A mindenható KRESZ tábla. Te tudod melyik az?
A lakó- pihenő övezetek
A jog ismeri a pozitív megkülönböztetés fogalmát. Ilyenkor az állampolgárok egy bizonyos tulajdonság által körülhatárolt csoportját részesíti előnyben a többi állampolgárhoz képest. Vajon indokolt lehet ez a megközelítés a közlekedésben is? A KRESZ szerint igen.
A lakó-pihenő övezetekre vonatkozó KRESZ szabályozás és tábla valójában egy gyűjtőfogalom. Számos korlátozást foglal magában, ami a helyi lakosok oldaláról nézve viszont sokkal inkább előny, mint korlátozás.
A lakó-pihenő övezet tábla egyszerre jelent:
- Behajtási korlátozást
- Sebességkorlátozást
- Várakozási korlátozást
- Úthasználati korlátozást
Mit mond a KRESZ?
(1) Lakó-pihenő övezetbe – a „Lakó-pihenő övezet” jelzőtáblától a „Lakó-pihenő övezet vége” jelzőtábláig terjedő területre – csak a következő járművek hajthatnak be:
a) kerékpár,
b) az ott lakókat vagy az oda látogatókat szállító személygépkocsi, a személygépkocsi kivételével a legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi, a betegszállító gépjármű, motorkerékpár, a motoros tricikli és ezekhez kapcsolt pótkocsi, segédmotoros kerékpár, állati erővel vont jármű és kézikocsi, a kommunális szemét szállítására szolgáló jármű, továbbá az oda áruszállítást végző legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi,
c) az ott lakók és oda költözők költöztetését végző tehergépkocsi,
d) az oda látogatókat szállító autóbusz,
e) az oda építő- és tüzelőanyagot szállító tehergépkocsi és hozzákapcsolt pótkocsi,
f) az út- és közmű építésére vagy fenntartására, köztisztasági, rendvédelmi, betegszállítási, közegészségügyi feladat, illetőleg postai gyűjtő- és kézbesítő szolgálat ellátására szolgáló jármű, ha ez feladata ellátása érdekében elkerülhetetlen,
g) a mozgáskorlátozott személy által vezetett vagy az őt szállító jármű és annak vezetője.
(2) A lakó-pihenő övezetben járművel legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni.
(3) A lakó-pihenő övezetben a vezetőnek fokozottan ügyelnie kell a gyalogosok (különösen a gyermekek) és a kerékpárosok biztonságára.
Ha az úton járda nincs,
a) a gyalogosok az utat teljes szélességében használhatják, a járművek forgalmát azonban szükségtelenül nem akadályozhatják,
b) járművel várakozni csak az erre kijelölt területen szabad.
A jogi bikkfanyelv egyszerű szabályokat takar: csak az hajtson be és parkoljon oda, aki ott lakik, vagy konkrét dolga van ott.
Azt is csak max. 20 km/h sebességgel tegye, 3,5 tonna feletti autóval eszébe se jusson senkinek a behajtás. A többiek pedig menjenek másfelé.
A jog világában sokszor megesik, hogy két alapvető érdek konkurál egymással.
Itt is ez a helyzet. A társadalom működőképes állapotban tartásához (kipihent, nyugodt állampolgárok), az állampolgárok élet- és egészségvédelméhez fűződő össztársadalmi érdek nyilván előrébb való, mint az egyes állampolgárok szabad mozgáshoz- és helyváltoztatáshoz fűződő joga.
Ezt a helyzetet pedig úgy kezelte a KRESZ-ben a jogalkotó, hogy pozitívan diszkriminálta az egyes, kertvárosias övezetben lakókat. Nyilván azért, mert
a helyi lakosok biztonsága és nyugalma erősebb érdek, mint az, hogy minden autós a fizikailag legrövidebb vagy leggyorsabb útvonalon közlekedjen.
Igazságos ez így? Aligha! Ellenben pragmatikus és valós problémára nyújt életszerű megoldást, jogilag pedig elfogadható, megengedhető!
Autós szempontból nézve nyilván bosszantó ezeknek az övezeteknek a szaporodása. Főleg, hogy rendre ott jelennek meg, amely útvonalakon korábban ki lehetett kerülni a forgalmi dugókat.
Külön érdekesség, hogy a 3,5 tonnás súlykorlát csak a személyautókra vonatkozik. A teherautók és a buszok (a dolog természetéből kifolyólag) nagyobb össztömeggel is behajthatnak az övezetbe. Mondhatjuk úgy is, hogy a 3,5 tonnás súlykorlátozás relatív szabályként van jelen. Ha valamilyen műszaki okból abszolút súlykorlát is indokolt az adott úton (pl.: az út szerkezete nem bír el 5 tonnánál nehezebb járműveket), olyankor a közútkezelő külön táblával jelzi a nehéz gépjárművekre vonatkozó súlykorlátot.
Nagyon észnél kell lennie minden autósnak, amikor ilyen táblával találkozik!
A behajtási és a sebességkorlátozás miatt ugyanis az objektív felelősségen alapuló közigazgatási bírságok is játszanak, a várakozási korlátozás miatt pedig szabálysértési bírsággal is jutalmazható az az autós, aki jogosulatlanul hajt be vagy parkol a lakó- pihenő övezet határain belül.
Figyelem, csak akkor írj, ha elfogadod, hogy a történeted feldolgozhatjuk.