Szintet lép a villanyautó-háború

• Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke büntetővámok bevezetése mellett döntött a kínai import megfékezése érdekében. A szakértők szerint ez a lépés részben az elnökválasztás előtti kedveskedés volt a lakosság felé.
• Biden középutat keres a hazai villanyautó-gyártás támogatása és a kínai import elleni intézkedések között.
• A hivatalos indoklás szerint ez azért szükséges, mert Kína tisztességtelen versenyelőnyhöz juttatja saját autógyártóit állami támogatásokkal.
• Nagy kérdés egyelőre, hogy az amerikai lépés mit jelent a globális autó- és villanyautó-piacon. 

 Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke egy sor büntetővám bevezetése mellett döntött a kínai import fékezése érdekében, amivel szakértők szerint a novemberi elnökválasztás előtt kedveskedni akart a választóknak. Kína válaszul természetesen megtorló kereskedelmi intézkedések bevezetését helyezte kilátásba.

Donald Trump volt elnök, aki várhatóan Biden ellenfele lesz a szavazáson, azzal kampányol, hogy az elektromos autók fejlesztésének támogatása az Egyesült Államokban ostobaság, mert az elektromos átállás a kínai autógyártóknak kedvez és lemészárolja amerikai autóipart. Trump a klímaváltozást is kínai riogatásnak tartja, így logikus, hogy szerinte semmi szükség az autók hagyományos meghajtásának feladására.

Biden - szerinte - megtalálta a középutat: az amerikai villanyautó-gyártás támogatása mellett agyonbünteti a kínai importot, beleértve az akkumulátorok behozatalát is. A hivatalos indok jól ismert: a pekingi kormány agyontömi állami támogatásokkal az elektromos autók hazai gyártóit, ami megengedhetetlen versenyelőnyhöz juttatja ezeket a cégeket.

A washingtoni kormány 18 milliárd dollár értékű kínai importra csapott le:

• a félvezetők behozatali vámját 25 százalékról 50 százalékra emelik,
• egyes acél- és alumíniumtermékekét 7,5-ről 25 százalékra,
• az elektromos autókét 25-ről 100 százalékra szintén ebben az évben,
• a lítiumakkumulátorokét és a készítésükhöz használt kritikus nyersanyagokét 7,5-ről 25 százalékra, 
• a napelemekét 25-ről 50 százalékra,

Biden Trump árnyékában maradt

Miután Joe Biden 2021-ben hatalomra került, felülvizsgálták elődje kínai árukra kivetett vámjait. A kormány 1500 kommentet kapott az ezzel kapcsolatos konzultációban, amelyek túlnyomó többsége arra panaszkodott, hogy a Trump-féle vámok megdobják az importtermékek árát, amelyeket nem helyettesítenek olcsóbb hazai áruk. Így a fogyasztókon csapódik le a vámháború ára.

Az új kormány azonban nem csökkentette a tarifákat. Zárójelbe téve az inflációs hatást még egy sor további új vámot is bevezetett. A CNBC idézte a Goldman Sachs bankházat elemzését, amely szerint minden 1 százalékos vámtarifa-emelés 0,03 százalékkal mérsékli az amerikai GDP-t és évi 0,1 százalékkal növeli a fogyasztói árak emelkedésének tempóját.

Wendy Cutler, az Asia Society Policy Institute kutatóintézet elnökhelyettese úgy véli, hogy az amerikai fogyasztók vállalják a magasabb árakat annak érdekében, hogy védjék az amerikai cégeket és munkahelyeket. „Lehet, hogy az autók rövid távon drágábbak lesznek, de hosszabb távon azt akarjuk,hogy legyen az Egyesült Államoknak versenyképes autóipara. Szerinte így gondolkodnak az amerikai autósok. 

Több csatornán süketel a kormány

A Fehér Ház újságíróknak adott tájékoztatóján tagadta, hogy a belpolitika (az elnökválasztás) szerepet játszana az 100 százalékos villanyautóvám bevezetésében. A Biden-adminisztráció szerint Peking semmi jelét nem adja annak, hogy felhagyna azokkal az állami támogatásokkal, amelyek kárt okoznak a nemzetközi piaci versenyben az Egyesült Államok vállalatainak.

„Átverik a piacot. Ez nem verseny, hanem csalás” – mondta Biden.

A kormány szerint úgy céloztak a vámokkal, hogy az ne vezessen a hazai infláció felgyorsulásához. Eközben a volt elnök, aki korábban„tarifaembernek” is nevezte magát, általános tízszázalékos vám bevezetését ígéri választási győzelme esetére minden külföldi importra. Ezzel nagyjából a 17. században korszerűnek számító gazdaságpolitikát alkalmazná. Erica York, a Tax Foundation kutatóintézet vezető elemzője úgy véli, mindkét elnökjelölt ugyanazon az úton jár.

Nagyobb akadályokat akar gördíteni a kereskedelem elé, befelé fordul ahelyett, hogy áttekintené,milyen szektorok támogatásával lehetne versenyképesebbé tenni az amerikai gazdaságot. Úgy látja, hogy politikailag célzott ágazatokat védenek az új tarifák, amelyek fontosak a jelenlegi adminisztráció újraválasztásához. Eközben háttérbe szorul, hogy az amerikai fogyasztóknak milyen intézkedések szolgálnák az érdekeit.

Az ellenérv a kormány részéről az, hogy biztonságpolitikaiszempontból káros lenne, ha egy ország dominanciát szerezne a világ ellátásában zöldtechnológiákkal.

Mi lesz ebből? 

Az amerikai "vámsokoszorozás" hatásait egyelőre korai megbecsülni. Egyrészt azért, mert kérdése, mi lesz erre a kínai válasz. Nagy kérdés az is, hogy az Európai Unió mit lép a kínai villanyautó-dömping megakadályozására. 

A Kínával való veszekedés azonban könnyen átírhatja az utóbbi időszakban gyakran újraírt villanyautó-fejlesztési és -eladási terveket a különböző gyártóknál. 

Arról pár napja már írtunk, hogy az európai gyártók közül a BMW vezetője is figyelmeztettek arra, hogy egy Kína-ellenes intézkedés könnyen gondot okozhat. 

A hipotézis az, hogy ezek gyártása olyan erős állami támogatásban részesül, ami torzítja a piaci versenyt. „Lábon lőheti magát Európa” – mondta Oliver Zipse, a BMW vezérigazgatója. Cége, akárcsak német versenytársai, a Volkswagen és a Mercedes-Benz, erősen kiszolgáltatott kínai üzleteinek. A BMW második legnagyobb piaca Európa után Kína, ahol bevételei majdnem harmadát, 32 százalékát érte el az idei első negyedévben.

Zipse szerint az európai autóiparnak nincs szüksége védelemre, ugyanakkor versenyelőnyt jelent az itteni vállalatoknak, hogy globális szinten tevékenykednek. Ezt könnyen veszélyeztetheti egy túlzott korlátozás.  (Via BBC, CNBC)