Sárga jelzés – te átrongyolsz? És megbüntettek?

A piros az tilos! De akkor mi a sárga?

2024.02.15. 05:53 Módosítva: 2024.02.15. 06:13

Visszatérő kérdés, hogy sárga jelzés esetén fékezni vagy gyorsítani kell-e a valóságban? A jogszabály konkrétan fogalmaz, azonban a jogalkotó (KRESZ) és a jogalkalmazó (rendőrség) jogértelmezése időnként elválik egymástól a kérdésben. Melyik álláspont van most divatban?

Urbanizált környezetben banális jelenség a közlekedési jelzőlámpa sárga jelzése alatt padlógázzal átzúgó autók látványa. Az utolsó egy-két autó nem ritkán még a piros alatt is átrobog. De miért teszik ezt meg oly sokan és mennyire védhető a jogértelmezésük? 

Mit mond a KRESZ?

"A kör alakú, valamint a nyilat vagy kerékpárt mutató folyamatos sárga fény a forgalom irányának megváltozását jelzi: az útkereszteződésnél (...) meg kell állni. Ha azonban biztonságosan megállni már nem lehet, az útkereszteződésen mielőbb át kell haladni."

Hát, izé... nem túl körültekintő a szóhasználat. 

Az addig oké, hogy a folyamatos sárga fényjelzés arra hívja fel a figyelmet, hogy másodperceken belül megváltozik a forgalmi rend. A borostyán a közlekedésben mindig figyelemfelhívó és veszélyt jelző szín. Érdemes tudni, hogy városban ez alapból 3 másodpercet jelent, 70 km/h feletti övezetekben pedig 5 másodpercet. Addig van ideje eldönteni az autósnak, hogy fékez vagy gyorsít. 

De ki és mi alapján döntheti el vagy mérlegelheti, hogy meddig biztonságos a megállás?

És honnantól célszerűbb padlógázt adni a kereszteződés veszélytelen elhagyásához? A KRESZ ugyanis erről nem mesél, csak bevezeti ezt a gumiszabályt, magyarázatot viszont nem fűz hozzá.  

Így az sem meglepő, hogy a rendőrség időnként bekeményít a jogalkalmazása során, és szigorúbban értelmezi ezeket a képlékeny szabályokat.

A rendőrség 2011-ben kezébe vette a dolgokat, de hamar kiütötte onnan a kormányzat.
A rendőrség 2011-ben kezébe vette a dolgokat, de hamar kiütötte onnan a kormányzat.

Legutóbb 2011-ben döntött úgy a jogalkalmazó, hogy elkezdi szakmányban büntetni a "sárgázókat". A paradigmaváltást pedig arra alapozta, hogy a technológia fejlődésnek köszönhetően már nem csak a sebesség lesz mérhető, de féktávot is lehet számolni. A lámpa váltási idejét is hozzá véve pedig meghatározható lesz, hogy biztonságosan meg tudott volna állni egy konkrét jármű, vagy sem. 

Elsőre jó ötletnek tűnt az elmélet, csak hát ezek az elméletek mindig azon buknak el, hogy a valóságban is alkalmazni kell őket.

Ott viszont annyi az ismeretlen változó (aszfalt minősége, nedvessége, jármű fékberendezésének állapota, tényleges sebessége, gumik jellege és állapota-tapadási képessége, sofőr reakcióideje, mögöttes forgalom sűrűsége, követési távolság hiánya stb.), hogy még a mesterséges intelligencia is elkezdene káromkodni, ha ebben a kérdésben kellene vitathatatlan kalkulációkat kiköpnie magából. 

Az elmélet és a gyakorlat nem mindig vág egybe...
Az elmélet és a gyakorlat nem mindig vág egybe...

A rendőrség orrára rá is koppintott a jogalkotó 2012-ben és a kormányzati KRESZ munkacsoport kifejezetten úgy foglalt állást, hogy "(...) amíg nem lesz előre jelezve a sárga lámpára való váltás – mondjuk visszaszámlálással vagy a zöld lámpa villogásával -, addig nem büntetik a rajta való áthaladást sem.

Ennek már 12 éve. Azóta vajon volt ebben a megközelítésben változás? Mit gondol erről most a rendőrség?

 

Válaszukban kifejtették, miszerint a sárga lámpán áthajtó sofőröket, megállítás hiányában pedig a járművek üzembentartóit a Rendőrség 2012. augusztus 23-ig közigazgatási bírsággal szankcionálta.

