Gyorshajtás: Mi van, ha nem olvasható a rendszám a traffipax képén?
A gyorshajtás örök, mint a nyomorúság. Változatos módszerekkel küzdenek ellene világszerte, az autósok egy részét azonban semmi sem hatja meg. Napi rutin a korlátozó táblák „felülírása”, indok is akad bőven. Mennyire fair dolog úgy számon kérni a hatóságot, hogy közben az autós jár tilosban?
A jogalkotó emeli a büntetési tételeket, szigorítja a jogszabályokat, helyenként már az autót is elkobozza, mégsem éri el a kívánt hatást. A gyorshajtás "alanyi jog", senki se mondja már meg, hogy mikor-hol-mennyivel szabadna közlekedni - gondolja néhány renitens. A gyorshajtó autósoknak pedig semmi sem elég, az EU legpuhább szabályozását sem érzik magukénak.
Ez a hozzáállás hátrányosan hat azokra a közlekedőkre is, akik maguktól amúgy betartanák a korlátozásokat, de a közösség sietős részének nyomására végül ők is a gázba taposnak. Ez érthető, pláne amikor valaki türelmetlenül rájuk tapad a visszapillantóban és villog, indexel, nyomaszt. Végül a szabálykövetőknek is csak a gyorsítás marad, mint opció - feltéve, ha nem akarnak félrehúzódni minden alkalommal.
A forradalmi hétvégén én is átszeltem az országot észak-déli irányban, kétszer, és én is találkoztam azzal a problémával, amellyel Kolos nevű olvasónk keresett meg levelében. A szitu egyszerű: lakott terület, 50-es sebességkorlátozás, mindenki 64 km/h-val halad, előzgetnek falun belül is.
Aztán jön a falu vége tábla, megjelennek a fittipaldik, nekiállnak tolni, villogni, "menjél már az isten szerelmére" - kiáltják némán a visszapillantóban - "hát 300 méter múlva 90 km/h óra a határ!" Igen ám, csak az már kimarad az egyenletből, hogy a lakott terület vége tábla vonaláig meg 50.
Tudják ezt a traffipaxozó rendőrök is, előszeretettel vadásszák le a település végén gyorsítókat, És igazuk van.
A szabály az szabály, ami pedig úgy szól, hogy a tábla vonaláig - vagy a következő sebességkorlátozó tábláig - lakott "terkán" 50 a megengedett, és kész.
Kolos ahhoz a táborhoz tartozott egy februári reggelen, amelynek tagjai már jóval a település vége tábla előtt kigyorsítanak. Hogy miért tesznek így? Azt talán ők sem tudják pontosan, lehet, hogy minden nap szül az asszony, vagy épp idegesek, de a másodpercekért céltalanul is folyhat a halálos küzdelem.
Fontos, hogy a tábla vonalában már meglegyen a megengedett maximális sebesség.
A rendőrök aznap reggel is mérték a sebességet, Kolost pedig lencsevégre kapták hátulról, ahogy hetvennel közlekedett a 70-es tábla előtt (nem utána!). Olvasónk nem csak ezt sérelmezi, szerinte az sincs rendben, hogy a sorozatfelvétel képei közül csak az utolsó kockán látható a mért sebessége, azon a képen viszont nem olvasható a rendszáma. A sorozat többi képkockáján látszik ugyan a rendszáma, a sebessége azonban nem.
Kolos szerint ez így nincs rendben, ha traffipaxolásról van szó, a rendszámnak és a mért sebességnek együtt kell szerepelnie a bizonyító erejű fotón. Érvelése szerint akár egy azonos típusú és színű autó is kiugorhat mögé egy keresztutcából, felzárkózhat mögé a másodperc töredéke alatt és máris nem ő szerepel azon az utolsó képen, amin a sebesség is olvasható.
Ezt csak azért írtam le, hogy érezzétek mekkora blődség az érvelés. Értem én, hogy b@sszák meg a fűtött bütyköstaxiból pénzt szedő rendőrök, de azért se a fizikát, se az életet ne hágjuk már meg elméleti szinten. Az ilyen érvelések nem vezetnek sehova, ráadásul veszíteni is tudni kell, méltósággal.
ORFK álláspontja
A témában megszólítottam a rendőrséget is.
