Lakóautód van? Januártól 3,5 tonna felett drágább az utazás

2024.04.03. 06:09

A lakóautók egyre népszerűbbek hazánkban is. A 3,5 tonna feletti példányok tulajdonosai nem várt kihívással találták szemben magukat 2024-ben. Az uniós jogharmonizáció és a magyar jogalkotás útvesztői miatt az eddig megszokott és logikus autópályamatrica helyett átsorolásra kerültek a nehéztehergépjárművek és buszok számára kötelező HU-GO útdíjfizetési rendszerbe.

2024. január 1-jén a 3,5 tonna feletti lakóautók kivezetésre kerültek a D2-es autópályamatrica díjkategóriából, és átkerültek a használatarányos útdíjfizetés rendszerébe, a HU-GO-ba. Ahol nemcsak az autópályák díjkötelesek, hanem a főutak is. Ez a változás megtörtént a buszok esetében is (B2 - HU-GO). 

Elsőre nem hangzik drasztikusnak a jogalkotói lépés, kicsit többet fizetnek majd a szabadságért, gondolhatják az autósok. A helyzet viszont sokkal igazságtalanabb ennél. Néhány lakóautós akkor értesült először a változásról, amikor megérkezett az első közigazgatási bírságról szóló 65 ezer forintos csekk. Aki a HU-GO útdíjrendszer hatálya alá esik és nem fizet, az ilyen bírságot kap. 

Ő szerencsés, éppen befért a 3500 kg-os határ alá.
Ő szerencsés, éppen befért a 3500 kg-os határ alá.

A kárörvendők mondhatnák, hogy ez a "majom-banán" tipikus esete. Nekik régóta el szerettem volna mondani, hogy a majomfélék természetes közegükben egyáltalán nem esznek banánt, nem része a természetes étrendjüknek. Táplálékként először az állatkertben találkoztak vele, cukorbeteg is lett tőle az összes. Ma már ott is tilos azzal etetni őket. 

A lakóautók klasszikusan személygépkocsinak minősülnek (M1 kategória). A forgalmi és az állami nyilvántartás szerint is. Logikus ez, hiszen magáncélú személyszállításra szolgálnak. A képbe viszont bezavar, hogy a komolyabb szegmensbe tartozók nehezek, mint a sár. A tengelyterhelésük meghaladhatja a 2 tonnát is akár. Emiatt pedig - a jogalkotó szemében - nagyobb mértékben terhelik a közúthálózatot és a környezetet is. Amiért többet kell fizetniük a használatarányos útdíjrendszerben.

Alulról súrolja a határt, 3440 kg a megengedett legnagyobb össztömege. És ha kap egy utólagos tetőklímát, vagy omnisztort, olyankor mi van? Hát túlsúly miatti bírság...
Alulról súrolja a határt, 3440 kg a megengedett legnagyobb össztömege. És ha kap egy utólagos tetőklímát, vagy omnisztort, olyankor mi van? Hát túlsúly miatti bírság...

Ameddig a sima pályamatrica hatály alá tartoztak, nem volt semmi zúgolódás. Ilyen a dolog természete, az igazságtalanság csak akkor szokta érdekelni az állampolgárokat, amikor konkrétan velük esik meg. 

Év eleje óta nehéz tehergépjárműként kezeli őket a jogszabály

Jobban belegondolva nem túl igazságos ez. Egy 36 tonnás nyergesvontató éjjel-nappal rója az utakat, oda-vissza járkál a fő közlekedési útvonalakon, 5 tengellyel gyártja a kátyúkat-nyomvályúkat, a szénhidrogén fogyasztása pedig bődületesen nagy egy 2 tengelyes, 3,6 tonnás, 3.0 JTD-vel csettegő lakóautóhoz képest. Amelyek ráadásul eseti jelleggel cirkálnak az utakon, magáncélból. De igaz ez a 3 tengelyes távolsági buszokkal, vagy a 2 tengelyes, maximum 18 tonna össztömegű teherautókkal (pl.: Mercedes Actros) való összemérés tekintetében is. 

Az illetékes Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) viszont úgy döntött, hogy ez lényegtelen, jó lesz az nehéztehergépjárműnek is. A jogszabály módosítása óta a 3,5 tonna feletti lakóautókra pont úgy kell HU-GO jogosultságot váltani, mint a kamionokra. Egy Budapest-Balaton kör nem kevesebb, mint 11 ezer forint úthasználati díjjal jár így. És akkor még csak Siófokig gurult a polgár. Az útdíj konkrétan többe lesz, mint az üzemanyag.