A Rendőrség úgy látja, hogy a jelenlegi szabályozási környezetben az a járművezető, aki figyelmen kívül hagyja a fényjelzőkészülék sárga jelzését és nem áll meg a KRESZ rendelkezéseinek megfelelően, szabálysértést követ el és vele szemben pénzbírság büntetés alkalmazható, illetve a helyszíni intézkedés során helyszíni bírság kiszabására van lehetőség.

Hangsúlyozták, hogy a Rendőrség következetesen valamennyi közlekedési szabály megtartását, a közlekedés résztvevőinek magatartását ellenőrzi és azok megsértése esetén a jogsértés súlyához igazodó szankciót alkalmaz a jogsértőkkel szemben.

Magyarul:

  • 2012-ig a sárga- és a piros jelzéseken való áthajtás esetén sem volt kibúvó, ha látta a rendőr vagy a kamera, akkor ment a közigbírságos csekk. 
  • 2012-óta a piros lámpánál a fenti az irányadó továbbra is (mert ott nem tartalmaz kivételt a KRESZ). A sárga lámpánál viszont van kivétel, így csak szabálysértési eljárás keretében szankcionálható a dolog. Ami azt jelenti, hogy lehet vitatni a rendőrség álláspontját, vagy akár az egész eljárás alól is ki lehet bújni, ha nem történt helyszíni intézkedés. 

Nehéz kérdések ezek, mert a városi közlekedés egy olyan dinamikus massza, ahol minden autós szempontjából egyedi mérlegelést kíván a helyzet lereagálása. Emiatt - vita esetén - 

a sárgán való áthajtás indokolatlanságát nagyon nehéz a hatóságnak utólagosan bizonyítania. 

A sárga sárgának nem fékez...
A sárga sárgának nem fékez...

A közlekedő autósok számos olyan jelből következtethetnek a zöld jelzés hamarosan bekövetkező megszűnésére ("öreg zöld"), amelyek észlelése esetén indokolt lehet a sebesség csökkentése és a megállásra való felkészülés. Ilyen árulkodó jelek például a zöld jelzésből már eltelt tartam hosszúsága, a párhuzamos gyalogoslámpa villogó zöld fénye, a párhuzamos villamoslámpa váltása, a keresztben feltornyosuló járművek és türelmetlenkedő gyalogosok jelenléte stb. 

Viszont a legtöbb autós ezeket nem monitorozza állandó jelleggel, csak a lámpa színét figyeli.

Amikor pedig sárgát észlel a zöld után, a gázba tapos, mert azt tudja, hogy a piros az tilos és drága. 

Te megállsz, amikor sárgát mutat a jelzőlámpa?

Számos országban ezt a problémát úgy oldotta meg a szabályozás, hogy a sárgát is előre "jelzi" a fényjelző készülék, például zöld visszaszámláló kijelzővel, vagy villogó zöld lámpajelzéssel. Ilyen megoldások mellett a sárgán áthajtók bírságolása jogos és vitathatatlan.

Nálunk viszont ilyen - általánosan elterjedt - megoldással nem nagyon találkozni. Elvétve előfordul egy zöld visszaszámláló kijelző a lámpák felett, villogó zöld azonban sehol. Előbbi rég kiment a divatból, ráadásul még balesetveszélyes is lehet.

Jelenleg ott tartunk, hogy a KRESZ szerint a sárga jelzésnél meg kell állni. De mivel a jogszabályi kivétel túl képlékeny, mára az lett az autósók által preferált és alkalmazott főszabály. A valóságban nem sokan taposnak a fékbe, amikor sárgát látnak. A rendőrség pedig szankcionálhat, de hogy miként bizonyítja be utólag, miszerint a konkrét sárgánál a konkrét autós meg tudott volna még biztonságosan állni, na az egy nagyon jó kérdés!

Tízből kilenc autós..., az egy autós. Csak, hogy statisztikai adattal is tudjak szolgálni.  

Csőbe húzott a kereskedő? Szédítenek a szervek? Sunnyog a biztosító? Ha úgy érzed, hogy neked van igazad, de mégis lepattintanak a nagykutyák, jelentkezz és írd meg történeted KÉPEKKEL együtt a drtakacs@mail.totalcar.hu-ra.

Figyelem, csak akkor írj, ha elfogadod, hogy a történeted feldolgozhatjuk.