Mit lehet tenni, ha az igazság a bíróságot sem érdekli?

2024.04.17. 06:01

Az igazságszolgáltatásba vetett bizalom kifejezetten törékeny természetű. Évtizedekig tart, mire kiépül, eljátszani viszont csak egy pillanat. Az igazságtalanság többnyire csak akkor éri el a közlekedők ingerküszöbét, ha konkrétan velük történik. Mit lehet tenni, ha az igazság már a bíróságot sem érdekli?

Az van, hogy az igazságszolgáltatás néha csak a nevében kapcsolódik az igazság szolgáltatásához. A valóságban sokszor csak jogszolgáltatás folyik, a bíróság pedig azzal van elfoglalva, hogy a döntése törvényszerű legyen. Aki az igazát keresi, annak marad a jogorvoslat. Erős állítás, de nem alaptalan: az elsőfokú ítélkezés sok esetben olyan, mint a társadalombiztosítási ellátás. Csak azért van, hogy senki ne mondhassa, hogy nincs. Aki az igazságot keresi a bíróságon, annak lesz még egy köre másodfokon is. Már ha a törvény engedi, ugye. 

Jeromos sosem gondolta volna, hogy őt is próbára teszi az élet a bíróságon. Azzal tisztában volt, hogy a motorozás veszélyes üzem, de azt nem sejtette, hogy egy verőfényes délutáni motorozása jogi tragikomédiába torkollik. 

Az anyagi kár nem kicsi, a váltókar is elköltözött
Az anyagi kár nem kicsi, a váltókar is elköltözött

Eger felé haladt szelíd tempóban a Bükk lankáin, amikor utolérte a végzet. Egy jobbra ívelő kanyarban szembe találta magát egy fehér kisáruszállítóval. A Peugeot Partner valamiért levágta a kanyart és érintőre vette olvasónk motorját. Jeromos próbálta menteni a menthetőt, de a balesetet nem tudta elkerülni, intenzív fékezéssel lehúzódott a padkára, majd az árokban landolt. 

A Peugeot bal eleje eltrafálta a motor bal oldalát, olvasónk elmondása szerint az egyébként osztatlan úttest jobb szélénél. A legnagyobb pusztítást a motor váltókarja okozta, széthasította az autó bal első gumiabroncsát, a durrdefekt miatt a jármű össze nem téveszthető nyomokat hagyott az aszfalton, mielőtt nyugovóra tért. Jeromos megúszta az árokban hempergést sérülések nélkül, a körülményekhez képest higgadt tudott maradni, dokumentálásba kezdett hát a járőrök kiérkezéséig. 

Az autós ugyanis nem ismerte el a felelősségét, sőt! A rendőrök kiérkezéséig kerékcserébe kezdett. Jeromos szerint azért, hogy a nyomokat eltüntesse. Olvasónk nem aggódott, fotózott serényen és bízott az igazságszolgáltatásban. A helyszínelés megtörtént. 

A rendőrség még Jeromosnak adott igazat, a Peugeot sofőrjét elmarasztalták közúti közlekedés rendjének megzavarása szabálysértés miatt. Az autós - akinek egyébként volt már szabálysértési priusza - azonban kifogással élt, az ügy bíróságra került. 

A bíróságon pedig nem az számít, hogy mi történt, hanem az, hogy ki mit tud utólag hitelt érdemlően bizonyítani

Jeromos egyedül motorozott, az autóban ketten ültek, menetrögíztő kamerát egyik sofőr sem használt. Mindkét fél máshogy adta elő a történteket.  

De nem ez volt a fő probléma. A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a tanúvallomások ellentmondását nem tudja feloldani amiatt, hogy a szabálysértési hatóság (Rendőrség) nem rendelt el igazságügyi szakértői bizonyítást, és az eltelt idő miatt a bírósági szakértői bizonyítástól sem várható eredmény. A helyszínelő rendőr által rögzített nyomok nem voltak egyértelműek, az aszfalton található keréknyom és bemaródás (akár!) származhatott más, korábban ott hempergő járművektől is. 

Ráadásul a járművek baleset utáni helyzetét sem tudta rekonstruálni a bíró, mert mindkét járművet elmozdították. A motort kiszedték az árokból (olvasónk szerint ott sosem járt, csak az útpadkán) és a kerekeire állították, közben az autó is helyet változtatott. Így a bíróság nem tudta minden kétséget kizáróan megállapítani sem a járművek balesetkori helyzetét, sem a baleset utáni "feltalálásának" (sic!) helyét. Ezért pedig az ütközés helye és mechanizmusa sem volt rekonstruálható. Azt sem tudta megmondani a bíró, hogy ki ment neki kinek, nem hogy hol, na! 

