- Magazin
- Közélet
- Insta_linkinbio
- fizetős parkolás
- pótdíj
- forgalomszabályozás
- pénzbeszedés
- parkolási zónák
Fizetős parkolás: forgalomszabályzás vagy pofátlan lehúzás?
Az igazságtalanságnak van egy különös sajátossága. Ameddig másokat érint, addig csak sajnálatos, ámde elviselhető. Amikor viszont az egyén a saját bőrén tapasztalja meg, akkor már nem csak bosszantó, de egyenesen skandalum is. Nincs ez másként a fizetős zónák folyamatos terjedése tekintetében sem.
A tilosban álló autók zuglói pótdíjazását rengeteg autós tartotta felháborítónak, nem csoda, hogy az eltörlése is levéláradatot váltott ki olvasóinkból. A levélírók többsége üdvözölte a változást, néhányan azonban ennél is tovább mentek. Szerintük
Nem csak a tilosban parkoló autók pótdíjazását kellene elfelejteni örökre, hanem az összesét
Elsőre túlzó, radikális-szeparatista gondolatnak tűnhet. De nézzük meg egy kicsit közelebbről a témát, hátha nem is annyira eretnek az elképzelés.
Azt már az elején érdemes leszögezni, hogy az ingyenes parkolás kihalófélben lévő állatfaj, ami az urbanizált környezetet illeti. A Balkánon és a fejlődő országokban még találkozni vele, másutt azonban hiú ábránd olyan belvárost keresni, ahol nem fizetős a buli. Különösen érdekes kérdés ez annak fényében, hogy a parkolási káosz attól függetlenül jelen van a motorizáció hajnala óta, hogy kell-e fizetni a várakozásért.
Az utak "túlnépesedése" itthon sem új keletű, már a 60'-as évek óta foglakozik vele a jogalkotó. Az első fizetős övezetet és vele az első parkolóórát éppen 50 éve állította hadrendbe a főváros. A problémát azóta sem sikerült megoldani, sőt! Inkább kevesebb, mint több a siker ezen a területen. Mondjuk nem is csoda, mivel csak tüneti kezelés folyik.
Az nem világos, hogy miért, hiszen a probléma széles körben ismert: A középkori közlekedési viszonyokra méretezett infrastruktúra fizikai korlátai változatlanok, a járművek száma viszont naponta emelkedik. Nem kell városfejlesztési mérnöknek lenni ahhoz, hogy belássuk: vertikális irányban (fel-le) lehet csak bővíteni a parkolóhelyek számát, horizontálisan már elmentünk a falig. De má' mikor!
Egy ilyen rendszerszintű problémát nem old meg sem a parkolóhelyek fizetőssé tétele, sem a zónahatárok kiterjesztése, de még az óradíj emelése sem
Vagy az autók számát kell csökkenteni, vagy a felszíni parkolóhelyekét bővíteni. Előbbi szóba sem jöhet, utóbbihoz pedig hiányzik a politikai szándék. Így viszont csak a felesleges pénzmozgatás marad. Ideig-óráig örül pár ezer "helyi" lakos, aztán szépen visszakúszik az ingerküszöb közelébe a járműterhelés, újra lépéskényszerbe kerül a jogalkotó. Csak hát nem mindig lesz hova lépni.
A probléma gyökerének megértéséhez tisztában kell lenni az autóipar és a rá épülő gazdaságok jellemzőivel. Áltatni kár magunkat, a nyugati mintájú fogyasztói társadalmak (a magyar is ilyen, csak a csóróbb fajtából való) motorja ugyanis maga az autóipar. Munkahelyeket teremt, pörgeti a gazdaságot, termeli a GDP-t, ösztönzi az innovációt, fűti a hitelezést, vonzza a befektetőket. Akkor végül is jó, nem?
