Felháborodott olvasói leveleket kaptunk - de hol marad a változás?

Egyre több történetet kapunk a Zuglói Parkolótársaság jogilag vitatható gyakorlatáról, melyekben tilosban, vagy kapubeállóban várakozó autósokat pótdíjaznak az ellenőrök elmulasztott jegyvásárlás felkiáltással. 

Viktória nevű olvasónk mostanában költözött Zuglóba, és épp egy társasház előtti kapubejárón parkolt, amikor pótdíjat kapott. Az eljáráson mérhetetlenül felháborodott, pereskedést tervez. 

De Miklós sem járt másképp, aki dolgozni volt Zuglóban, és a célingatlan kapubehajtójában parkolt. Ő is megkapta a pótdíjcsekket, az ügyvédje pedig már dörzsöli is a tenyerét. 

Az alábbi történettel pedig számos szülő tud majd azonosulni: Zalán csak hazaugrott a gyerekkel egy SOS pisiszünetre, és szabad hely hiányában a kapubejáróban támasztotta le francia szedánját. Pótdíjazták. Ez egy ilyen ország, se nyilvános WC, se szabad parkolóhely nincs elég, holott igény az volna mindkettőre.

A ZKNP jogi álláspontja töretlen és konzekvens: ami a "zóna" táblán belül van és nem rendelkezik érvényes parkolójeggyel, azt pótdíjazzák. Attól azonban, hogy valamit régóta művelnek rutinszerűen, még nem feltétlenül teszi azt elfogadhatóvá a bíróság szemében.

• A ZKNP joggyakorlatát elmarasztaló bíróságok, valamint az azt nem osztó más parkolótársaságok is a törvények és rendeletek szerint járnak el. Csak ők a jogalkotói szándékot másként értelmezik. Véleményem szerint abban rejlik az eltérés, hogy utóbbiak nem bevételi oldalról közelítik meg a kérdést. 
• A közúti közlekedésről szóló törvény 9/D. § (1)-(3) bekezdései alapján a parkolótársaság nem a közterület használatáért jogosult díjat és pótdíjat szedni, hanem a járművekkel, közterületen történő jogszerű várakozást biztosító közszolgáltatásért. Ilyen közszolgáltatást azonban a dolog természete miatt a vitatott helyeken nem nyújthat. Éppen emiatt helyezkedett már több bíróság is jogerősen arra az álláspontra, hogy a parkolótársaság a tilosban álló járművek esetében nem szedhet sem díjat, sem pótdíjat. 
• Az autós nem azért mentesül a díjfizetési kötelezettség alól, mert szabálysértést követett el, hanem azért, mert a díjfizetés jogalapja egyébként is hiányzik. Mivel a lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis.
• Az pedig csak hab a tortán, hogy a ZKNP olvasónknak küldött válasza szerint "egy várakozóhely attól lesz az, hogy egy gépjármű ott várakozik." Vagyis, ha valaki a Bosnyák téri kereszteződés közepén támasztja le a vasat, akkor az ott hirtelen várakozóhellyé avanzsál, ha váltott jegyet, ha nem. Haha.
  

  A ZKNP érvelése alapján ez így már egy várakozóhely, hiszen ott áll a Punto és zónán belül van. Elképzelem, ahogy a bíróság megpróbál pókerarcot vágni erre az érvelésre.

A ZKNP viszont úgy tűnik, hogy addig nem változtat a gyakorlatán, ameddig tömegesen bíróság elé nem viszik a pótdíjazott autósok az ügyeket.

A zuglói Rózsavölgyi úton történt az eset, az autó a felfestéssel kijelölt várakozási hellyel párhuzamosan várakozott. Kálmán ezzel szabálysértést követett el, amelyet sosem vitatott, viszont az elmulasztott parkolójegy vásárlásért járó pótdíjjal nem értett egyet, így nem fizette be, vállalva ezzel a pereskedést is. Az ügyet mind első-, mind másodfokon megnyerte, a bíróság teljes egészében – jogerősen – neki adott igazat. 

Az ehhez hasonló ügyek általában a békéltető testületnél kötnek ki, de ettől nem érdemes megrettenni. A BT egyrészt nem bíróság, másrészt csak akkor kötelező a döntése a felekre nézve, ha azok alávetik magukat az eljárásnak.

Ráadásul ez egy jogértelmezési kérdés (szabad-e a tilosban várakozó járműveket parkolójegy vásárlás elmulasztásáért pótdíjazni?), jogkérdések eldöntésére pedig a bíróságok rendelkeznek hatáskörrel, a békéltető testületek csak fogyasztói panaszok elsimítására szolgálnak elsősorban. A békéltető testületek döntése egyáltalán nem köti a bíróságokat. Ha a BT az egyik féllel ért egyet, attól még a bíróság a másik félnek is adhat igazat.