1.) Van-e mód és jogszabályi lehetőség a gyorshajtás vitatására bizonyíték hiányában ilyen esetben?
Igen, a jogorvoslathoz való jog olyan alapvető jog, amely nemzetközi jogi alapokon nyugszik, és amelyet az Alaptörvény is rögzít. Ugyanakkor ez a jog a sebességtúllépés miatt indult közigazgatási eljárásokban, kötött formában gyakorolható. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jogszabály rögzíti az igénybe vehető jogorvoslat formáját, a kérelem benyújtásának feltételeit és határidejét, továbbá az elbírálásra jogosult fórumot egyaránt. Közigazgatási per csak akkor indítható a vitatott döntés ellen, ha az arra jogosultak valamelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták.
2.) Milyen arányban/gyakorisággal szoktak az autósok fellebbezéssel élni erre hivatkozással?
A rendőrség az eljárása során törekszik arra, hogy kizárólag a kétséget kizáróan bizonyított esetekben szabjon ki közigazgatási bírságot. A bírságkiszabással végződő eljárás a sebességtúllépések esetében több évtizedes gyakorlaton alapszik, a bíróságok részéről elvi aggály a sebességméréssel kapcsolatos peres eljárások során nem merült fel.
3.) Van-e tudomásuk az ilyen esetekkel kapcsolatos egységes bírósági/jogalkalmazási gyakorlatról?
A bíróság döntése a hatóságra nézve kötelező. Ha a hatóság döntése vagy az azt megelőző eljárás a bíróság döntése alapján jogsértő, a bíróság a közigazgatási döntést megsemmisítheti, hatályon kívül helyezheti, vagy megváltoztathatja. Továbbá a bíróság, ha szükségesnek ítéli, a hatóságot új eljárás lefolytatására is kötelezheti. A gyakorlatban az a tapasztalatunk, hogy a hatóság sebességtúllépés miatt hozott döntései megalapozottak, ezért az ügyfelek ritkán fordulnak bírósághoz. Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a bíróság elé kerülő, közlekedési jogsértések ügyében a hatóság pernyertességi aránya évek óta 95-98 % között van.
A traffipaxok éppen azért készítenek sorozatfelvételeket, hogy az ilyen forgatókönyveket eleve kizárják
Fontos tudni, hogy a sebességmérő készülékek nem csak azt a pár fotót rögzítik az eseményről, amit az autós is megtekinthet az on-line felületen, hanem több tucatot, de akár több százat is.
Ráadásul egységes a joggyakorlat abban is, hogy nem kell a konkrét autót legalább 15 másodpercig mérnie a készüléknek. A Kúria már 2012-ben leszögezte, miszerint: "a jogszabály nem tartalmaz olyan előírást, amely attól tenné függővé a bírság kiszabását, hogy az ellenőrző berendezés által rögzített felvétel legalább 15 másodpercnyi időtartamú legyen. A Kúria álláspontja szerint (...) egyetlen fényképfelvétel is elegendő a szabályszegés dokumentálására."
Fentiekből az is következik, hogy ha a mért sebesség csak a sorozatfelvétel utolsó képkockáin látható a rendszám viszont csak az azt megelőző képeken, a rendőrség - a sorozatfelvétel zárt láncolata miatt - összekapcsolhatja az információkat és joggal vonhatja le azt a következtetést, hogy Kolos gyorshajtott a településről kifelé menet.
Ezt az összekapcsolást csak abban az esetben lehet eredményesen vitatni, ha a képeken szereplő járművek eltérése nyilvánvaló. Például, ha a rendszámot is tartalmazó fotón egy fehér kisfurgon, a sebességet tartalmazón pedig egy piros szedán szerepel. A valóságban ez nem szokott megesni.
Így Kolos kifogása - bár elsőre jól hangzik - nem megalapozott.
Azt is fontos tudni, hogy sok autónak a rendszámon kívül is van egyedi beazonosítást segítő "jele", vagy tulajdonsága. Kolosnak ilyen szempontból sincs szerencséje, a csomagtérajtóra biggyesztett kék matrica elég egyértelműen azonosítja (az utolsó előtti képen fent hagytam, a többin kitakartam adatvédelmi okokból).
Figyelem, csak akkor írj, ha elfogadod, hogy a történeted feldolgozhatjuk.