Az lenne, ha lépést tudna vele tartani az infrastruktúra és a környezetvédelem. De nem tud. Így abba a skizofrén helyzetbe lavírozzák magukat a piacgazdaságok, hogy magát az autóipart üdvözlik és ösztönzik, a végtermékét viszont rühellik és büntetik. Így pedig a fogyasztók is összezavarodnak. Nem is csoda, hiszen maga az üzenet is kognitíve disszonáns:
Vegyél új autót, de lehetőség szerint ne menj vele sehova!
Ha mégis használnád, akkor pedig legyen bűntudatot, mert hát
- Miattad vannak az elviselhetetlen dugók,
- Neked köszönhető a bolygót hazavágó környezetszennyezés,
- Te okozod a városokban a tarthatatlan parkolási káoszt.
Ugyanez figyelhető meg a fizetős parkolás terén is. Unalomig ismételt fordulat, miszerint ez egy forgalomszabályozási eszköz, ami tulajdonképpen értünk van, és nem ellenünk. Konkrétan nekünk jó. De valahogy ezt nem szokták átérezni azok az autósok, akikkel leszurkoltat a rendszer 8.400 forintot egy napi belvárosi parkolásért.
Ráadásul az is bosszantó, hogy tulajdonképpen egy önfoglalkoztató rendszerrel van dolguk az autósoknak. A fizetős parkolás üzemeltetése ugyanis pénzbe kerül. Ha pedig a fenntartása költséges, akkor azt valakinek meg is kell fizetnie. Mindeközben a befolyó összegből az "szponzorok" nem látnak semmit.
Útfelújítás, új parkolók, parkolóházak, P+R? Ugyan!
Már ott tartunk, hogy az otthona közvetlen környezetében mindenki ingyen parkolhat, ha viszont máshol van dolga a városban, akkor fizetni fog a várakozásért. A belvárosi parkolók pedig egyre nagyobb arányban a lakók kizárólagos használatába kerülnek éjszakára. Miközben a KRESZ nem is ismeri ezt a jogintézményt-kiegészítő táblát. Ennek is kontraproduktív az üzenete: vegyél autót, de ne menj vele sehova! Aztán csodálkozik a pénzügyi szektor, hogy a 2000 után születettek már nem akarnak autót venni?
Ha ez nem lenne elég, a fizetős parkolással szemben még komolyabb kritikák is megfogalmazhatók
Egyrészt nem igazán van mögötte kézzelfogható szolgáltatás. A fizetős parkolás eleve közterületen folyik, az autósoknak pedig nem garantál szabad helyet. Autós oldalról nézve semmilyen hozzáadott értéke nincs, a felfestések, az automaták, az ellenőrök és az ügyfélszolgálatok csak nehezítik az autós létet egy olyan területen, aminek a fenntartását-üzemeltetését is eleve ők finanszírozzák (gépjárműadó, jövedéki adó, illetékek stb.).
Másrészt az sem igaz, hogy önmagában a fizetős jelleg szabályozná-csökkentené a forgalmat és az autók számát. Ahogy a büntetőjogban sem a kilátásba helyezett büntetés mértéke határozza meg a visszatartó erőt (hanem a büntetés valószínűsége), a fizetős parkolásnál sem a fizetős jelleg az aduász, hanem a korlátozott idejű használat túllépése esetén várható szankció valószínűsége.
Valódi forgalomszabályozó eszközként a korlátozott idejű parkolás és annak komoly ellenőrzése-szankcionálása szolgálhat csupán
Igen, az általános iskolából ismert, kék-fehér tárcsás rendszer, amit a korlátozott várakozási idejű övezetek vonatkozásában ismer is a KRESZ. Sőt, az A-B-C zónákban eleve nem is LEHETNE 3 óránál többet egy helyen parkolni. Csak hát ugye ezt sem az autósok, sem az ellenőrök nem veszik komolyan. Aki meg igen, arra senki sem hallgat.
