Az utánfutókra / pótkocsikra kötelező az önálló rendszám, műszaki vizsga és biztosítás is. Károkozáskor mégsem mindig világos, hogy melyik biztosítás terhére rendezi a biztosító a kárt. Nézzük meg, hogy néz ki ez a gyakorlatban.
Korábban kiveséztük, hogy utánfutó vásárlása esetén nem mindegy, honnan veszitek a pótkocsit. Ha már megvan az igásló, jöhet a forgalomba helyezés. Sokan meglepődve tapasztalják, hogy nem csak önálló rendszám és műszaki vizsga kell majd a forgalomba helyezéshez, de külön kötelezőt is kell kötni. De minek, ha önállóan úgysem tud közlekedni?
A közlekedési joganyag sokszor kazuisztikus (minden esetre kiterjedő) szabályozást kénytelen alkalmazni. Egyszerűen azért, mert ami elméletileg előfordulhat, az a mindennapos közlekedési gyakorlatban előbb-utóbb elő is fordul. Ami pedig megtörténhet, azt szabályozni is muszáj. Azt mégsem mondhatja a jogalkalmazó, hogy erre sajnos nincs szabály, így jártak az érintettek.
Az utánfutók / pótkocsik esete tipikus példája ennek a szükségmegoldásnak.
Logikailag semmi értelme a "pótosra" biztosítást kötni, hiszen azt mindig valami olyan jármű mozgatja, amelynek van saját KGFB-je.
Ha kárt okoz manőverezés-tolatás közben, a vontató jármű KGFB-jének terhére rendezhető a kár, gondolnánk a józan ésszel. De akkor miért kötelező az utánfutót is külön biztosítani? Pontosabban, ha annak van saját biztosítása, akkor miért a vontató jármű Bonus-Malus besorolása romlik egy szerencsétlen tolatást követően és miért annak üzembentartóját terheli az ún. "károkozói pótdíj"?
Gyakori eset, hogy az "elsőáldozó" vontató autósok tolatás-manőverezés közben eltalálnak valamit a pótkocsival. Nemes egyszerűséggel azért, mert járműszerelvénnyel tolatni nem is olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre tűnik. Aztán meglepődve tapasztalják az ügyintézés során, hogy a biztosító nem a vontatmány KGFB-jét terhelte meg, hanem a vontató járműét.
Azt már számos alkalommal leszögeztem, hogy a jog elsősorban nem a logikára épül. Az utánfutók esetében azt nehéz lekövetni, hogy mi történik olyan esetben, amikor a pótkocsi - helytelen rögzítés miatt - önálló életre kel.
Sajnos a valóságban sok olyan dolog megtörténik, ami logikai értelemben kizárt. Olyat is látott már a biztosítói szféra, hogy egy rosszul rögzített, elszabadult utánfutó okoz anyagi kárt vagy személyi sérülést. Ugyanúgy, ahogy egy lejtős talajon üresben és behúzott rögzítőfék nélkül hagyott autó (vagy más jármű) is képes önállóan, sofőr nélkül is kárt okozni.
A biztosítók általában vitatják a sofőr nélküli jármű által okozott károkat
mondván, hogy azok nem a jármű üzemeltetése / közlekedése során keletkeztek. A bírói gyakorlat viszont - szerencsére - ezzel nem ért egyet. Éppen emiatt, a jogszabályban kötelezővé tette a jogalkotó az utánfutókra is a KGFB kötését arra az esetre, ha egy önálló életre kelt pótkocsi rendezné át a pixeleket az utcán. Külön érdekesség, hogy
a vontatmányokra nem vonatkozik a Bonus-Malus besorolási rendszer.
Nyilván ennek is köze lehet ahhoz, hogy a biztosítók miért vonják be a vontató jármű biztosítását a kárrendezésbe.
Megkérdeztem a Magyar Biztosítók Szövetségét (MABISZ) a témával kapcsolatban:
Amennyiben az utánfutóra kötelező a felelősségbiztosítás megkötése, úgy miért nem arra terhelődik a káresemény?
"A hazai joggyakorlat szerint pótkocsira/utánfutóra azon károkat térítik a biztosítók, ami magára a pótkocsi / utánfutó meghibásodására vezethető vissza. Tehát téves azon álláspont, hogy a pótkocsikra nem térítenek. Ha a pótkocsi meghibásodására vezethető vissza a kár bekövetkezése, akkor teljes mértékben a pótkocsi kötelezőjére térül az adott kár. (Pl. pótkocsiról alkatrész leszakad, a pótkocsi fékrendszere hibásodik meg és emiatt átsodródik, defektet kap stb. )
Aztán vannak azon esetek, amikor a vontatóra és a pótra is rendezik a kárt általában 50-50 százalékos kármegosztással. Általában azon esetekben igaz ez, amikor a kár bekövetkezésében a pótkocsi és a vontató, vagy annak vezetője is közrehatott.
A konkrét kérdésben felvetett károkozás esetén, igen, ma Magyarországon a vontatóra rendezik a kárt, nem a pótkocsira, mert magát a kárt lehet, hogy fizikailag a pótkocsi okozta, de a kár kialakulásához vezető út egyértelműen a vontató felelősségére vezethető vissza az alábbi okok miatt: A járműszerelvények mozgási energiáját a vontató járművel annak vezetője biztosítja, aki magában a vontatóban helyezkedik el.
A pótkocsi önmaga nem képes mozgási energiát biztosítani, a bekövetkezett kárban csak közvetetten játszik közre, a pótkocsi ebben a leírásban nem hibásodott meg, tehát kárt sem tud okozni. A kár bekövetkezését a vontató járművezetőjének a helytelen manővere okozta.
Az előbbieken túl a KRESZ-ből és a Ptk.-ból levezetve a gépjárművel összekapcsolt pótkocsi – közlekedés közben – egységet alkotó veszélyes üzemnek minősül, ezért a gépes jármű vezetője tekinthető felelősnek a szerelvény működése során bekövetkezett kárért akkor is, ha azt ténylegesen a pótkocsival való érintkezés okozta. Továbbá a vontató vezetője felelős a szerelvény megfelelő összekapcsolásáért és a szállított áru rögzítéséért is, így az ezek nem megfelelő elvégzéséből eredő károk is a vontató felelősségbiztosításának terhére térülnek.
Fontosnak tartanánk kihangsúlyozni, hogy nem csak Magyarországon rendezik a vontató biztosítására a leírásban szereplő káreseményt, hanem számos európai országban. Pl. Ausztria, Olaszország, Szlovákia, stb."
Tehát a lényeg: Azért kötelező biztosítást kötni az utánfutókra is, mert vannak olyan esetek (pótkocsiról leszakadó alkatrész, defekt, elszabaduló vontatmány, fékhiba stb.) amikor a vontató jármű biztosítására nem, vagy csak részben rendezhető a kár. Az ilyen káresemények megtérítése nem lenne lehetséges, ha a járműszerelvényből csak a vontatónak lenne KGFB-je.
Figyelem, csak akkor írj, ha elfogadod, hogy a történeted feldolgozhatjuk.