Nem ragozom tovább. A lényeg, hogy a bíróság a rendőrség "hanyagságára" (hiányos bizonyítás, szakértői vélemény hiánya, további tanúk hiánya, bizonyítékok hiánya) hivatkozva azt sem merte mondani, hogy fapapucs. Így arra a következtetésre jutott, hogy a rendőrség - autóst elmarasztaló - határozatában a felróhatóság nem került bizonyításra. Ezért - utólag - az sem bizonyítható minden kétséget kizáróan, hogy az autós okozta a balesetet a KRESZ szabályainak megsértésével. Vagyis hiányzik az ok-okozati összefüggés az autós magatartása és a baleset bekövetkezése között. 

Hogy érthetőbb  legyen: A bíróság ilyen esetben nem azt mondja, hogy nem úgy volt, hanem azt, hogy a szabálysértés elkövetése nem állapítható meg minden kétséget kizáróan. ilyen esetben Pedig meg kell szüntetni az eljárást

De mit tehet ilyenkor a pórul járt motoros?

Igazából semmit. Rendes jogorvoslatra (fellebbezés) a bíróság megszüntető végzésével szemben - ebben a konkrét esetben - nincs lehetőség. Rendkívüli jogorvoslat szóba jöhetne, de ahhoz kellene olyan új bizonyíték, amelyet az eljárás során még nem bírált el a hatóság. Ilyen pedig nincs. 

Hovatovább az egységes bírói gyakorlat értelmében az eljárás alá vont személy (autós) terhére csak abban az esetben élhetne a motoros perújítással, ha az alapügyben szabálysértésként bírálták el a bűncselekményt. Vagyis, ha Jeromos 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett volna a balesetben, ami miatt már nem szabálysértésről, hanem bűncselekményről lenne szó.

A Kúrián látható Justitia szobor. Fotó: Diósi Máté Forrás: https://zalaegerszegitorvenyszek.birosag.hu/
A Kúrián látható Justitia szobor. Fotó: Diósi Máté Forrás: https://zalaegerszegitorvenyszek.birosag.hu/

Öröm az ürömben, hogy Jeromosnak csak az igazságszolgáltatásba vetett bizalma sérült, a fizikai integritása nem. Így viszont perújításnak sincs helye.

Így olvasónk kártérítési igénye is veszélybe kerülhet, a KGFB biztosító nyilván le fogja rázni azzal, hogy a bíróság döntése szerint nem állapítható meg az autós felelőssége. Ezt az igazságtalanságot nem akarja elfogadni Jeromos, egyet tehet: megkérdi az Emberi Jogok Európai Bíróságát, hogy mennyire egyeztethető össze a magyar hatóságok ilyen jellegű - hanyag - eljárása a tisztességes eljáráshoz való alapvető emberi joggal.

Szerintem semennyire, de az empirikus tapasztalatim alapján nekem az a személyes meggyőződésem, hogy a strasbourgi bíróság is tud csodákat izzadni magából. Ráadásul Jeromos sértett-tanúként vett részt az eljárásban, ami tovább bonyolítja a helyzetét. Mondanom sem kell, hogy ott is eljárási oldalról közelítenek, ha a kérelmek visszautasításáról van szó. Kifejezetten kreatívak tudnak lenni, amikor meg kell találni az okot a lepattintásra. Így ezt az utat is csak azoknak javaslom, akiknek nincs jobb ötletük idejük elpazarlására. 

Ilyen helyzetben ez az egyetlen, ami segíthet.
Ilyen helyzetben ez az egyetlen, ami segíthet.

Tanulság? Az van bőséggel. most csak legfontosabbakat emelném ki

  1. A menetrögzítő kamera aranyat ér. 
  2. Az igazságszolgáltatás sem véd mindentől, főleg nem saját magától. A magyar közigazgatásban az elsődleges szempont az ügyek lehető leggyorsabb és legegyszerűbb lezárása. Hogy a sietségben kimarad ez-az? Na bumm! Csak az hibázik, aki dolgozik, mondják a notórikus hibahalmozók.  
  3. Egy baleset után a járműveket ne mozgassátok, ha élet- és balesetvédelmi okokból nem elkerülhetetlen. A rendőrség kiérkezéséig hagyjatok mindent úgy, ahogyan nyugalmi állapotot talált. 
  4. Ha eljárás lesz egy balesetből és vitatja a felelősségét a baleset okozója, ragaszkodjatok az igazságügyi szakértő kirendeléséhez. 
  5. Mások hibája ellen csak a saját megelőző intézkedés véd a közlekedési balesetek tekintetében. A neve: Casco. 
Csőbe húzott a kereskedő? Szédítenek a szervek? Sunnyog a biztosító? Ha úgy érzed, hogy neked van igazad, de mégis lepattintanak a nagykutyák, jelentkezz és írd meg történeted KÉPEKKEL együtt a drtakacs@mail.totalcar.hu-ra.

Figyelem, csak akkor írj, ha elfogadod, hogy a történeted feldolgozhatjuk.