Egyrészt azért, mert fogalmuk sincs, hogy miként zajlik egy ilyen eljárás, másrészt a pervesztes félnek a pereskedés is pénzbe kerül. Emiatt sokan inkább befizetik a pótdíjat, majd élik tovább az életüket. Ez így szerintünk nem vezet sok jóra. 

Az ilyen esetek működési mechanizmusa nem túl bonyolult. Pótdíjazott autósként legegyszerűbben úgy tudják az üzembentartók bíróság elé vinni az ügyet, ha nem fizetik be a pótdíjat, majd várják a fejleményeket. Nem sokkal később, fizetési hajlandóság hiányában a parkolótársaságok első körben ún. fizetési meghagyást szoktak küldeni az autósnak, közjegyző útján. A közjegyző nem vizsgálja a követelés jogosságát, csak befogadja a kérelmet, és megküldi az autósnak a levelet.

• Ha az autós eleget tesz a meghagyásban foglalt követelésnek, az ügy lezárul. Ilyenkor a pótdíjat és az eljárás illetékét az autósnak kell viselnie.
• Amennyiben az autós nem reagál vagy nem mond ellent, a meghagyás jogerőssé és végrehajthatóvá válik. Ilyenkor a pótdíjat, az eljárás illetékét és a végrehajtás költségét szintén az autósnak kell viselnie.
• De, ha az autós 15 napon belül ún. ellentmondással él, az ügy automatikusan bírósági perré alakul, már amennyiben a parkolótársaság lerója a bíróságon a peres eljárás illetékét.
• Amennyiben a parkolótársaság határidőben befizeti a bírósági per illetékét, az ügy polgári peres eljárásként folytatódik, ahol a parkolótársaság lesz a felperes, az autós pedig az alperes. Innentől a bíróság hatásköre lesz a konkrét ügy és a jogvita eldöntése, a jogszabályi rendelkezések értelmezése. 

Az bizonyos, hogy a ZKNP veszített már el ilyen pert, ahol pontosan ugyanezt a jogkérdést értelmezte a bíróság. Így már jó esélyekkel indulhat bárki, aki hajlandó perre vinni az ilyen ügyeket.

Jogegységi határozat viszont még nem született az ügyben, tehát az egyes bíróságokat nem kötik a korábbi ítéletek indokolásai, vagyis juthatnak más következtetésre is.

Számos olyan önkormányzatról tudni (pl.: Józsefváros, Terézváros, Óbuda, Pécs, Veszprém stb.), ahol vagy a parkolótársaság nem osztja eleve a ZKNP álláspontját, vagy a bíróság mondta ki utólag, hogy az autósoknak van igaza. A veszprémi bíróságon éppen most tárgyalja a másodfokú tanács az ügyet, elsőfokon ott is az autós nyert. 

A ZKNP-t ez sem hatja meg, rendkívüli módon hisznek az igazukban.

A Fővárosi Törvényszék 2024. február 08-án jogerősen rögzítette ítéletében, miszerint: 

1. A parkolótársaságok nem a közterület használatáért, hanem parkolási közszolgáltatás nyújtásáért jogosultak csak díjat és pótdíjat szedni, ilyen szolgáltatás azonban a tilosban állók esetén kizárt. 
2. A várakozási övezet fogalma nem esik egybe a várakozásra kijelölt hely (felfestés, tábla!) fogalmával, parkolódíjat és pótdíjat pedig csak az utóbbi esetén jogosultak szedni.
3. A tilosban álló autósok nem azért mentesülnek a parkolási díj és a pótdíj alól, mert szabálysértést követtek el, hanem azért, mert a parkolási jogviszony eleve sosem jött létre a felek között. 
4. A jogszabályok (Alaptörvény 28. cikke szerinti) értelmezésének az felel meg, ha a szolgáltatás nyújtásának-igénybevételének pontos helye az autósok számára felismerhető. Ez pedig nem teljesülne akkor, ha a várakozási övezet teljes területén jogosult lenne pótdíjazni a ZKNP.
5. A zuglói parkolótársaságot semmi sem tartja vissza attól, hogy a tilosban álló autókra rendőrt, közterest hívjon a pótdíjazás helyett, ezzel elejét véve a jövőbeni szándékos blicceléseknek. 
6. A fenti megállapítások tekintetében a másodfokú joggyakorlatuk következetes és kialakult. Vagyis az autósok vigyék bátran bíróság elé az ilyen ügyeket. 

A jogerős ítélet az alábbi számon érhető el: 41.Pf.635.651/2023/5.

A ZKNP az elbukott sajtóper mellett (rágalmazás vádjával) büntetőfeljelentést is tett a Totalcar újságírói ellen, a Btk. 226. § (3) bekezdését figyelmen kívül hagyva.

A hivatkozott bíróságok és parkolótársaságok álláspontjával egyező véleményünket fenntartjuk, a további, szerkesztőségünknek küldött hasonló eseteket pedig feldolgozzuk. Bízunk benne, hogy a Kúria hamarosan jogegységi határozatot hoz a kérdésben, hogy mindenkinek világos legyen, mi a jogszerű, és mi nem.