KRESZ 45.§ (1) bekezdés
Ahol jelzőtábla meghatározott időtartamú várakozást enged [17. § (1) bek. e) pont], a várakozás megkezdésének időpontját a járművön – gépkocsi esetében a jármű szélvédő üvege mögött – elhelyezett tárcsán jelezni kell. A tárcsa jelzését a jármű eltávozása nélkül megváltoztatni tilos.
Ameddig pénzügyi oldalról közelít a jogalkotó, addig a probléma rendre kiújul. A gyorshajtás is "fizetős", az előre bejelentett(!) ROADPOL Speedmarathon mégis ezres nagyságrendben csípi nyakon a száguldozókat minden évben.
A valódi megoldás a nyugati mintájú (pl.: német, belga, francia) közterület-használat lenne. Az első pár (jellemzően 1-2) óra minden autósnak ingyenes, annak túllépését pedig szigorúan ellenőrzik az önkormányzatok, és a "pótdíj" sem pár ezer forint. A két ingyenes óra kihasználása után pedig arrébb kell tolni a biciklit, pénz ide vagy oda. Ezzel biztosítható a fluktuáció, így mindenkinek jut hely, akinek ott van dolga. Ráadásul éjszakára sem foglalják a lakók elől az értékes helyeket az agglomerációs klímaszerelők-kertészek. Win-win. Miközben egy árva kanyi sem cserélt gazdát, nem kellett órákat telepíteni és külön parkolőellenőröket foglalkoztatni. Csak egy kis műanyag órát kellett kivenni a gyerek technikaórai készletéből.
Idehaza viszont - szokás szerint - magyaros a főétel: A problémát csak elodázza a jogalkotó a fizetős övezetek bővítésével, a helyi lakosok öröme csak átmeneti, mint a pünkösdi királyság. Az autók száma töretlenül növekszik, az elektromos átállás a küszöbön, mi meg azzal baszakodunk, hogy 10 ezer alatt maradjon-e a napidíj a Lipótvárosban.
Ilyen megközelítésben a fizetős parkolás nem más, mint nettó pénzbeszedés a semmire, a probléma fizikai áttolásával egyidejűleg. Mert ahol bevezetésre kerül a fizetős rendszer, ott a még ingyenes peremterületeken duzzad fel a parkoló autók száma. Ami miatt az ott lakók kezdenek el zúgolódni, a helyi önkormányzat pedig megmentőként siet a segítségükre a fizető zónák kiterjesztésével. "Önök kérték" jeligére.
Tudom, a magyar népléleknek nem kenyere a hosszútávú gondolkodás, de én azért szorgalmaznám. Ezen szabályozási logika mentén a főváros és a megyeszékhelyek teljes területe fizető övezet lesz 2030-ra, az autókat pedig mindenki a településhatáron kívül tudja majd csak tárolni. Ez sem rossz ötlet, de ehhez "kicsit" kellene még faragni az infrastruktúrán, első körben egy- másfél millió jármű befogadására alkalmas P+R parkolók telepítésével. Uniós források nélkül azt aztán leshetitek!
Nyilván tudná kezelni a problémát a magyar ULEZ (leánykori nevén dugódíj) is, de az nem összeegyeztethető a szittya mentalitással, így arra is felesleges várni.
Én nem lepődök meg azon, hogy az autósok szerint ez az egész nem több, mint nettó pénzlehúzás, az autósok szívatása-sarcolása. Hovatovább igazságtalan is, hiszen a kevésbé tehetős autósokat hátrányosabban érinti a jómódúaknál. Aminek egyenes következménye az, ami a gyorshajtás szankcionálásánál is megfigyelhető: akinek nem probléma a pénz, az bárhol parkolhat bármeddig, akinek viszont igen, annak örök vesszőfutás a városi parkolás.
Tivadar nevű zuglói olvasónk is felpaprikázta magát a fizetős parkoláson, levélbe is gyúrta gondolatait. Olvassátok szeretettel.
