Fogalmad sincs, mit kell tenni egy közúti baleset során

A Magyar Autóklub adatai szerint, 2023-ban Magyarországon 13 194 személyi sérüléssel járó közúti baleset történt, ez többi mint 36 naponta. Előre felkészülni egy balesetre nem lehet, viszont ha bekövetkezett a baj, akkor jobb ha tudod, mit lehet és mit kell tenned.

Azt is érdemes tudni, hogy a jogszabályok alapján, egy baleset során kinek milyen kötelezettségei vannak. A közvetlen résztvevőknek például büntetőjogi felelőssége van, míg a többi autós csak a segítségnyújtáshoz szükséges felszereléseit köteles átadni. Az utca emberét semmilyen szabály nem köti, viszont alapvető kéne legyen, hogy segítünk bajbajutott embertársunknak.

Velem is megtörtént

Eddig két alkalommal voltam közúti baleset szemtanúja. Először Esztergomban láttam, ahogy a figyelmetlen autós fellöki az előtte haladó motorost. Nem sérült meg senki, viszont a járművekkel nem volt hova félreállni, így félpálya maradt csak  az autósoknak. Ezt kezdte el anyám – aki szintén egyszerű szemtanúként volt jelen, de mint rendőr, kötelessége volt azonnal szolgálatba állítnia magát –egyedül koordinálni, de az értetlen autósok miatt ez nem volt egyszerű, beálltam segíteni. Néhányszor majdnem elütöttek, de többeknek egy egyszerű állj jelzést is nehéz volt értelmezni. Volt aki be is szólt, egy gyalogos szerint ezzel bűncselekményt követtünk el, egy tipikus sapkás-kapucnis hülyegyerek pedig köpködött és káromkodott.

A másik alkalom este történt. Egy autós nem vett észre a zebrán átkelő gyalogost és elgázolta. A nő elesett, többen a segítségére siettek és elvitték a járdáig, ahol próbálták a csillapítani az orrvérzését és természetesen hívtak segítséget. Viszont egy türelmetlen kamionos elkezdte a járdaszigeten keresztül kerülni a gázoló autóját. Hiába jeleztek neki többen is, hogy ne, mert nem fér át, a fickó gondolkodás nélkül, bunkó módon tolta és közben ordított, hogy ő mennyire nem ér rá megállni. Ezzel arra késztette az autóst, hogy álljon el onnan, ahol lefékezett, pedig ezt nem érdemes, amíg a helyszínelő azt nem mondja, hiszen így nehezebb rekonstruálni a balestet.

Sokaknak fogalma sincs

Bár van személyes élményem, mégis úgy éreztem, hogy olyan embert kell megkérdeznem, aki gyakran részese személyi sérüléssel járó baleseteknek: egy mentőst kértem meg, hogy meséljen arról, hogyan viselkednek ilyenkor az emberek. A tapasztalata az, hogy sokaknak fogalma sincs, mi a teendő, ráadásul a látványtól lefagynak. Csak állnak és próbálják feldolgozni az eseményeket, néhányan megállnak csak bámészkodni, a legerősebb talán az, amikor nekiállnak telefonnal dokumentálni, ahelyett, hogy segítséget hívnának.

A szakemberek egyébként senkitől sem várják el, hogy laikusként orvosi szintű ellátásban részesítse a sérülteket, amíg ők kiérnek. Viszont az alapvető segítségnyújtást minden embertől elvárható lenne, független attól, hogy kötelezi-e erre bármilyen szabály.

Ha szemtanúja voltunk egy balesetnek és segíteni esetleg nem is tudunk, a helyszínelést végző rendőrnél mindenképpen jelentkezzünk. Vagy a helyszínen, vagy később egy idézés során a legközelebb eső kapitányságon kihallgatnak majd a történtekkel kapcsolatban, ez pedig segítheti az ügy pontos feltérképezését és akár igazságos kimenetelét a résztvevő felek között.

Bizonyos esetekben muszáj segítened

A segítségnyújtásról leírtak fokozottan igazak a baleset okozójára is, az alapból eszünkbe sem jut, hogy valaki ilyenkor tovább hajt. A vétkes fél nem csak maradni köteles, hanem segítséget nyújtani is, ha ennek nem tesz eleget, akkor az segítségnyújtás elmulasztásának minősül és büntetőjogi felelőssége van. Ezt nem lehet megúszni sem, mert ha valaki mentőt hív egy közúti balesethez, akkor arról a rendőrség automatikus értesítést kap és ők is kivonulnak. Személyi sérüléssel járó baleset során pedig nincs szimpla megegyezés,  minden esetben rendőrségi ügy lesz belőle.

Ha a balesetnek közvetlenül vagy részese, akkor a KRESZ alapján is köteles vagy segítséget nyújtani, erről az 58-as paragrafus rendelkezik. A szabályozás  nemcsak a segítségnyújtással, de a hatóságok értesítésével kapcsolatos kötelességünket is tárgyalja.

