Ne így faragj lejjebb a fogyasztásból!
A szabály az szabály akkor is, ha növeli a fogyasztást
Számos olyan panasszal találkozom, ahol a közlekedési szabályok betartását számon kérő hatóságokat tüntetik fel rossz színben az autósok és a saját szabályszegésüket próbálják legitimálni környezetvédelmi és gazdaságossági oldalról közelítve. A logikájukat még csak-csak értem, az érveiket már kevésbé.
Nem kell barokk naplementét körbeírnom, mindenki tudja: az üzemanyag rohadt drága. Még a hanyatló nyugati autósoknak is, nemhogy nekünk! Ilyen árak mellett sokan agyalnak a spórolás új módszerein. Addig nincs is ezzel baj, amíg a szabályokat betartva próbálják csökkenteni a fogyasztást, de néhányan ennél messzebbre is bedobnák a csalit.
Ha a tempó nem állandó, a fogyasztás nem vállalható.
Nem titok, az autók fogyasztást egyetlen tényező tornássza fel igazán: a folyamatos elindulás-megállás üzemmód, hideg motorral párosítva. Vagyis a tipikus városi üzem. Sima fizikai ez, egy több tonnás mozgó fémtárgyat megmozdítani és megállítani rengeteg energiát igényel. Ha ezt végtelenszer ismételjük, a fogyasztás az egekbe szökik. Nem véletlen, hogy a legmodernebb autók étvágya is 50-60 százalékkal magasabb városi üzemben az országúti poroszkáláshoz képest.
A gyártók már évtizedek óta próbálják ezt az adottságot ellensúlyozni, elektromos kisegítő hajtást (lágy hibrid) és fékenergia-visszanyerést (rekuperáció) párosítanak a start-stop rendszerek mellé. Az ötlet jó, csak egy dolgon nem segít: az autósnak tök mindegy, hogy a benzint kell kifizetnie vagy a méregdrága start/stop akku és a lágy hibrid indítógenerátor felárát. A családi költségvetésből így is, úgy is hiányzik az összeg.
A 2017-óta futó aktuális Suzuki Swift esetében például a lágy hibrid rendszer és a start-stop automatika felára a 2020-as fészlifttel egyidejű bevezetésekor 200 ezer forintba került. Az elérhető pár decis spórolással ehhez igen hosszú, átlagos futásteljesítmény (10 ezer km/év) mellett több éves megtérülési idő tudott csak párosulni. Mellé viszont belépett az egyenletbe egy high-tech elektromos rendszer, a maga hibalehetőségeivel együtt.
A városi üzem amiatt is extra fogyasztást generál, hogy elég gyakori benne a keresztező forgalom.
Ami miatt meg kell állni minden egyes alkalommal, vitorlázni pedig eléggé nehézkes. A közlekedési lámpák egy nagyobb rendszer részei, így az algoritmusaik elsősorban nem az ún. "zöldhullámra" fókuszálnak, hanem a dugómentes városképre.
Így elég gyakori, hogy
aki legális keretek között autózik, az "minden állomáson és megállóhelyen" kénytelen lesz pihenőt tartani akkor is, ha éppen az egyik körúton halad toronyiránt.
Ez ellen kétféleképpen is lehet küzdeni.
- Egyesek a tempót növelve igyekeznek úgy érkezni a lámpákhoz / kereszteződésekhez, hogy megállás nélkül, lendületből át tudjanak hajtani az akadályon. Egészen jól működő megoldás ez ahhoz képest, hogy folyamatos gyorshajtást kell hozzá eszközölni. A fogyasztás jó lesz és a fék sem kopik, csak rohadtul balesetveszélyes hosszútávon. Így végül drágítja a bulit és a hatóságok is megtalálják idővel ezeket a fogyasztásra optimalizált részereket.
- Mások alulról közelítenek és mindenhol visszaveszik a tempót, a hosszú egyenesekben üresben "vitroláznak", a lámpás kereszteződéseken pedig "kigurulva", teljes megállás nélkül tudnak áthaladni többnyire. Az ő megoldásuk egy fokkal jobb, mert csak a mögöttes forgalmat akadályozzák, szabályt nem sértenek, balesetveszélyt viszont ők is tudnak jelenteni az utakon. A fogyasztás így is jó lesz és a fék sem kopik, de valahogy ez sem az igazi.
A jogalkotó is gondolt ezekre a kérdésekre, a KRESZ-ben például szerepel is olyan tábla, ami kifejezetten azt mutatja meg a közlekedőknek, hogy mennyivel kell haladni ahhoz, hogy zöld jelzésre érkezhessen a lámpához a sofőr. Okos!
A törvény így fogalmaz: "Négyszögletű fekete alapon fehér számértéket feltüntető jelzés azt a sebességet (km/órában) jelzi, amellyel forgalomirányító fényjelző készülékek előtt az egyenletes haladás érdekében közlekedni célszerű ."
Sokszor hallom azt a kérdést, hogy a sárgán mikor lehet és mikor tilos átrongyolni? Meg azt is, hogy a STOP táblánál tényleg meg kell-e állni, vagy elég úgy tenni, mintha megállt volna az autó?
Az biztos, hogy itthon nemzeti sport a sárga jelzésre bekapcsoló rally üzemmód: vissza kettő, padlógáz, ezen a sárgán még átmegyek. Pedig
a sárga fényjelzés azt jelenti a közlekedési lámpában, hogy váltás következik és az autósnak fel kell rá készülnie.
Nem pedig azt, hogy már alig van idő a pirosig, taposd neki Bélám!
A többség mégis az utóbbi jogértelmezést preferálja. Persze meg is magyarázzák maguknak, hogy hát nem volt már biztonságos a féktávolság, olyankor meg a KRESZ szerint is át lehet még menni. Hát ugye, ha eleve 50-nel érkezett volna Bélám 65 helyett a sárga jelzésre, akkor lett volna esélye megállni, így meg 80-nal zúgott át a bátorzöldön. De legalább ma sem jött senki keresztben... Majd idővel jön, de a jövő miatt kár aggódni.
A közlekedési lámpák sárga jelzésével kapcsolatos problémákkal és a STOP táblák nehézségeivel (pl.: hol kell pontosan megállni, ha nincs felfestés) egy következő cikkben foglalkozom.
Figyelem, csak akkor írj, ha elfogadod, hogy a történeted feldolgozhatjuk.