Tisztelt Totalcar!
Évek óta bosszant, hergel, idegesít a fővárosi parkolózónák bevároson túli terjedése. Ezeknek már régóta semmi közük sincs a forgalomszervezéshez, a helyi lakosok otthonukhoz közeli parkolni tudásához, vagy ahhoz, hogy „több a gépkocsi, mint a parkolóhely”. Sokan mondták már, így elcsépelt nekem is arról írnom, hogy ezek a (belvároson túli) esetek leginkább a pénzbeszedésről szólnak.
Elolvastam a Zuglói Önkormányzat Jogi és Ügyrendi Bizottsága 2024.03.25-ei 2. ülésének jegyzőkönyvének 8-11. oldalát. Először ebből idézek.
A fizetős parkolásnak „forgalomszabályzó” szerepe van (9. oldal): Forgalmat szabályzó, azaz ne zúduljon több autó az adott területre, mert nem tud ott parkolni, vagy forgalmat tiltó szerepe van? Ma felkerekedem (hétfői munkanap) és másfél óra alatt végigautóztam, végigfotóztam az ún. „forgalomszabályozott” zuglói fizetős parkolási területeket. Fotók bizonyítják, hogy a forgalomszabályzás olyan „jól” sikerül, hogy szinte senki sem parkol többszáz, vagy akár több, mint ezer autó befogadására alkalmas területeken.
Különösen kirívó a Puskás Stadion körülötti hatalmas terület pangó üressége. Mit is látunk itt? A zuglói önkormányzat elképesztő összegeket fizetett ki ezen övezetek fizetősé tételéért és működtetéséért. Majd erre a csodálatosan kiépült rendszerre szinte senki sem nevez be, jelesül alig parkol ott valaki. Azaz itt nem a kecske (önkormányzat) is jól lakott (mert nem szórt el pénzt feleslegesen) és a káposzta (ingyenes parkolási lehetőség) is megmaradt, hanem jól megdöglött a szomszéd tehene. Bravó!
Érdemes megnézni ezen övezet határán lévő (még) nem fizetős területeket. Mindenhol sűrűn állnak az autók, legyen az akár Tesco parkoló (magánterület, azaz nem a köz pénze). Lehet, hogy nagy igény van az ingyenes vagy értelmes díjszabású parkolásra? Persze hogy van, de a hatalmon levők tojnak rá, csak a szívatás a lényeg!
Szerintem ahol a parkolási terhelés nem éri mondjuk a 90%-ot, ott ingyenessé kellene tenni a várakozást. Ha emiatt felfut a terhelés 100% közelébe, akkor olyan díjakat és idősávokat lehetne alkalmazni, amelyek a kb. 90%-os terheltséget eredményezik, korrigálnak. Ha marad a jelenlegi gyakorlat, akkor nincsenek parkoló autók csak nagy üres aszfaltfelületek. Meg is valósult a környezetvédelem ugye? Kevesebb lett az autó a városban! Na, ha már ennyire a környezetvédelmi okok a motiválóak, akkor miért nem bontják fel az aszfaltot, hordanak oda termőföldet, ültetnek fákat, bokrokat, alakítanak ki zöldfelületeket? (Ilyet egy-két önkormányzat azért tesz pl. Józsefváros, de maradjunk Zuglónál.) Ja, mert ez már pénzbe kerül kérem szépen!?
A lóvé addig jó, amíg azzal le lehet húzni az autósokat, de amikor költeni kell (ráadásul környezetvédelemre), akkor az már nem működik!? Amikor el kezdett terjeszkedni a zuglói fizetős zóna, az egyik önkormányzati képviselőnek volt olyan felvetése, hogy a Mexikói út-Erzsébet királyné útja és Thököly út közötti szakaszánál, a vasúti töltés mellett lévő régi villamossínek helyén lehetne létrehozni ingyenes parkolási lehetőséget, kiterjesztve a Mexikói úti földalatti végállomás előtti P+R területet. Persze, ez a közt szolgálta volna, így ebből nem lett semmi.