Az 5. bekezdés szerint ráadásul a balesetben nem érintett, de szemtanúként jelen lévő járművek vezetői is kötelesek segítséget nyújtani a járművükben készenlétben tartott elsősegélycsomaggal és tűzoltó készülékkel. A szemtanúk esetében már más a helyzet, őket nem kötelezi jogszabály a segítségnyújtásra, itt marad a már említett emberi minimum, hogy segítünk, ha kell.

Mit tegyek, ha előttem történt?

Nézzünk egy egyszerű esetet: egy vétlen gyalogost, a rossz látási viszonyok miatt elütnek a zebrán. A gyalogos elesik és az autó elé kerül, te pedig az egészet látod. Először is azonnal előrántod a telefont, hogy segítséget hívsz, hacsak ezt már más meg nem tette. Biztosítsd a helyszínt a lehetőségekhez mérten, hogy a többi közlekedő ne okozzon még nagyobb bajt.

Ha sérült van, meg kell nézni, hogy eszméleténél van-e vagy sem. Ha igen és elkezd feltápászkodni, akkor próbáljuk meg rávenni, hogy legalább maradjon ülve, de semmiképpen ne engedjük, hogy felálljon. Azt meg pláne nem, hogy leporolva magát elhagyja a helyszínt, mert azt gondolja, hogy nincs semmi baja, még akkor sem, ha látszólag egy karcolás nélkül megúszta a balesetet. Ilyenkor dolgozik az emberben az adrenalin, lehetnek olyan belső sérülései, törései, amiket emiatt nem vesz észre. Régóta ismerem az esetet, amiben egy motoros komoly tempóval elkapott egy fát, ezt követően felkelt, elszívott egy cigit, majd összeesett és meghalt. Az adrenalin nagyon alattomos dolog, aki már megtapasztalta, az tudja.

Ha az áldozat eszméletlen, akkor nézzük meg, hogy vannak-e életjelei – pulzus, légzés. Ha vannak, akkor akár a segélyhívó diszpécserétől is kérhetünk segítséget, hogy mit tegyünk, ha nem emlékszünk az elsősegélynyújtás alapjaira. Csak addig kell segítenünk, amíg a mentő megérkezik. Annyit viszont mindenképpen tegyünk meg – főleg ha hideg van -, hogy valamivel takarjuk be a sérültet, mert ilyenkor a kihűlés veszélye is fennáll.

Ha nincs eszméleténél és biztosak vagyunk abban, hogy nem érzékelünk életjeleket, akkor muszáj megkezdeni az újraélesztést. Furán hangzik, de ezen a ponton már nincs vesztenivaló, meg kell próbálni, legalább addig, amíg a szakszerű segítségnyújtás meg nem érkezik. Ugye megvan a metódus? 30 mellkaskompresszió és 2 befújás orron vagy szájon keresztül. Közben vadul pörögjön a fejünkben a Bee Gees-től a Stayin' Alive, hiszen annak a ritmusa megfelelő a mellkaskompresszióhoz – meg a címe is helytálló.

Az újraélesztés menetéről egyébként az Országos Mentőszolgálat is készített néhány éve egy remek videót Csuja Imrével a főszerepben.

Nyilván más a helyzet, ha egy koccanás vagy nagyobb ütközés során kerül eszméletlen állapotba valamelyik sofőr vagy utas. De az alap ugyanez: a sérültek minimális mozgatásával próbáljunk segíteni, ha tudunk. Több sérült esetén, próbáljunk másokat is bevonni a segítségnyújtásba, így a passzív bámészkodóból, aktív együttműködő válhat. Ha az autó például füstöl vagy kigyullad, akkor a saját életünket nem kockáztatva, de mindenképpen emeljük ki a magatehetetlen embereket. De a segítségnyújtás legfontosabb szabálya, hogy ne okozzunk a keletkezett kárnál nagyobbat és ebbe a saját testi épségünk is beletartozik, ne kelljen a mentőknek plusz embert is ellátniuk, csak azért mert túl nagy kockázatot vállaltunk.

A segítségnyújtás nem rakétatudomány

Nem kell se mentőorvosnak, sem pedig helyszínelőnek lenni ahhoz, hogy egy ilyen helyzetben megfelelően reagáljunk. Az első mindig az, hogy ne essünk kétségbe, ne fagyjunk le, mert az senkinek sem segít. Vegyünk pár mély levegőt, kaparjuk össze agyunk legmélyéről a szükséges tudást, és mindenek előtt értesítsük a mentőket, hatóságokat. Ha képtelenek vagyunk cselekedni – mert mondjuk rosszul vagyunk a vér látványától –, akkor keressünk mást, aki segíthet.

A mentős szerint szomorú tendencia az, hogy az emberek egyre inkább csak bámészkodnak vagy akár simán tovább állnak segítségnyújtás helyett. Nem tudom, hogy a tervben lévő, jogosítvány megszerzéséhez kötött pszichológiai vizsgálat kiszűrné-e majd a jövőben azokat az embereket, akik egy baleset során képtelenek cselekedni. Ez azért is nagyon nehéz kérdés, mert mindenki máshogy reagál az ilyen stresszhelyzetekre. A lényeg, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk, mert lehet, hogy pont rajtunk múlik egy ember élete.