Válsághelyzet a világ útjain: hiába javult a baleseti statisztika

Igaz, hogy 2010 óta 5 százalékkal, évi 1,19 millióra csökkent a világ közútjain halálos balesetben elhunytak száma, ám ez az adat továbbra is azt jelzi, hogy ezek a balesetek továbbra is egészségügyi válsághelyzetet jelentenek az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) közelmúltban megjelent közúti biztonsági összefoglalója szerint. A gyalogosok és a kerékpárosok, továbbá más védtelen közlekedők a legsérülékenyebbek, ők a halálos balesetek legjellemzőbb áldozatai.

Az összesített adat azt jelenti, hogy minden percben két ember veszi életét a világ közútjain, naponta közel 3260-an halnak meg balesetekben. Ezek a szerencsétlenségek az 5–29 éves korosztály leggyakoribb halálokai. Az ENSZ tagállamai közül 108 jelentette azt, hogy csökkent az útjain a halálos balesetek száma 2010 és 2021 között. 

Tíz olyan ország akadt, amelynek sikerült felére csökkentenie ezt a mutatót – legalábbis saját bevallása szerint. Ezek Fehéroroszország, Brunei, Dánia, Japán, Litvánia, Norvégia, Oroszország,Trinidad és Tobago, az Egyesült Arab Emírségek és Venezuela.

További 35 ország jelentős, 30–50 százalékos csökkenést ért el. A hosszú távú KSH-statisztikák szerint Magyarországon is javult a helyzet. A kétezres évek első felében több mint ezer halálos baleset történt évente, 2010-ben 649. Az azt követő években tovább csökkent a számuk, de még így is sok. 

Év	A halálos balesetek száma
2001	1132
2002	1264
2003	1135
2004	1168
2005	1139
2006	1173
2007	1106
2008	890
2009	752
2010	649
2011	563
2012	541
2013	540
2014	573
2015	585
2016	565
2017	575
2018	567
2019	530
2020	423
2021	467
2022	475

A WHO-s összefoglalóból kiderül az is, hogy a  halálos balesetek 28 százaléka a délkelet-ázsiai és a csendes-óceáni régióban, 19 százalékuk Afrikában,12 százalékuk Latin-Amerikában, 11 százalékuk a mediterrán térségben, 5 százalékuk Európában történik.A szerencsétlenségek 90 százalékát az alacsony vagy közepes jövedelmű országokban jegyezték fel. Ez az arány éles kontrasztban van azzal, hogy ezekben az országokban jóval kevesebb autó – a világ autóinak 1 százaléka – közlekedik, mint a fejlett világban. Így a tragikus kimenetelű esetek kockázata háromszorosa ezekben az országokban, mint a magas jövedelmű országokban.

A halálos balesetek 23 százalékának gyalogos, 21 százalékának motorkerékpáros, hat százalékának kerékpáros, három százalékának rollert vagy más mikromobilitási járművet használó közlekedő az áldozata. A tragikus kimenetelű gyalogosbalesetek száma három, a kerékpárosoké húsz százalékkal nőtt 2010 és 2021 között.

A WHO szerint miközben a világ motor hajtotta járműállománya 2030-ra várhatóan megduplázódik, az ENSZ tagállamainak kevesebb mint ötöde tervez bevezetni új passzív biztonsági előírásokat a halálos balesetek megelőzése érdekében. Csak 51 tagországban írnak elő minden közlekedő védelmét figyelembe vevő követelményeket a közutakra vonatkozóan.