Hogy pontosan mi vezethette az ÉKM-et erre a megoldásra? Feltételezés van több is. Talán nem akartak bajlódni az Eurovignette rendszerrel (mert az költséges és tucatnyi matrica kategóriát hoz létre), esetleg nem érdekelte őket, hogy 200 lakóautós most ezzel rosszul jár, vagy talán a jogszabályt értelmezték félre. Ezt majd megmondják ők. 

Az egyik alma, a másik meg zsiráf. A képen a foltos nyakorján szerepel.
Az egyik alma, a másik meg zsiráf. A képen a foltos nyakorján szerepel.

Az viszont tény, hogy a vonatkozó EU irányelv minden, csak éppen nem egyértelmű

A szöveg úgy fogalmaz, hogy "(...) a  tagállamok a lakóautókat autóbuszként vagy személygépkocsiként kezelhetik." Az ÉKM ezt úgy értelmezte, hogy egy példálózó felsorolással van dolga, vagyis a felsoroltakon túl bármi mást is választhat a menüről. Erről a klasszikus MALÉV vicc jut eszembe: 

- Uram, kér ebédet?

- Miből lehet választani?

- Igen/Nem. 

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az EU irányelvek csak a célt fogalmazzák meg, azt nem, hogy a magyar jogalkotó milyen eszközzel és módszerrel éri el azt. Így nem teljesen alaptalan az a kormányzati feltevés, hogy diszkrecionális jogkörbe tartozik a lakóautók útdíjfizetési kategorizálása. 

Ennek viszont több körülmény is ellentmond

Egyrészt az EU irányelv eredeti angol szövege egyszerre alkalmazza a "kezelheti" feltételes módot (eredeti szövegben may) és a "vagy" (eredeti szövegben either-or) kifejezéseket. Ráadásul egy mondaton belül. Utóbbi nyelvtanilag tételes és nem példálózó felsorolást jelent, vagyis csak abból a kettőből engedi a választást, harmadik opciót (pl.: nehéz tehergépjármű) nem ad. 

Vittem már ilyen nyelvtannáci jogértelmezési kérdést magyar bíróság elé (ott is minisztérium volt az érintett). Akkor arra jutott a bíróság, hogy ha a jogalkotó valamit konkrétan és tételesen szabályoz, attól eltérni nem lehet. Jogi szaknyelven: Amit a jogalkotó szabályoz, arra nem terjed ki a jogalkalmazó diszkrecionális jogköre. 

De, hogy ne legyen ennyire egyszerű a helyzet, az ÉKM ebben a kérdésben egyszerre jogalkotó és jogalkalmazó, az EU pedig nemzetek feletti (szupranacionális) jogalkotó. Nem csoda, hogy sokan elvesztik a fonalat menet közben.

Ez már nem is lakóautó (motor caravan), hanem lakóbusz (coach).
Ez már nem is lakóautó (motor caravan), hanem lakóbusz (coach).

Másrészt, az EU-s jogalkotást előkészítő szakmai szerv (DG MOVE - Európai Unió Bizottsága) szakmai állásfoglalásában úgy fogalmaz, hogy - véleményük szerint - az ÉKM szabályozási koncepciója nem sérti az uniós jogot. Hozzáfűzték azonban, hogy ha valaki tényleges és hivatkozható választ szeretne kapni a kérdésre, az forduljon az EU Bíróságához, mert ilyen jogértelmezési kérdésekben csak ők jogosultak hivatalosan állást foglalni. Lefordítom: igazából fogalmuk sincsen, de a kérdést olvasva felmerült bennük, hogy a zúgolódó lakóautósóknak igaza lehet. 

Így viszont az érintett 3,5 tonna feletti lakóautók tulajdonosai pont ott vannak, ahol a part szakad. Fizethetik a HU-GO díjszabásban az útdíjat és közben megkérdezhetik az EU Bíróságát, hogy jogos-e így a szabályozás. Aztán, ha pár év múlva kimondja az uniós bíróság, hogy tulajdonképpen nem, futhatnak az addig szükségtelenül lerótt pénzük után. Talán 10 év múlva vissza is kapják. 

Az érintetteknek ehhez nyilván se kedvük, se érkezésük nincs. Helyette szeretnének visszakerülni a személygépjárművek matricarendszerébe. Erre viszont csak akkor lenne lehetőségük, ha az ÉKM ismételten módosítaná a jogszabályt.  

Építési és Közlekedési Minisztérium álláspontja

Megkerestem az ÉKM-et is a témában. Azt szerettem volna megtudni, hogy pontosan mi indokolta ezt a módosítást és az mennyiben feleltethető meg a vonatkozó EU-s irányelvek rendelkezéseinek.

