Drágábbak lehetnek a hagyományos autók, a villanyautók örülhetnek
Miközben a villanyautók térnyerése érezhetően lelassult főként azért, mert jóval drágábbak, mint hagyományos meghajtású versenytársaik, a következő években az utóbbiak ára is növekedhet. A hibridek pedig felértékelődhetnek.
A elmúlt években az autózással foglalkozó szakemberek azt jósolták, hogy az elektromos autók jönnek, látnak és győznek, ám 2023 közepére kiderült, hogy mindez csak vágyálom – kezdte az autósokra váró újdonságokról szóló összefoglalóját a CNBC.
A 2020-as évek elején az autógyártók egymás után jelentették be nagy terveiket elektromos átállásukkal kapcsolatban és a tőzsdei befektetők ezzel párhuzamosan egyre többet vásároltak részvényekből. Az elmúlt év azonban fordulatot hozott. A Ford, a GM, a Mercedes, a Volkswagen, a Jaguar LandRover és az Aston Martin egymás után jelentette be, hogy vásárlóik érdeklődésének elhalványulása miatt visszavesznek elektromos átállási terveikből. Még a villanyautózás egyik úttörője, a Tesla is azt kommunikálja, hogy az eladásainak növekedése érezhetően lassúbb lesz 2024-ben, mint amihez a vállalat befektetői az elmúlt években hozzászoktak.
Amit 2021-ben és 2022-ben láthattunk, az csak egy átmeneti értékesítési tüske volt az elektromos autók piacán – állítja Marin Gjaja, a Ford villanyautó-részlegének igazgatója . A növekedés ugyan nem áll le, de közel sem lesz olyan gyors, mint ebben a két évben. Válaszul a Ford hibrid meghajtású autóinak eladásait akarja felpörgetni.
Jól látszik, hogyan számolták el magukat a jósok
Az Egyesült Államokban 1,2 millió új elektromos autó talált gazdára 2023-ban, amivel ezek az autók 7,6 százalékos piaci részesedést értek el az újautó-piacon – derült ki a Cox Automotive tanácsadó cégadataiból. A jövő bizonytalanságát jelzi, hogy a Cox igen tág határok között adja meg várakozásait. Eszerint az évtized végére 30 és 39 százalék közé emelkedhet a villanyautók értékesítése az új autók között. Az autógyártók céljai pedig változóak. A Stellantishoz tartozó Alfa Romeo 2027-re akar átállni teljesen villanyautók gyártására. A Jaguar Land Rover, a Volvo és a GM Buick és Cadillac márkája 2030-ra, a GM teljes kínálata 2035-re állhat át. A Ford Európában 2030-ra tervezi a váltást. A Honda 2040-től tervezi, hogy csak akkumulátoros és üzemanyagcellás modelleket kínál az amerikai piacon.
Oliver Blume, a Volkswagen vezérigazgatója nemrégiben óvatosan fogalmazva csak annyit mondott, hogy rugalmasan alkalmazkodnak a kereslethez. Ezzel együtt 2030-ban már új autóik 80 százaléka elektromos meghajtású modell lehet. A Toyota volt a kivétel a villanyautó-eufória alól azzal, hogy mindig a fokozatos átállás mellett foglalt állást. A cég teljes tevékenységére vonatkozóan ad meg céldátumot. E szerint 2050-re tervezi karbonsemlegességet.
A szakértők gyorsan rájöttek miért nem teljesültek jóslataik. Nem számoltak azzal, hogy a villanyautók iránti lelkesedés nem általános az autósok körében. Túlnyomó többségüknek egy fontos használati eszköz az autó, de nem több ennél. Hajlandók fizetni az újításokért, például a vezetéstámogató technológiákért, de nem akármennyit. Márpedig az elektromos autók annak ellenére drágák, hogy az USA-ban és az európai országokban állami támogatások segítik az értékesítésüket. A kivétel Kína, ahol olyan erős az állami hátszél, hogy ennek segítségével sikerült jobban felpörgetni a villanyautó-eladásokat.
Az eredmény az, hogy az Egyesült Államokban elektromos autókból 136 napi eladásokra elegendő készletet halmozódtak fel a kereskedőknél, miközben az összes modellt figyelembe véve 78 nap az átlagos készletállomány – derül ki a Cox adataiból. Ezek a számok nem tartalmazzák a Tesla, a Rivian és más cégek eladásait, mert ezek nem autókereskedőkön keresztül adják el autókat.
A szigorítások szabályozzák az árakat
Az új autók ára a következő években a környezetvédelmi szabványok változásával párhuzamosan alakulhat. Az elektromos átállás egyik hajtóereje az volt, hogy a károsanyag-kibocsátási szabványok egyre keményebbé váltak, ami - szerintük - drága fejlesztéseket követelt meg az autógyártóktól. Mivel a szabványok modellpalettájuk egészére vonatkoznak, annál könnyebben teljesíthetik azokat, minél több hibrid és elektromos autó van a kínálatukban. A jelenleg tervezett, 2032-ig szóló szigorítások az USA-ban 14 milliárd dollár extrakiadással terhelhetik meg az autógyártókat – derül ki az amerikai Alliance for Automotive Innovation szervezet becsléséből.
Ezt az összeget főként a General Motorsnak és a Stellantisnak kellene állnia. A Ford hibridjeinek köszönhetően kevesebbet szenvedne.A jelenlegi washingtoni adminisztráció a villanyautó-eladások lassulását látva enyhíteni akar a követelményeken. Ugyanakkor nem adják fel azokat, mivel teljesítésük nélkül nem érhetők el a kormány klímacéljai. Ha Donald Trump volt elnök nyerné a novemberi elnökválasztást, akkor radikálisan enyhítenék a szabályozást. Ez elodázná az elektromos átállást és olcsóbbá tenné az új autókat a globális klímakatasztrófa kockázatának növelése árán.
Összességében a jelenlegi kilátások alapján az valószínűsíthető az elektromos autózásra való átállás a hosszabb lesz a tervezetnél. Ahogy pedig a hagyományosokra vonatkozó szabályok szigorodnak, ezek drágábbak lehetnek, így a hibridek kaphatnak főszerepet a közbülső időszakban- Mindezzel párhuzamosan az elektromos autóknál történő fejlesztések, a gyártás volumenének és hatékonyságának növekedése vonzóbbá teheti a villanyautókat a hagyományosokkal szemben.
(Forrás: Bloomberg, CNBC, Reuters)