„Több autó van, mint hely” – idézet a bizottsági ülés jegyzőkönyvéből. A fenti példa, stadion körüli szabad terület (és emellett több más is) éppen az ellenkezőjét bizonyítja! A jegyzőkönyv szerint szempont, hogy „az ott lakók minél többen tudják használni a saját közterületeket” (sic!). Megnyugodva veszem tudomásul, hogy ennek köszönhetően a Puskás Stadion gondnokának és családjának rendelkezésére sokszáz helyi parkolóhelyet biztosított így az önkormányzat – bár ők szinte biztos, hogy beállnak a sportkomplexum belső területére, nem terhelve a környező, összesen pár kilométer hosszú utcákat. És szerencsére a gorillák, elefántok, galléros gyíkok és vombatok, mint az egyedüli ott lakók, is gond nélkül otthonuk előtt tudják hagyni gépjárműveiket az Állatkerti körúton, mert nagy szükségük van erre – mint köztudomású. Áldott legyen a 14. Kerületi és a Fővárosi Önkormányzat mindenre kiterjedő, bölcs figyelme! (Nem kis mellékszál, hogy miközben itt is lehúzzák az autósokat, még errefelé is gyalázatosan kátyús az úttest – azaz pénzbeszedés az megy, cserébe meg romló állapotokat kap az ember.)
Következő érvelési gyöngyszem: Ki kell(ett) terjeszteni a fizetős időszakokat is. Mert pl. „a színházakba kocsival érkezők és az előadás alatt ott parkolók miatt a helyi lakosok nem tudnak este otthonuk közelében megállni”. Színházak a Dózsa György út és Hungária körút közötti sávban!? Hol is? Melyek is? De az sem érthető, hogy Angyalföldön mi a fene indokolja (a pénzbeszedésen kívül persze) az este nyolcig tartó fizetős parkolást egészen fel Újpestig?
A legmanipulatívabb indoklás az újabb és újabb zónák létrehozására az az, hogy az ingyenes zónában, de a zóna határán élők érdekében kell mindezt megtenni. Kezdő lépésként szándékosan rátolják a problémát ezekre a lakosokra. Majd hátradőlnek és tenyerüket kárörvendve dörzsölve várják, hogy mikor jelentkeznek a helyiek náluk, hogy most már valamit szükséges lenne tenni. Erre ők, mint megmentő leereszkedik a mennyből és újabb részt tesznek fizetőssé, „ajándékként” az ott lakók jórészt mentesülnek a díjfizetés alól. Lassan, de biztosan mindenki békaként fő meg az egyre forróbb vízben, mert a saját háza előtt nem fizet, de mindenhol máshol, ahol még pár éve nem is kellett, ott már igen. Ügyesen húzzák ki a lóvét az emberek zsebéből.
Ha nem tolnák egyre és egyre kijjebb a parkolási övezeteket a városközpontból, akkor a beérkező gépkocsitömeg nagyobb területen terülne szét, nem téve túlzsúfolttá az egyre fogyatkozó ingyenes részeket. Közben meg indokolatlanul szellőssé téve a már fizetős zónákat. Zuglói lakos a kis zuglói parkolási zárványán belül parkolhat csupán ingyenesen, de a kerületen belül máshol nem.