Válaszukban kifejtették, hogy "az Európai Unió országaiban a tagállami szintű díjpolitika egy közös rendező elv alapján történik, és a 2022/362 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2022. március 24-i hatályba lépésével jelentős mértékben újraszabályozta a díjszedés kereteit."

Kiemelték, hogy "bár az Irányelv számos szabályt rögzít, amelyek kötelezettségként jelennek meg a tagállamok számára, mégis a legtöbb kérdésben a tagállamok maguk dönthetnek. Ezek a tagállami hatáskörben születő döntések az adott országban kialakításra kerülő mindenkori díjpolitikai irányelvek mentén történnek. Nincs kötelezően követendő példa, és nem szükséges semmit azért és olyan módon bevezetni, mert egy másik tagállam azt megtette."

Megjegyezték, hogy a 2024. január 1-jétől a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeg feletti járművek, amelyek a forgalmi engedélyben szereplő M1 kategóriába tartoznak és a jellegüket tekintve lakóautónak minősülnek, a megtett úttal arányos útdíjszedési rendszerben kell az úthasználatért fizetniük. Kiemelték, miszerint "az ilyen járművek tulajdonosainak más területeken is eltérő szabályoknak kell megfelelniük, például „B” kategóriás jogosítvánnyal ezen gépjárművek már nem vezethetők."

Hozzátették, hogy a 3,5 tonna alatti lakóautók továbbra is a használati díjas e-matricás rendszerbe tartoznak és a szállítható személyek számától függően D1 vagy D2 díjkategóriára vonatkozó mértékű díjat fizetnek.

Kiemelték, miszerint az érintett lakóautók száma 200 körül van. Ez az összes hazai lakóautó kb. 4%-a. Így a Magyarországon forgalomban lévő lakóautók 96%-a számára az új intézkedés semmilyen változást nem jelent. 

A módosítás következtében valamennyi 3,5 tonnafeletti nehézgépjármű 2024-től a megtett úttal arányos díjszedési rendszerben fizet. A vonatkozó jogszabályokat egyébként társadalmi egyeztetésre is bocsátották, amely 2023. szeptember 1-jén zárult. Elmondásuk szerint a lakóautók kapcsán nem érkezett vélemény.

Álláspontjuk szerint "a jelenlegi szabályozás teljes mértékben megfelel az eu-s elvárásoknak."

Leszögezték, hogy az EU-s irányelvi definíció szerint nehézgépjármű az olyan jármű, amelynek műszakilag megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 3,5 tonnát. Ebből pedig azt a következtetést tartják levonhatónak, miszerint "a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeg feletti lakóautók személygépkocsiként nem kezelhetők."

Az ÉKM válaszából az utolsó mondat az igazán érdekes. Annak ugyanis ellentmond a járműnyilvántartás (amelyben a lakóautó M1-Személygépkocsi járműkategóriában szerepel) és az uniós irányelv is, amikor úgy fogalmaz, hogy: a tagállamok a lakóautókat autóbuszként vagy személygépkocsiként kezelhetik."

Ebből sehogy sem jön ki az a jogértelmezés, hogy a 3,5 tonna összetömeg feletti lakóautók személygépkocsiként NEM kezelhetőek. Ilyen tilalmat az uniós jogforrás egyáltalán nem tartalmaz. 

A kérdés azért is kardinális, mert az EU-s jogharmonizáció (meg úgy általában az integráció) célja az lenne, hogy az uniós állampolgárok minden tagállamban nagyjából azonos vagy nagyon hasonló rendszerrel találkozzanak. Annak uniós viszonylatban semmi értelme, ha egy Budapest-Gibraltár útvonalon minden tagállamban más módon (HU-GO, pályamatrica, Eurovignette stb.) kelljen leróni az útdíjakat. 

Ahogyan azt is nehéz elképzelni, ahogyan egy - magyarul nem beszélő - holland lakóautós turistának elmagyarázza Letenyénél az angolul és hollandul nem tudó ügyfélszolgálatos, hogy mi az a HU-GO, és miként kell regisztrálni. 

Csőbe húzott a kereskedő? Szédítenek a szervek? Sunnyog a biztosító? Ha úgy érzed, hogy neked van igazad, de mégis lepattintanak a nagykutyák, jelentkezz és írd meg történeted KÉPEKKEL együtt a drtakacs@mail.totalcar.hu-ra.

Figyelem, csak akkor írj, ha elfogadod, hogy a történeted feldolgozhatjuk.

A borítókép csak illusztráció, nem az érintett kategóriát ábrázolja.