhez. 
    Finanszírozás esetén mindig jobban kell figyelni az apróbetűs részre!
    Finanszírozás esetén mindig jobban kell figyelni az apróbetűs részre!

Ez egyirányú utca...

Az üzembentartó nem jogosult másik üzembentartót megnevezni, sem pedig a tulajdonos jelenléte / meghatalmazása nélkül intézni az üzembentartói bejegyzést az okmányirodában. Ennek oka, hogy a tulajdonjog az erősebb. 

A magyar leleményesség ebben a jogintézményben is megtalálta a "költségoptimalizálási" potenciált.

  1. Kifejezetten gyakori, hogy használt autó vásárlása esetén nem a tulajdonos köt KGFB-t, hanem valamelyik hozzátartozója, ismerőse, majd az ő nevére jegyzik be az üzembentartói jogot. Miért? Azért, mert egy friss jogsis, budapesti suhanc éves átlagdíja 100+ ezer forint, a 65 éves vidéki nagymama 40 éves jogsijára viszont csak 19 ezer. 
  2. Az sem ritka, hogy károkozás esetén a következő évi díjemelkedést és károkozói pótdíjat úgy kerülik ki az autósok, hogy új üzembentartót rendelnek a kocsihoz és az ő nevére kötik újra a biztosítást a következő évre. Miért? Ezért!
  3. A mai napig látni olyan használt autós hirdetéseket, ahol az eladó külön kiemeli: "üzembentartóira is vihető!" Ennek többnyire az az oka, hogy az autó nem menne át az eredetiségvizsgán (mert nincs már olvasható alvázszáma, volt egy kis motorszámvaria, nem az a motor van benne ami bele való stb.) és az eladó nem igazán szeretné, ha ez kiderülne a hatóságok előtt. Ilyenkor pedig nem kell eredetvizsga. Na meg az üzembentartónak sem kell kifizetnie a teljes vagyonátruházási illetéket, ami egy pár százezres autónál nagy előny...
    Szabad szemmel is jól látható összegeket spórolhat, aki nem szégyenlős.
    Szabad szemmel is jól látható összegeket spórolhat, aki nem szégyenlős.

A jogalkotó úgy gondolkozott, hogy az üzembentartói jog célja a mindennapi élet egyszerűsítése lesz. A valóságban azonban sokszor teljesen más okból élnek vele az autósok. Nincs ezzel semmi baj, de az esetleges bonyodalmakra azért nem árt felkészülni. 

Csőbe húzott a kereskedő? Szédítenek a szervek? Sunnyog a biztosító? Ha úgy érzed, hogy neked van igazad, de mégis lepattintanak a nagykutyák, jelentkezz és írd meg történeted KÉPEKKEL együtt a drtakacs@mail.totalcar.hu-ra.

Figyelem, csak akkor írj, ha elfogadod, hogy a történeted feldolgozhatjuk.