Ezen túlmenően egyszerűen elképesztő, hogy az ember fővárosi lakosként csak úgy mehet el A-ból B-be az ébrenléti idejének jó részében kocsijával, hogy aránytalan összegeket fizessen. Nehogy már anyuka ingyen parkoljon, miközben gyermekét viszi orvosi rendelésre, kórházi kezelésre! Na meg hogy a nagymama unokájához érkezzen napközben kocsival és vigyázzon rá anélkül, hogy súlyon ezreket fizessen ezért alkalmanként! Persze jön az újabb érv, hogy más európai városban is fizetős szinte mindenhol és sok helyen még drágább is a díj. Erre a válasz az, hogy ha Budapesten ezrével üresen állnak szabad parkolóhelyek, akkor itt indokolatlanul drágán mérik az egészet. Attól, hogy sok külföldi városban esetleg hülye a szabályzás, az még nem jelenti azt, hogy mi is meghülyüljünk.
Van pár ellenigazság is persze. Több lett az autó mindenhol. Nem egy úton, utcán vagy kétszer annyi autó parkol este, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt. És az is igaz, amit a zuglói jegyzőkönyvben is említenek, hogy a gigaberuházások miatt is romlik a helyzet. Ti. amúgy sem lenne elég már lakásonként egy parkolóhelyet előírni, hanem ezt a számot emelni kéne, de az ún. „nemzetgazdasági érdekből kiemelt beruházás”-ok elnevezésű önkényes gyalázat esetén még jót is tesz a kormányzati hatalom a „jólelkű” beruházónak és tovább csökkenti is a telken belüli elvárt parkolóhelyek számát.
Na de a legnagyobb ellentmondás az egészben! Azt mondják, arról cikkeznek, hogy Budapestre nézve a legnagyobb terhelést az agglomerációból érkezők jelentik autóikkal. Mondják, hogy az egyik legjobb megoldás az lenne, ha meg lehetne akadályozni azt, hogy az „ilyenek” reggel kocsival érkezzenek, egész nap a városban parkoljanak és csak a munkaidő végezével induljanak vissza. Ezért (is) alakulnak, bővülnek, terjednek a parkolási zónák. Igen ám! De ezen zónák túlnyomó többségénél (A, B, C zóna) a megengedett maximális parkolási idő 3 óra! Hogy is van akkor ez?
Ha három óra a maximálisan engedélyezett fizetős parkolás, akkor az már önmagában távol kellene, hogy tartsa azokat, akik csak reggel bejönnek, leparkolnak és délután elmennek. Ehhez nem kell fizetős parkolás! Vagy nem ilyen fizetős parkolás. Ehhez elegendő az, hogy az első három óra ingyenes. Aki jön-megy a városban, ügyeket intéz, tárgyal, mobilis annak nem kéne fizetni – és nála indokolt is a városi autóhasználat. Aki viszont csak dekkoltatja autóját egész nap, annak három óra után a díj háromórai díjszabással indulna. Ennek kivitelezése, ellenőrzése, kiskapuk becsukása manapság a rendszámalapú mobilfizetés esetén nem egy nagy technikai kihívás – csak szándék kellene hozzá.
Nehéz nem egyet érteni vele, az már egyszer biztos. Hogy mi a megoldás? Szerintem a fizetős parkolásról át kell állni a "korlátozott várakozási övezet" koncepciójára. Abban a rendszerben az a lényeg, hogy a véges számú parkolóhelyeket a frekventált övezetekben - az ottlakókon kívül - senki se foglalhassa korlátlan ideig. Ha pedig túllépi a maximálisan megengedett várakozási időt az autós, akkor jöhet az objektív felelősségen alapuló - vagyis nem megúszható - bírság, vagy a lopóautó.
Ezzel biztosítható lenne a valódi fluktuáció a felkapott parkolóhelyeken, mindenkinek jutna belőle arra a pár órára, amíg a dolgát végzi. A rendszer üzemeltetésének költségeit pedig azok az autósok kalapoznák össze, akik nem követik a szabályokat. A lehetőség csak egy jogszabálymódosításnyira van, szerintem csak a politikai szándék hiányzik hozzá. Na meg a zsíros parkolási bevételekről való lemondás.
Figyelem, csak akkor írj, ha elfogadod, hogy a történeted feldolgozhatjuk.
